Magyarország átfogó egészségvédelmi

szűrőprogramja közel százezer kilométert tett meg az

elmúlt öt évben, amely során 919 helyszínen összesen 88 999 koleszterinszint-mérést

végeztek.

Eddig úgy tartották, hogy elsősorban a 35 évnél idősebb férfiak és 45 évnél idősebb nők

esetében szükséges a koleszterinszint rendszeres mérése, azonban az új, átfogó hazai

statisztika alapján ez már minden korosztályról elmondható.

2010–2014 közt már a 18–25 év közti résztvevőknél is megjelent a kritikusan magas

koleszterinszint, a szűrőkamionokban vizsgált férfiak 7%-os, a nők esetében pedig 5%-os

gyakorisággal. Gyakorlatilag minden második 26 év feletti férfinál magas vagy nagyon magas

értéket mértek, míg a nők esetében leginkább 46 év felett tapasztalták a koleszterinszint

ugrásszerű növekedését – ennek ellenére a 18–45 év közti nők esetében is minden harmadik

résztvevő érintett volt. Összességében elmondható, hogy a magyar nők 39%-ának és a férfiak

47%-ának eredményei tértek el a határértéktől.

Ismert, hogy Magyarország halálozási statisztikáját már hosszabb ideje vezetik a szív- és

érrendszeri betegségek, de azt kevesen tudják, hogy ezek hátterében a nem megfelelő

koleszterinszint is állhat. A korai felismerés ezért is kiemelt fontosságú, hiszen a magas

koleszterinszint orvosi kezelés nélkül többek közt szívinfarktus kialakulásához vezethet.

A gyors és gyakorlatilag fájdalommentes szűrést kérhetik háziorvosuktól vagy Magyarország

átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának állomásain, hiszen itt idén is ingyenes

vizsgálatokkal, hasznos tanácsokkal várják az érdeklődőket az ország több mint kétszáz

pontján.

Jó és rossz koleszterin

A koleszterin szervezetünk fontos építőeleme, mint sejtmembránalkotó minden sejtünkben

jelen van. Magas koncentrációban tartalmaz koleszterint az agy, de számos létfontosságú

molekula, például a szteroidhormonok vagy a D-vitamin előanyagaként is szolgál.

A vér magas koleszterinszintje két fő forrásból származik. Részben a táplálkozásból,

elsősorban állati eredetű zsírok túlzott fogyasztásából (kb. 30%), másrészt a koleszterin belső,

májban történő termelődéséből (kb. 70%), melynek fokozódása gyakran öröklötten fordul elő.

A koleszterin nem vízoldékony, a vérben fehérjéhez kötve, ún. lipoprotein formájában kering.

A lipoproteinek közül a nagy sűrűségű (HDL) érvédő hatású, míg az alacsony sűrűségű

(LDL) érelmeszesedésre hajlamosít. Amennyiben valamely társbetegség vagy állapot (például

magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) hatására elindul az érrendszer károsodása, az

LDL nagy mennyiségben jut be az érfal belsejébe és ott gyulladásos folyamatot indít el. A

folyamat számos következménye közül a legismertebb az érfal meszesedése, szűkülete, mely

éppúgy érinti a szív koszorúereit, mint a végtagokat vagy az agy érrendszerét.

Szövődmények megelőzése

Az enyhén emelkedett koleszterinszint kezelése életmódváltással, diétával is lehetséges, a

mérsékelten vagy súlyosan emelkedett értékek azonban folyamatos kontrollt és gyógyszeres

kezelést igényelnek. Az is kiemelten fontos, hogy a betegségben érintettek az orvosi

előírásoknak megfelelően szedjék a koleszterinszint-csökkentő készítményeket. Sajnos

gyakori probléma, hogy a betegek nem rendszeresen szedik, vagy teljesen el is hagyják a

gyógyszert, ugyanis az emelkedett koleszterinszint nem jár fájdalmas tünetekkel. Azonban a

terápiakövetés hiánya a már korábban említett súlyos következményekkel, akár szívinfarktus

kialakulásával is járhat. A gyógyszerválasztás során ne feledkezzünk meg róla, hogy nem

lipidkozmetikumra van szükségünk, hanem olyan gyógyszerre, amely LDL-csökkentő és

HDL-emelő hatása mellett az érrendszeri szövődményeket is előnyösen befolyásolja.

Magyarországon – orvosi rendelvényre – többféle ilyen (sztatinok csoportjába tartozó)

készítmény kapható.

Bővebb információ, a szűrőkamion állomásainak listája: www.egeszsegprogram.eu