1990. AUGUSZTUS 15. Nem szántják fel a Digép helyét! Ezzel a címmel idézi az Észak-Magyarország 1990. augusztus 15-én Buzafalvi Győző írását, a Diósgyőri Munkás című lap legutóbbi számából.
Nincs jó hírünk
A címet leszámítva egyetlen jó hírt sem tartalmaz a nyilatkozat, amelyet Kardos Antalné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője adott. A térség nagy múltú gyára lényegében csődbe jutott. A haditechnikai profil súlya az évtized eleji 40 százalékról 18 százalékra csökkent (kevesebb fegyver készült a gyárban). A szocialista piacot jelentő KGST országokba irányuló kivitel csökkent, a tőkés országokba irányuló export nőtt. A termékszerkezet váltása azonban nem tudta ellensúlyozni a szocialista export korlátozását. Az 1988-ban megbízott új vezetés a válságkezelő programja részeként a nagyvállalatot életképes, rugalmas vállalatok halmazává kívánta alakítani, de egyre inkább banki kölcsönforrások bevonására kényszerültek. Ez mind nagyobb kamatterheket rótt a gyárra. Hogy mi okozta végül a csődhelyzetet, azt egy vizsgálatnak kell kiderítenie. A minisztériumi illetékes azt is elmondta: amíg a felszámolási eljárás le nem zárul, a dolgozók kapják a fizetésüket a csődgondnoktól. Azt azonban nem tudjuk meg: hány embert kell majd elküldeni a gyárból, és azt sem, hogy a még helyén lévő vezérigazgató, Kovács Zoltán kap-e további bizalmat a Digép vezetéséhez. Északmagyar