Kényes levelet küldött a nagy áruházláncokat

tömörítő EuroCommerce vezetője, Kenneth Bengtsson a magyarországi állapotokról az Európai Bizottságnak. A dokumentum megemlíti a plázastopot, a nagy láncokra egyoldalúan kivetett büntetőadót és a nemrég elfogadott szabályt, amely szerint két év veszteséges működés után az áruházláncoknak kötelezően le kell majd húzni a rolót az országban.

Bengtsson a bizottsági elnöknek, Jean-Claude Junckernek írott levelében egyebek mellett azt állítja, hogy „a magyar kormány arra kényszeríti a tagállami kereskedőket, hogy elhagyják Magyarországot és feladják az ottani beruházásaikat”. A lapunk által brüsszeli forrásokból megszerzett írásban a szakmai szervezet arról is említést tesz: az Orbán-kormány döntéseiből kitűnik, hogy középtávú stratégiai célja a külföldi befektetők kiszorítása a magyar kiskereskedelmi piacról.

Márpedig ez az EuroCommerce szerint nem fair, tekintettel arra, hogy a nemzetközi áruházláncok az elmúlt tíz évben kétezer milliárd forintot fektettek be az országba, a beruházásaik nyomán 50 ezer munkahely és több mint kétmillió négyzetméter, modern kiskereskedelmi eladótér jött létre.

 

Az utóbbi években az Orbán-kormány a külföldi láncokat egyoldalúan sújtó, mindenfajta konzultáció nélkül, egyik napról a másikra bevezetett rendelkezései a levélíró szerint aláásták a jogállamiságba vetett hitet, a magyar üzleti klíma jelentősen romlott, a piac kiszámíthatatlanná vált, a szektor szereplőinek egyre nehezebbé vált a növekedés és a munkahelyteremtés Magyarországon.
A levél megemlíti a plázastopot, a nagy láncokra egyoldalúan kivetett büntetőadót és a nemrég elfogadott szabályt, amely szerint két év veszteséges működés után az áruházláncoknak kötelezően le kell majd húzni a rolót az országban. Az áruházláncokat sújtó különadókról szólva a levél megemlékezik arról, hogy ez ugyan elvileg minden céget érint – s ezért az Európai Bíróság nem ítélte el a jogszabályt –,
valójában csak az egységes tulajdonban lévő multiknak kellett azt kifizetni, mivel a kabinet sávosan vetette ki az adót, a széttagolt, franchise tulajdonban lévő hazai láncok rendre kiestek így az érdemi adófizetés alól.
Juncker nevében Daniel Calléja Crespo belső piaci főigazgató válaszolt a panaszokra. E szerint folyamatosan vizsgálják a magyar kiskereskedelmi szektort érintő változásokat. Calléja megerősítette: tisztában vannak azzal, hogy egyes változások hátrányosabban érintik a nemzetközi vállalkozásokat mint a magyarokat. A bizottság jelenleg is vizsgálja ezt a szempontot és „együtt dolgoznak a magyar hatóságokkal a helyzet megoldásában”. Emellett azt is mérlegeli, hogy a közösség szabályai alapján milyen ellenlépéseket tehet az unió. (Hogy az esetleges ellenlépések mennyire fogják feszélyezni Orbán és Juncker viszonyát, az még nyitott kérdés, de a kép politikus bensőséges kapcsolatban áll egymással. Állítása szerint nemrég ennek a bensőségességnek adta a tanújelét Juncker is a „Hello, diktátor” kiszólással.)

Orbán Viktor miniszterelnök sem titkolja már túlzottan, hogy
az energia- és bankszférához hasonlóan a kiskereskedelem területén is meg akarja változtatni a tulajdonviszonyokat.
Korábban számos pletyka keringett arról, hogy bizalmasai között a miniszterelnök fennhangon a „magyar hipermarket” szükségességéről értekezett.
Ugyanakkor a nagy hipermarketek itteni képviselői rendre az együttműködést keresték a kormánnyal. A piacvezető Tesco stratégiai partnerséget kötött, de más láncok is beálltak a kormány, illetve Orbán egyes törekvései mellé, nagy multiláncok vezetői is feltünedeztek a hazai politikai-gazdasági élet egyik félhivatalos döntéshozatali helyszínének számító felcsúti arénában.

Nemrégiben Orbán világossá tette, hogy a láncoknak tett néhány gesztus ellenére a szándékai nem változtak. A Napi Gazdaságnak adott interjújában a kiskereskedelmet, ezen belül az élelmiszer-kereskedelmet említette, ahol a hazai résztulajdon arányát akarják növelni, mivel a hazai vállalkozások jobb helyzetbe hozása az ország szuverenitását erősíti. „Távol van még a cél” – fogalmazott Orbán. nol.hu