Az Informatikai, Távközlési,

Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a helyzetfelmérést követően egy hatpontos cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 2018-ig meg kellene valósítani ahhoz, hogy Magyarország valamilyen szinten lépést tudjon tartani a világgal.

Az USA TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett állásai között egyetlen egy sincs, amely ne igényelne valamilyen szintű informatikai tudást. És most itt nem a nyilvánvalókra, például a szoftverfejlesztőkre kell gondolni, de egy orvos, jogás, sőt autószerelő sincs meg ma már digitális írástudás nélkül.

Globális trend, hogy rövid időn belül minden munkahely digitális munkahely lesz

Aki máris a szemét forgatja, hogy micsoda hülyeség ez, biztos a parasztok is számítógéppel szántanak eke helyett, azoknak azért elmeséljük, hogy már a traktorokat is számítógép vezérli, nem beszélve mondjuk a tehenészetek takarmánykeverő- vagy fejőgépeiről. Úgyhogy igen, a mezőgazdasági szakmák jó része is igényel némi informatikai tudást. Nincs hová bújni, és helyzet csak fokozódni fog.

A munkaerőpiac igényeiről azonban úgy tűnik, még semmit sem hallott az oktatáspolitika. Az iskolai digitális eszközpark szinte az egész országban elavult, a számítógépek nagyjából 90 százaléka 3-6 éves, és lassú internetre van kötve, ha egyáltalán…

Innen szép nyerni, ilyen gépekkel digitális írástudókat nevelni. Mondani sem kell, hogy ennek eredményeként a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között mekkora szakadék tátong.

Az IVSZ szerint további probléma, hogy hiányoznak a támogató elektronikus szolgáltatások és a digitális tartalmak, gyakorlatilag az iskolákban nincs rendszergazda, sőt, tanár sincs elég, aki képes lenne egy órát digitális eszközök segítségével levezényelni.

A tévhitekkel ellentétben a magyarországi iskolások többsége, egészen pontosan 60 százaléka, 15 évesen még digitálisan írástudatlan a PISA felmérés szerint. Az is kiderült, hogy nem azok tudják a leghatékonyabban használni az internetet, akik a legtöbbet ülnek a gép előtt, hanem azok, akik nem csak kapcsolattartásra és játékra használják, hanem információt keresnek, házi feladatot készítenek a segítségével.

A tanulmány egyébként azt is megállapítja, hogy az iskolai internet használatnak jelenleg kimondottan negatív hatása van a digitális szövegértésre, míg az otthoninak pozitív. Ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy otthon olyan dolgokat keresnek a gyerekek az interneten, ami érdekli is őket, így célt is érnek, ami az iskolában már korántsem magától értetődő.

Most pedig jönnek a szakértők javaslatai

Ezeknek kellene megvalósulni 2018-ig, hogy az ország lépést tudjon tartani a világgal.

1. Az iskola legyen az a hely, ahonnan a diák felfedezi a világot! Vagyis az iskolában legyen 100 Mbit/s sávszélesség, ami minden teremben elérhető, nem csak az informatikai laborban.

2. Az iskola ne legyen múzeum! Az eszközpark négyévenként újuljon meg, az átlagéletkor pedig ne legyen magasabb 3 évnél.

3. A programozás is legyen rész az oktatásnak. Kötelező robot programozás az általános iskolában, kötelező web/mobil fejlesztés a középiskolákban.

4. A digitális eszközök használata legyen alapkészség. Heti 2 informatika/programozás órára van szükség.

5. Támogatni kell a digitális tananyagok elterjedését: ezek Áfá-ját 5 %-ra kell csökkenteni.

6. A diákok saját okos eszközei váljanak taneszközzé, és vonják be azokat is az oktatásba. Vagyis tiltás helyett támogatni kell, amire azért már akadnak példák az országban.

A digitális oktatási kiáltványt egyébként vitára is bocsátották a készítői, várják az ezzel kapcsolatos ötleteket, javaslatokat.