Tévhitek a koleszterinről

A „csendes gyilkos” minden harmadik magyart érinthet

2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja: a vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak

47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet.

A magas koleszterinszint korai szakaszában még nincsenek tünetek, de megelőzés, ill. kezelés

hiányában súlyos rendellenességekhez vezethet.

„Ma már bizonyított tény, hogy a vérben lévő zsírok mennyisége és az érelmeszesedés

kialakulása között szoros összefüggés van. Vannak, akiknek születetten (örökölten) sok

koleszterin és triglicerid van a vérükben, másoknál elsősorban a hibás táplálkozási szokások

vezetnek a vér magas zsírtartalmához. Az életmód megfelelő változtatásával – szükség esetén

gyógyszeres kezeléssel kiegészítve – a vér koleszterin- és trigliceridszintje normalizálható, és

ezzel a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, az agyi infarktus és a hirtelen halál rizikója is

csökkenni fog.

A magas vérzsírszintet nem csak a túl zsíros táplálkozás, hanem a túl sok szénhidrát- és

alkoholfogyasztás, a rosszul beállított cukorbetegség, a kövérség (alma típusú elhízás),

esetenként fogamzásgátlók és bizonyos gyógyszerek is okozhatják. A vérzsírszint 1%-os

csökkentése 2%-kal csökkenti a szívinfarktus és a hirtelen halál veszélyét” – hívja fel a

figyelmet dr. Fauszt Terézia belgyógyász-kardiológus főorvos, a Fonyódi Egészségközpont

munkatársa.

A mérések alapján minden harmadik magyart érintő felhívásban egyebek mellett az is

szerepet játszhat, hogy még mindig sok tévhit kering a koleszterinnel kapcsolatban. Lássuk a

három legelterjedtebbet:

– „Ha nem fáj, nincs baj”

A magas koleszterinszint sokáig nem fáj, nincsenek tünetei, ezért hívják „csendes

gyilkosnak”. Az elnevezés sajnos nagyon is találó, hazánkban ugyanis régóta a szív- és

érrendszeri eredetű betegségek vezetik a halálozási statisztikákat, amelyek egyik első számú

kockázati tényezője a magas koleszterinszint. Ennek kiszűréséhez az ujjbegyből vett egyetlen

csepp vér analízise is elegendő – a szűrőkamionban is így mérik a koleszterinszintet.

– „A koleszterin káros”

A koleszterin a szervezetünk normális működéséhez szükséges, összetett vegyület, amelynek

egy részét szervezetünk állítja elő, másik részét pedig a táplálékkal vesszük fel. Két fajtája

van. Az LDL, azaz a „rossz koleszterin” lerakódik az artériák falában, és növeli az

érelmeszesedés kockázatát. A „jó koleszterinként” ismert HDL ugyanekkor eltávolítja a

felesleges koleszterint a sejtekből és plakkokból, azt a májba szállítja, amely újrahasznosítja,

tehát véd az érelmeszesedéstől.

Mérsékelten vagy súlyosan emelkedett (az összkoleszterinszint 5 mmol/l feletti) értékeknél

ezért további vizsgálatok szükségesek, amely során az orvos figyelembe veszi az egyéb

betegségeket, meghatározza a koleszterin alkotóelemeit, és megméri a veszélyes LDL-

koleszterin értékét is.

„Egészséges embereknél ekkor 5,2 mmol/liter koleszterinszint fogadható el. Ismert koszorúér-

betegség esetén (szívinfarktuson vagy érműtéten átesett) a koleszterin célértéke 3,5 mmol/liter

alatti. Míg a trigliceridszint és LDL-koleszterin 1,7 mmol/liter alatt ideális, addig a HDL-

koleszterin (jó, védő koleszterin) 1,5 mmol/liter felett kell legyen” – teszi hozzá a doktornő.

– „A koleszterinszint nem csökkenthető”

Ez így nem igaz, hiszen a koleszterinszint életmódváltással, például a dohányzásról való

leszokással, ételeink koleszterintartalmának csökkentésével, rendszeres testmozgással és

szükség esetén az orvos által rendelt, jellemzően sztatinterápia követésével hatékonyan

csökkenthető.

„A koleszterin- és trigliceridszintet az állati eredetű, ún. telített zsírok fogyasztásának

kerülésével, valamint gyógyszereléssel tudjuk csökkenteni. A jó, HDL-koleszterin képződését

rendszeres fizikai aktivitással, mozgással fokozhatjuk” – foglalja össze dr. Fauszt Terézia, mit

tehetünk az egészségünkért.