Mexikó lehet a menekülés útvonal a cementgyár újranyitásával kapcsolatban?

Folyik a környezetvédelmi hatóságnál a

Mexivölgy köbánya bővítésének engedélyeztetési eljárása. Az összesküvés elméletek hívei szerint, a bánya kapacitásának növelésre azért van szükség mert ha a miskolci cementgyárat újra indítani akaró cég nem tudná üzembe hozni a tapolcai kőbányát, akkor innen is lehetne szállítani a gyártáshoz szükséges követ. Lejebb olvasható az engedélyezési eljárás egy részlete. A hírek szerint a Kiliániak már jelzték aggodalmaikat, mert a bánya légvonalban 1- 1, kilométerre van a lakhelyüktől. http://emiktf.hu/Ugyfelinf/engedelyek/doc/8158-2015-lakossag.pdfA cég tulajdonosai az állam és egy magáncég.

Miskolc-Mexikóvölgyi Mészkőbányát a Miskolci Bányakapitányság 3100-4/2010. számú határozatában-, valamint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3462-17/2006. számon kiadott környezetvédelmi működési engedélyben foglaltak alapján a Kő- és Kavicsbányászati Kft. (1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2., Infopark D épület) üzemelteti.
A Kft. a bánya jelenlegi 400.000 tonna/éves termelési kapacitásának 600.000 tonnára történő növelését tervezi. A bővítés az éves termelési időszak meghosszabbításával tervezett. Ezzel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenleg van folyamatban az illetékes környezetvédelmi hatóságnál.
A bányavállalkozó a környezeti terhek és a szállítási költségek csökkentése érdekében a mészkő egy részének vasúton történő továbbításához Miskolc belterületén a 23512/1 (MÁV Zrt. tulajdona) és 23833/2 (Ládi telep – az Északerdő Zrt. tulajdona) hrsz-ú ingatlanokon kialakítandó vasúti rakodó létesítését kezdeményezte.
Az átbocsátott kő mennyisége a tervek szerint 150.000 tonna, évente.
A bánya és a rakodó között a 2519. és 2505. számú közutakon tehergépkocsik szállítják a termelvényt. A közutak napi forgalma nem növekszik, mivel a szállítási többlet a termelési idő meghosszabbodásával éves szinten eloszlik, így a vasúti szállítás a közúti teherforgalom tényleges csökkenését eredményezheti.
A rakodó kialakítására vonatkozó engedélyezési eljárás keretében az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség, mint szakhatóság a 3522/2015. számú eljárása keretében a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 13. sz. mellékletének benyújtását írta elő, melyet a KŐKA Kft. 2015. március 30-án teljesített-, ill. április 13-án – felhívásra – kiegészített.
Ezzel párhuzamosan a 8158/2015 sz. hatásvizsgálati eljárás keretében a hatóság, már mint a BAZ Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya nyilatkozattételre szólította fel a KŐKA Kft-t a rakodó környezetvédelmi engedélyének megszerzésére irányuló eljárás kiválasztásával kapcsolatban, hivatkozva arra, hogy a 314/2005. (XII.25 ) Korm. rendelet 3.sz. melléklete szerint a tárgyi létesítmény a környezetvédelmi hatóság döntése alapján hatásvizsgálat köteles.
A felhívás szerint a bánya kapacitásbővítésére készített hatástanulmány alkalmas a rakodó környezeti hatásainak elbírálására, de önálló létesítményként kell értelmezni. Az engedélyezési eljárás lefolytatható a bánya eljárásával összevont hatásvizsgálattal-, ill. önállóan benyújtott előzetes vizsgálat lefolytatásával.
A létesítéshez szükséges környezetvédelmi hozzájárulást a KŐKA Kft. az előzetes vizsgálat benyújtásával kívánja megszerezni.

Forrás http://emiktf.hu/Ugyfelinf/engedelyek/lista.html