Ami az utóbbi években csak végtelen sokszori
ismétlésnek tűnt – jelesül az, hogy Európát hamarosan elöntheti a közel-keleti, de főként az amerikai cseppfolyós földgáz (LNG) –, az most már a spájzban van. De féljenek ettől az oroszok!
Az átalakulás az LNG-piacon kezdődik majd el azzal, hogy a 2014-ben 330 milliárd köbméteres export (melyből Ázsiában termeltek és fogyasztottak el úgy 200-at) lényegében holnaptól 50 százalékkal növekedni fog. Leginkább annak köszönhetően, hogy 2016–2019 közt 160 milliárd köbméternyi új LNG-exportkapacitást tol az ágazatban Ausztrália és az Egyesült Államok. Mindez világviszonylatban is jelentős változásokat idéz majd elő a földgázpiacon, ezért a MOL közgazdászai által jegyzett Guruló Hordó is az LNG-aktualitásokra fókuszált a témában megírt első posztjában.
LNG-tanker – Európa nincs már messze
Fotó: presstv.it
E szerint az USA bár 2011-ben még csak mintegy 10 milliárd köbméternyi LNG-importra szorult (ez kicsivel több, mint az éves magyar gázfelhasználási szint), 2019-re várhatóan a világ egyik legnagyobb gázexportőrévé válik. Jól lehet, az LNG egyelőre Ázsiában és Európában meglehetősen drága nyersanyagnak számít (a gazdasági válság hatására jelentősen leesett tradicionális földgázárhoz képest), ám a rövid idő alatt megjelenő LNG-többletre egyelőre nem látható a kellő kereslet (még Kínából sem), ami viszont a piacon az áresést valószínűsíti.
„Egy LNG-termelő terminál, ha már megépült, elég alacsony ár mellett is tud profitábilis lenni, ezért valószínű, hogy a kínálat nem csökken jelentősen, és a kereslet növekedése fogja egyensúlyba hozni a piacot” – olvasható a blogon. Azt már mi tennénk mindehhez, hogy az olcsóbb LNG abba az irányba is nagyobbra nyitja a tagállamok lehetőségeit, hogy eztán ne csak az Elbától nyugatra eső területeken dönthessenek úgy, hogy jelentős felár nélkül is, ha akarják, maguk zárják el az Oroszország felől érkező gázcsapot.