Miközben azt halljuk, hogy a
munkanélküliség csökken és munkaerőhiány van az országban, a közmunkások és a munkanélküliek együttes tábora változatlanul fél millió fő körül mozog évek óta. 2015 második negyedévében ez 11,6 százalékos „munkanélküliségi rátát” jelentett országos szinten.
Ilyen munkaerő-piaci konjunktúrában komoly strukturális problémákra világít rá az, hogy ez a létszám nem csökken. Azonban ha közelebbről vizsgáljuk ezt a szabad munkaerőt képviselő csoportot, magyarázatot kaphatunk erre a jelenségre.
Ebben a táborban ugyanis a jelentős többség képzetlen munkaerő, vagyis nehezen foglalkoztatható. Körülbelül 42 százalékunk maximum az általános iskolát járta ki, míg 28 százalékuk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, ám érettségivel nem rendelkezik. Nagyjából egynegyedüknek érettségi a legmagasabb végzettsége, míg 6 százalék körül van a diplomások aránya. Az arányok persze nem teljesen ugyanolyanok az ország különböző régióiban.
Miért növekszik mégis a foglalkoztatottság?
Miközben nyilvánvaló foglalkoztathatósági problémákkal szembesülő társadalmi csoportok vannak és a munkaképes korú népesség is csökken, a foglalkoztatottak száma mégis nő. Ennek egyik oka, hogy még a kisebb népességből is egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon, amit a javuló konjunktúra mellett a nyugdíjkorhatár-emelések és a munka törvénykönyvének szigorításai magyaráznak. Ez a hatás ráadásul a következő években csak erősödni fog. portfolio.hu