Gattyán György nyerésre áll a
magyar
adóhatóssággal szemben Luxemburgban. A NAV korábban milliárdokat zárolt a vállalkozótól, de az Európai Bíróság mostani főtanácsnoki indítványa szerint a lépés nem volt megalapozott. A magyar hatóságok titkos adatgyűjtést folytattak az ügyben, ez szintén jogellenes lehetett. És a NAV felsült azért, mert a portugál hatóságok mást állítottak, mint amit a NAV lefestett.
Fontos, a végkimenetelt is meghatározó ponthoz érkezett az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közötti harc. A két fél (illetve Gattyán egyik cége és az adóhivatal) közötti per az Európai Bíróságon van, és az EB mellett működő, a bíróság majdani ítéletét az esetek zömében jól előrevetítő főtanácsnok Gattyán Györgynek adott igazat.
Arról nincs hír, hogy az Európai Bíróság ítélete mikor várható, de a mostani főtanácsnoki indítvány a milliárdos magyar vállakozó esélyeit jelentősen növeli.
Az ügy dióhéjban arról szól, hogy Gattyán György és a NAV jogi vitába keveredett a livejasmin erotikus weboldalon kínált szolgáltatásokhoz kapcsolódó áfa és más adók megfizetését érintően.
A WebMindLicenses a Magyarország egyik leggazdagabb emberének számító Gattyán György érdekeltségébe tartozó Docler-csoport egyik tagja. Az üzletember 100 százalékos tulajdonában álló cég az erotikus szolgáltatásokat kínáló livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek.
Fotó: A LiveJasmin.com oldala
A NAV egy vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a WebMindLicenses és a Lalib közötti licencszerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, és hogy a know-how hasznosításához fűződő döntéseket ténylegesen továbbra is Gattyán György hozta meg. A NAV ezért hatalmas összegű adókülönbözet (társasági adó, áfa, innovációs járulék és kulturális járulék) és adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses-t. Eddig nem cáfolt sajtóhírek szerint a magyar adóhivatal úgy 50 milliárd forintot inkasszózhatott Gattyánéktól, más hírek szerint zár alá vett ingatlanokat, bankszámlákat, cégeket. A főtanácsnoki indítvány szerint azonban a két cég közötti licencszerződés célja nem az adóelkerülés volt. A főtanácsnok rámutatott arra is, hogy a vállalkozásoknak joguk van letelepedni más, alacsonyabb adókulcsú EU-tagállamban, ha ott ténylegesen is végez gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységet. A bíróság által kiküldött sajtóközleményből kiderül az is, hogy a NAV több mint 21,5 milliárd forintos adóhiányt és -bírságot sózott rá Gattyán cégére. (A főtanácsnok ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alapszabadságokkal, illetve a héa‐irányelv rendelkezéseivel való visszaélésnek minősül az, ha az uniós jog szabályainak formális betartása mellett valamely ügylet eredménye egy olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes e szabályok céljával. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak ezért meg kell vizsgálnia, hogy a jelen ügyben vitatott licencszerződés egy olyan fiktív szerződésnek minősül‐e, amelyet egyedül annak a látszatnak a keltése céljából kötöttek meg, hogy a kérdéses szolgáltatásokat a Labib nyújtja, noha azokat valójában a WebMindLicenses nyújtotta úgy, hogy a Portugáliában való letelepedésnek nem volt valós gazdasági tartalma.)
A Gattyán-cég a magyar bíróságok előtt vitatja az adóhatóság határozatát, az eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig egy sor kérdést tett fel az Európai Bíróságnak, ezért került az ügy a luxemburgi székhelyű bíróság elé. E kérdések egyrészről arra vonatkoztak, hogy az uniós áfa-irányelv, illetve az uniós alapszabadságok szempontjából hogyan kell megítélni a WebMindLicenses és a Labib közti licencszerződést.
Egy másik ügyben a magyar adóhivatal vélhetően lehallgatást, titkos adatgyűjtést folytatott, legalábbis erre lehet következtetni Gattyánék, illetve a bíróság által felvetett kérdésekből, és Gattyánék szerint az így beszerzett adatokat ebben a mostani ügyben is felhasználta ellenük a NAV. A magyar bíróság másrészről azzal kapcsolatban várt iránymutatást, hogy az uniós jog megengedi-e (a héa- vagy áfa-irányelv), vagy éppen ellenkezőleg, kizárja (az Unió Alapjogi Chartája), hogy a magyar adóhatóság az eljárása és az adójogi következmények megállapítása során egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett adatokat használjon fel.
A főtanácsnoki indítvány ebben a kérdésben is Gattyán Györgynek ad igazat, a dokumentum szerint sérült az arányosság követelménye, vagyis a magyar hatóságok titkos adatgyűjtése aránytalan, lényegében indokolatlan volt. Teljes cikk itt.