Egy átfogó nemzetközi tanulmány
eredménye szerint a genetikailag eltérő szülők gyermekei jellemzően magasabbak és élesebb ésszel rendelkeznek, mint mások.
A kutatók több mint 100 tanulmány egészségi és genetikai információit elemezték, melyekben közel 350.000 ember vett részt világszerte. A csapat szerint
a nagyobb genetikai diverzitás a magasság növekedéséhez, valamint jobb kognitív készségekhez, magasabb iskolázottsághoz is köthető, nem befolyásolja azonban az olyan egészségügyi tényezőket, mint a magas vérnyomás vagy a koleszterin szint, ami a szívbetegségek kialakulásának esélyét befolyásolja.
Az Edinburgh Egyetem kutatói az egyének teljes genetikai felépítését vették szemügyre, az azonos génmásolatok számát vizsgálva az anyától és apától, ami megmutatja, mennyire közeli rokonságban álltak a szülők. Akiknél ez a szám alacsony, azoknál magasabb a genetikai diverzitás az öröklődésben, ezáltal az anyai és apai oldal nem, illetve kevésbé rokonítható. Az elméletek szerint a közeli családi kötődések növelik a leszármazottak hajlamát a komplex betegségek kialakulására, a kutatók szerint azonban nem ez a helyzet. Eredményeik szerint a genetikai különbözőség csak a magasságot és a gyors gondolkozást befolyásolja.
A kutatás szerint az evolúciónak nincs hatása a súlyos betegségek kialakulásának hajlamára. „A tanulmány rávilágít a nagy genetikai elemzések erejére, melyekkel alapvető információhoz juthatunk evolúciós történetünkről” – mondta dr. Jim Wilson, a kutatás vezetője. „Kutatásunk megválaszolja azt a kérdést, amit elsőként Darwin tett fel a genetikai sokszínűség előnyeiről. A következő lépés a génállomány azon részeinek beazonosítása lesz, ami a legtöbbet profitál a diverzitásból” – tette hozzá dr. Peter Joshi, a Nature szaklapban megjelent tanulmány szerzője.
Darwin maga is közeli rokont vett feleségül, később aggódott is gyermekeik egészségéért. „A beltenyészet nincs hatással a kardio-metabolikus tényezőkre, ami sok halálos betegséghez vezethet” – hangsúlyozta Wilson. Valóban, Darwin tízből hét gyermeke, akik túlélték a gyermekkort, átlagosan 77 évet éltek, többen elismert tanárok lettek a maguk területein, hárman akadémiai tagságot szereztek, míg egyikük a Királyi Földrajzi társaság elnöke lett. „A beltenyészet nélkül talán ennél is jobbak lettek volna” – spekulált Wilson. És egy kicsit talán magasabbak is.