DrSimon Gábor, itt: Miskolc-Lillafüred
Szeretem a visszaemlékezés funkciót. Néha érdekes visszaolvasni a híreket és posztokat!
meg. Hol nemrég zengett víg madárdal,
Zord szél süvölt a kerten által.
S ami levél volt még a fákon,
Szerteröpül a pusztaságon,
A pusztaságon.
Ó, szép kertem mi lett tevéled!
Virágod, lombod, haj, mivé lett!
Lombnak, virágnak színe sárga,
Sóhajtva hull a hóba, sárba,
A hóba, sárba.
Az ég mi kék volt, most mi szürke!
Varjak kárognak fenn az űrbe’
Kárr, kárr, – szól a halotti ének –
Elhervadni a falevélnek,
Szép falevélnek.
Gyászol a föld, gyászol az égbolt,
Mindennek vége, ami szép volt!
Vaj’ lesz-e még, – kérdem szorongva –
Ó, lesz-e még e fáknak lombja?
Lesz-e még lombja?
Lesz-e virág? Tűnődve kérdem…
S ím, napsugár fénylik a légben:
Melege nincs, ó de világít,
Örülj, szívem, lesz még virág itt,
Lesz még virág itt!
Benedek Elek: Téli ének