Bár Kaczyński és Orbán igen

különböző emberek, az általuk áhított rezsimek, nagyon hasonlítanak egymáshoz – értékelte a helyzetet Soros György egy terjedelmes interjúban, amiben Angela Merkel politikájáról, a migrációs válságról és az Európai Unió szerepéről is beszélt. Merkel jól látta előre, hogy a migrációs válság szétrombolhatja az Európai Uniót, emelte kis Soros. Bírálta Obama amerikai elnököt is, mivel szerinte azonnal fel kellett volna lépnie Putyinnal szemben. Az interjú, amit Gregor Peter Schmitz, a Wirtschaftswoche újságírója készített Soros Györggyel, eredetileg a New York Review of books-ban jelent meg.
-Gregor Peter Schmitz: A Time által az év emberének választott Angela Merkel német kancellárt az amerikai magazin címlapján a „szabad világ kancellárjának” nevezte. Miként látja, jogos ez az elnevezés?
-Soros György: Igen. Régebben bíráltam a kancellárt, és a megszorítási politikájával kapcsolatban továbbra is nagyon kritikus vagyok. Azok után azonban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtámadta Ukrajnát, Merkel az Európai Unió, és így közvetve a szabad világ vezetőjévé vált. Addig egy tehetséges politikus volt, aki követte a közhangulatot. Az orosz agresszióval szembeni fellépés során azonban olyan vezetővé vált, aki szembement a többség véleményével. A migrációs válság esetében talán ehhez képest is előrelátóbb volt, amikor felismerte, hogy az az EU szétesését is okozhatja, először a belső határok nélküli schengeni rendszer felbomlásával, majd végül a közös piac tönkretételével. Bátor kezdeményezést tett a közhangulat megváltoztatására. Sajnos, a terv nem volt megfelelően előkészítve. A válság még távolról sem megoldott, vezető szerepét pedig – nemcsak Európában, hanem Németországban, sőt saját pártján belül is – támadások érik.

-Schmitz: Merkel korábban arról volt ismert, hogy egy óvatos, megfontolt politikus, akiben az emberek bízhatnak. A migrációs válság során azonban merészebb lett, jelentős kockázatot vállalt. Vezetési stílusa megváltozott, ami nyugtalanítja az embereket.
-Soros: Ez igaz, de én örülök ennek a változásnak. Nagyon sok dolog okozhat nyugtalanságot. Ahogy azt Merkel helyesen előre látta, az EU az összeomlás szélén áll. A görög válság megtanította az európai hatóságoknak, hogy miként kell átevickélni egyik krízisből a másikba, most azonban az EU nem egy, hanem egyidejűleg öt vagy hat válsággal néz szembe.

-Schmitz: Görögországra, Oroszországra, Ukrajnára, a közelgő brit népszavazásra és a migrációs válságra gondol?
-Soros: Igen. És még nem is említette a migrációs válság gyökerét, a szíriai konfliktust. Nem szerepelt a felsorolásában az a sokkhatás sem, amelyet a Párizsban, illetve másutt történt terrortámadások okoztak az európai közvéleményben. Merkel jól látta előre, hogy a migrációs válság szétrombolhatja az Európai Uniót. Ami feltételezés volt, könnyen valósággá válhat. Az Európai Uniónak elengedhetetlen szüksége van a hibák kijavítására, de nem visszafordíthatatlan a helyzet. Valójában a németek azok, akik megakadályozhatják, hogy Merkel vészterhes előrejelzése valósággá váljon. Úgy gondolom, hogy Merkel vezetésével a németek hegemón helyzetbe kerültek. Ezt azonban kevés áldozat árán szerezték meg. Rendszerint a hegemón helyzetben lévőknek nemcsak a saját érdekeiket kell figyelembe venniük, hanem azokét is, akik a védelmük alatt állnak. Itt az idő, hogy a németek döntsenek: akarják-e azt a felelősséget és kötelezettséget, amely a meghatározó európai hatalom szerepével jár együtt?

-Schmitz: Azt állítja, hogy Merkel vezető szerepe a menekültválságban különbözik az eurókrízis során betöltött vezető szerepétől? Úgy gondolja, Merkel konstruktív, felelős hegemón akar lenni?
-Soros: Nincs okom rá, hogy visszavonjam az euróválság során betöltött vezető szerepével kapcsolatos kritikámat. Európa már jóval korábban alkalmazhatta volna azt a fajta vezetési módot, amelyet Merkel most képvisel. Sajnos, amikor a Lehman Brothers 2008-ban csődbe ment, nem állt ki amellett, hogy az európai bankrendszer megmentését európai szinten valósítsák meg, mert úgy vélte, hogy a német közvélemény ellenezte volna azt. Ha a közvélemény követése helyett megpróbálta volna megváltoztatni azt, az Európai Unió tragédiája elkerülhető lett volna.
Schmitz: De akkor nem maradt volna kancellár tíz éven át.
Soros: Ebben Igaza van. Igyekezett jól megfelelni a német közvélemény széles rétegei igényeinek, vágyainak. Élvezte azok támogatását, akik jó európaiak akartak lenni, és azokét is, akik azt akarták tőle, hogy védje meg a német nemzeti érdekeket. Ez egy jelentős eredmény volt. Megnövekedett többséggel választották újra. A migrációs kérdésben azonban az európai elvek alapján cselekedett, és kész volt kockára tenni vezető szerepét. Rászolgált azok támogatására, akik osztják az általa képviselt elveket és értékeket. Ez engem igen megérintett. Saját személyes élettörténetem miatt – zsidóként, a náci megszállás alatt éltem túl a holokausztot – elkötelezett támogatója vagyok a nyitott társadalom értékeinek, alapelveinek. Úgy hiszem, Merkel – aki egy lelkész lányaként nőtt fel a kommunista NDK-ban – a saját személyes élettörténete miatt osztja ezeket az elveket. Ezért támogatom és becsülöm Angela Merkelt, bár számos fontos kérdésben nem értek vele egyet.

-Schmitz: Ön nagy szerepet vállalt a nyitott társadalom elveinek előmozdításában és a demokratikus változások támogatásában Kelet-Európában. Miért övezi ebben a térségben olyan nagyfokú ellenszenv, bizalmatlanság a menekülteket?
-Soros: Azért, mert a világnak ezen részén a nyitott társadalom nem rendelkezik erős gyökerekkel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az általa vallott magyar és keresztény identitás alapelveit helyezi előtérbe. A nemzeti identitás vallással való ötvözése, rövidtávon, hatásos keveréknek tűnik. És Orbán ebben nincs egyedül. A most hatalomra jutott lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczyński hasonló irányvonalat követ. Nem olyan intelligens, mint Orbán, azonban ravasz politikus, aki a migráció kérdését kampányának központi elemévé tette. Lengyelország etnikai és vallási szempontból az egyik leghomogénebb országnak számít Európában. A muzulmán bevándorlók a katolikus Lengyelországban a „Idegenek” megtestesítői. Kaczyński ördögként festette le őket.

-Schmitz: Miként látja a lengyelországi és a magyarországi politikai helyzetet?
-Soros: Bár Kaczyński és Orbán igen különböző emberek, az általuk áhított rezsimek, nagyon hasonlítanak egymáshoz. Úgy látom, arra törekszenek, hogy kihasználják az etnikai és vallási nacionalizmust, az elzárkózást, annak érdekében, hogy állandósítsák hatalmukat. Bizonyos értelemben azt a fajta színlelt demokráciát állítanák vissza, amely az I. és a II. világháború között Horthy Magyarországát és Piłsudski marsall Lengyelországát jellemezte. Ahogy hatalomra jutnak, elfoglalják a demokrácia fontos intézményeit, amelyek autonómok, illetve azoknak kellene lenniük, legyen az a központi bank vagy az alkotmánybíróság. Orbán már ezt megtette, Kaczyński csak most kezd neki. Nehéz lesz őket leváltani.Ráadásul az eddigi gondjain kívül Németországnak lesz egy „lengyel problémája” is. Magyarországgal szemben Lengyelország az egyik legsikeresebb ország Európában mind gazdasági, mind politikai értelemben. Németországnak szüksége van Lengyelországra Oroszországgal szemben. Putyin Oroszországa és Kaczyński Lengyelországa ellenséges egymással szemben, azonban még ellenségesebbek azokkal az alapelvek szemben, amelyek az Európai Unió alapértékeit képezik.

Schmitz: Melyek ezek az alapelvek?
Soros: Én mindig a nyitott, a másokkal szolidáris társadalom alapelveinek megtestesítőjeként tekintettem az EU-ra. Negyedszázaddal ezelőtt, amikor először vállaltam szerepet a régióban, egy haldokló Szovjetuniót és egy felemelkedő Európai Uniót lehetett látni. Érdekes módon, mindkettő a nemzetközi együttműködés fontos, bár egymással homlokegyenest ellentétes, kísérletének tekinthető. A Szovjetunió – legalábbis névleg – a világ proletárjait próbálta egyesíteni a Szovjetunió saját érdekei szerint, míg az EU a nyitott társadalom elvein alapuló regionális integrációs modellt kísérelte meg kiépíteni.

-Schmitz: Most mit lehet elmondani ezeknek a céloknak megvalósulásáról?
-Soros: A Szovjetunió helyébe egy újjáéledő Oroszország lépett, míg az Európai Unió együttműködési kísérletét az egyre erősödő nacionalizmus erői ássák alá. A nyitott társadalom, amelyben a személyes élettörténetünk miatt, a huszadik század szörnyű tapasztalatai alapján, Merkel és én is hiszek, és amelyhez az új Ukrajna reformerei is csatlakozni akarnak saját személyes történetük miatt, nem létezik. Az Európai Uniót egyenlő felek önkéntes szövetségének hozták létre, azonban az euróválság azt az adósok és a hitelezők közötti kapcsolattá alakította át, ahol az adósok nehezen tudják kötelezettségüket teljesíteni, és a hitelezők határozzák meg azokat a feltételeket, amelyeknek az adósoknak meg kell felelniük. Ez a kapcsolat így már sem nem önkéntes, sem egyenlő felek közötti. A migrációs válság további repedéseket okozott. Emiatt az EU fennmaradása veszélybe került.

-Schmitz: Ez érdekes, mert emlékszem, hogy két évvel ezelőtt igencsak kritizálta Merkelt amiatt, hogy foglya a választók rövid távú érdekeinek, és német hegemóniát épít ki, miközben arra alig kell áldoznia. Merkel most a menekültügyben irányvonalat váltott, és szélesre tárta a kapukat a szíriai menekültek előtt. Ez a bevándorlást ösztönözte, az európai hatóságoknak pedig azzal a feladattal kell megbirkóznia, hogy olyan menedékjogi politikát dolgozzanak ki, amely több évre szólóan akár évi egymillió menekült befogadását tenné lehetővé rendezett formában. A befogadásra váró menekültek addig a jelenlegi tartózkodási helyükön maradhatnának, amíg sorra nem kerülnek a bebocsátásban.
-Soros: De nem jött létre egy közös európai menedékjogi politika. Az európai hatóságoknak vállalniuk kell ezért a felelősséget. A menekültek növekvő beáramlása emiatt egy kezelhető problémából egy súlyos politikai válsággá alakult át. Minden tagállam önző módon a saját érdekeivel foglalkozott, gyakran mások érdekeivel szemben cselekedett. Ez pánikot váltott ki a menedékkérők, a közvélemény, illetve a jog és a rend betartásáért felelős hatóságok körében. A fő vesztesek azonban a menedékkérők. De igaza van. Merkel elismerést érdemel azért, mert lehetővé szerette volna tenni, hogy létrejöjjön egy közös európai menedékjogi politika.

Az EU-nak átfogó tervre van szüksége a válság kezelésére, olyanra, amely megerősíti a menedékkérők áradatának hatékony kezelését, hogy a menekültek biztonságos, rendezett módon, és olyan ütemben érkezzenek, amelyet Európa kapacitásai elbírnak. A tervet, hogy átfogó és kezelhető legyen, ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Mindenki számára kezelhetőbb lenne, ha menedékkérők a döntés meghozataláig a jelenlegi tartózkodási helyükön vagy annak közelében maradnak.
Ezeknek a megfontolásoknak az alapján, az alapítványom egy hatpontos tervet dolgozott ki, és éppen akkor, amikor Orbán is bemutatta az ő hatpontos tervét, azonban a két terv homlokegyenest különbözik. Orbán tervének az a célja, hogy egyoldalúan a nemzeti határt védje a menedékkérőkkel szemben – megoldhatatlan probléma elő állítva a környező országokat – míg a miénk a veszélyhelyzetben lévő menedékkérők védelmét, a menedékügy rendezett kezelését, a pánik elkerülését szolgálja. Orbán, igaztalanul, azzal vádol engem, hogy a javaslatom következtében muzulmánok árasztanák el Magyarországot, tönkretéve a nemzeti kultúrát. Paradox módon, a tervünk arról szól, hogy a menedékkérőket a jelenlegi tartózkodási helyükön tartsuk, és ott segítsük őket, amíg rendezett módon, a befogadási lehetőségeket alapján tovább mehetnek.

-Schmitz: Jobban ki tudná fejteni ezt a paradoxont? Miért akadályozná meg az Ön terve a menekültek beözönlését Európába?
-Soros: Mi egy olyan közös európai menedékjogi politikát támogatunk, amely a nemzeti helyett az európai határok megerősítésére vonatkozna, és amely lehetővé tenné, hogy a menedékkérők biztonságos, rendezett módon és olyan ütemben érkezzenek az EU-ba, amekkora mennyiséget az unió fel tud szívni. Orbán viszont a nemzeti határok lezárásával tartaná kint a veszélyeztetett helyzetben lévőket, ami lehetetlenné tenné a szervezett, rendezett menekült politikát, amelynek alapján csak az kapna menedékjogot, akinek erre életbevágóan szüksége van.

-Schmitz: És ki nyeri meg ezt a konfliktust?
-Soros: Orbán könnyedén meggyőzte a magyar lakosságot a nemzeti érdekekre hivatkozva. A közvélemény nagy része nem gondol arra, hogy ez a megoldás az egész Uniót veszélyezteti, beleértve a schengeni egyezményt is. Orbán a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) – amely Merkel Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) testvérpártja – 2015. szeptemberi pártkonferenciáján indította el kampányát maga mellé állítva Horst Seehofert, a CSU elnökét. Azokat az értékeket és alapelveket támadja, amelyek alapján, szemben a szovjet típusú rendszerrel, az Európai Unió létrejött. Orbán belülről támadja ezeket az elveket és értékeket, Putyin pedig kívülről. Mindkettő arra törekszik, hogy visszafordítsa a nemzetek feletti együttműködésre és szolidaritásra alapuló európai rendszer fejlődését, amelynek a háború utáni évtizedek európai békéje és prosperitása köszönhető. Putyin még tovább megy: a jog uralmát az erőszak uralmával váltaná fel. A régmúlthoz térnek vissza. Szerencsére, Merkel komolyan vette ezt a kihívást. Alapítványom arra törekszik, hogy a legkritikusabb pontokon segítő szerepet vállaljon. 2013-ban Görögországban létrehoztuk a Szolidaritást Most nevű alapítványt, hiszen világosan láttuk, hogy az elszegényedett Görögországnak nehézségekbe ütközik majd az, hogy az ott rekedt nagyszámú menekült ellátása. Sosem bíztattunk senkit a hazája elhagyására; éppen azért igyekszünk segíteni Görögországban, hogy ott lehessen időlegesen emberhez méltó feltételeket teremteni, és ne áramoljanak tovább kezelhetetlen módon a menekültek az Unió belseje felé.

-Schmitz: Tervére honnan állhat össze a pénz?
-Soros: Az EU jelenlegi költségvetéséből lehetetlenség finanszírozni ezeket a kiadásokat. Hosszú távú kötvények kibocsátásával, a jórészt kiaknázatlan AAA besorolás kihasználásával azonban forrásokat tudna szerezni az EU. Az adósságszolgálat terheit igazságosan szét lehetne osztani a menekülteket befogadó és azokat nem fogadó, vagy ez ügyben korlátozásokat alkalmazó tagállamok között. Nem kell mondanom, ez az az ügy, ahol ütközik a véleményem Merkelével.

-Schmitz: Már befejezte alapkezelői tevékenységét, összes energiáját az alapítványaira összpontosítja. Melyek Alapítványának főbb projektjei?
-Soros: Túl sok van ahhoz, hogy fel tudjam sorolni ezeket. A világ égető politikai és gazdasági ügyeivel foglalkozunk, de kiemelném az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézetét (INET) és a Közép-európai Egyetemet (CEU), mivel a társadalomtudományok terén jelentős változások történnek, új kihívásokkal áll a világ szemben, amelyekre nemcsak gyakorlati, de intellektuális válaszokat is kell adnunk. A természettudományok révén az emberiség veszélyes ellenőrzést szerzett a természet erői felett, azonban a saját magunk kormányzására vonatkozó képességünk nem tartott lépést a természettudományok által elért eredményekkel. Rendelkezünk azzal a képességgel, hogy akár elpusztítsuk civilizációnkat, és jó úton haladunk efelé.

-Schmitz: Igen feketén látja a jövőt.
-Soros: Ez egy elfogult vélemény, szándékosan az. Egy probléma felismerése egyben felhívást is jelent arra, hogy foglalkozzunk azzal. Ez a legfőbb dolog, amit az életem során megtanultam. Talán nem éltem volna túl a náci megszállást 1944-ben, ha az apám nem gondoskodott volna előre arról, hogy hamis papírokat szerezzen a családja és sok más, veszélyben lévő ember számára. Arra tanított, hogy sokkal jobb szembenézni a szörnyű valósággal, mint behunyni a szemünket. Amint tudatában vagy a veszélyeknek, a túlélési esélyeid sokkal jobbak akkor, ha értelmes kockázatot vállalsz ahelyett, hogy beletörődve követed a tömeget. Ez segített felkészíteni arra, hogy szembe tudjak nézni a sötét dolgokkal. Ez segített a pénzpiacok esetében is, és ez irányít a politikai filantrópiámban is. Amíg képes vagyok sikerrel kecsegtető stratégiát találni, bármennyire is aprócska az, addig nem adom fel. A veszélyben lehetőségek rejlenek. Mindig a legnagyobb sötétség után virrad fel a hajnal.

-Schmitz: Mi a nyertes stratégiája Görögország esetében?
-Soros: Nos, ilyennel nem rendelkezem. Görögországot a kezdetektől fogva rosszul kezelték. Amikor a görög válság 2009 végén kitört, az EU Németország vezetésével megmentette az országot, azonban büntető kamatokat rótt ki az általa nyújtott hitelre. Emiatt lett a görög államadósság fenntarthatatlan. A legutóbbi tárgyalásokon pedig ugyanezt a hibát követték el. Az EU meg akarta büntetni Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt és különösen korábbi pénzügyminiszterét, Jánisz Varufakiszt, miközben nem volt más választása, minthogy megakadályozza a görög csődöt. Tehát az EU olyan feltételeket szabott Görögországnak, amelyek még mélyebb gödörbe taszítják az országot.

-Schmitz: Görögország érdekes lehet a magán befektetők számára?
-Soros: Addig nem, amíg az eurózóna tagja. Az euró mellett nem valószínű, hogy valaha is kilábal a válságból, mert az árfolyam túl magas ahhoz, hogy az ország versenyképes legyen.

-Schmitz: Mennyire tartja aggasztónak, hogy ezen válságok közepette egy olyan fontos EU-tagállam, mint az Egyesült Királyság, az Európai Unióból való kilépést fontolgatja?
-Soros: Aggasztónak tartom. Meg vagyok győződve arról, hogy Nagy-Britanniának gazdasági és politikai éredeke fűződik ahhoz, hogy Európában maradjon. Az Egyesült Királyság nélküli EU jóval gyengébb unió lenne.

-Schmitz: Felmérések azonban azt mutatják, hogy a britek többsége támogatja a kilépést, vagyis a Brexitet.
-Soros: A Brexit melletti kampány szándékosan félrevezeti a közvéleményt. Jelenleg Nagy-Britanniának a lehető legjobb megállapodása van Európával. Hozzáfér a közös piachoz, ahová a brit export közel fele megy, miközben nem sújtják az eurózóna-tagságból eredő terhek.

-Schmitz: A brit üzleti élet szereplői miért nem hívják fel jobban a figyelmet a Brexit hátrányaira?
-Soros: A multinacionális vállalatok – amelyek számára Nagy-Britannia ugródeszkát jelent a közös piac felé – menedzsmentjei azért vonakodnak nyilvánosan kiállni a Brexitet ellenzésével, mert nem akarnak belekeveredni olyan politikai vitákba, amelyben a fogyasztóiknak eltérő nézeteik vannak. De kérdezze meg őket négyszemközt, ahogy azt én tettem, és megerősítik ezt.
A Brexit melletti kampány arról próbálja meggyőzni a brit közvéleményt, hogy biztonságosabb kimaradni a közös piacból, mint részt venni benne. A Brexit-kampány helyzeti előnyben van, mert a kormányzat azt a benyomást akarja kelteni, hogy kivár addig, amíg a legjobb egyezséget tudja megkötni az EU-val.
Schmitz: Európa és a világ sok éven át támaszkodhatott Kínára, mint a világ növekedési és hitelezési motorjára. Ez már a múlté?
Soros: Kína még mindig a legfontosabb ország. Még mindig nagyon jelentős devizatartalékkal rendelkezik.

-Schmitz: Ez elég lesz arra, hogy megóvja az országot?
-Soros: Kína most nagyon gyorsan éli fel ezeket a tartalékokat. Hihetetlen nagy a kínai emberek bizalma: sokan talán nem értik, hogy valójában miként működik a rezsim, azonban úgy vélik, hogy az a rendszer, amelynek sikerült olyan sok nehézséget megoldania, tudja, mit tesz. Ezt a bizalmi tőkét is azonban igen gyorsan élik fel, mert a vezetés sok hibát követett el. Hszi Csin-ping elnök még további három éven át folytathatja a jelenlegi politikáját, azonban ez alatt az időszak alatt Kína negatív hatással lesz a világ többi részére a már meglévő deflációs tendenciák felerősödésével. Kína most a világgazdaság nagyobb részére van hatással, mint eddig valaha, és azok problémák, amelyekkel most szembe kell néznie, soha nem voltak súlyosabbak.

-Schmitz: Hszi Csin-ping kezelni tudja ezeket a kihívásokat?
-Soros: Van egy alapvető hiba az általa követett irányvonalban. Közvetlen ellenőrzés alatt tartja a gazdaságot és a biztonsági ügyeket. Ha sikerülne piaci megoldásokat hoznia, az sokkal jobb lenne a világ és Kína számára. Politikai változások nélkül azonban nem lehet piaci megoldásokat alkalmazni. Nem lehet a korrupció ellen küzdeni független média nélkül. Ezt viszont nem akarja engedélyezni. Ebben a kérdésben közelebb áll Putyin Oroszországához, mint eszményképünkhöz, a nyitott társadalomhoz.

-Schmitz: Milyennek látja az ukrajnai helyzetet?
-Soros: Ukrajna szinte hihetetlen dolgot vitt véghez azzal, hogy már két éve sikerül fennmaradnia, miközben ilyen sok nehézséggel kell megküzdenie. Sokkal több külső támogatásra van azonban szüksége, mert már kifogytak a tartalékai. Azzal, hogy Európa csak ilyen kis mértékben támogatja pénzügyileg Ukrajnát, megismétli azt a hibát, amelyet Görögország esetében követett el. A régi Ukrajna sok mindenben hasonlít a régi Görögországra: oligarchák uralták az országot, az államapparátusban lévők pedig visszaéltek pozíciójukkal ahelyett, hogy a közjót szolgálták volna. De itt az új Ukrajna, amely a régi Ukrajna ellentéte akar lenni. A parlament olyan 2016-os költségvetést fogadott el, amely teljesíti az IMF feltételeit. Most annak van itt az ideje, hogy Ukrajna számára további pénzügyi támogatást kell biztosítani, amelyre a radikális reformok megvalósításához van szüksége. Ez képessé tenné arra, hogy ne csak fennmaradjon, hanem fellendüljön, és egy vonzó befektetési célponttá váljon. Végzetes hiba lenne hagyni, hogy az új Ukrajna visszaváltozzon a régivé, mert az új Ukrajna Európa egyik legértékesebb eszköze mind az orosz agresszióval szembeni fellépés, mind annak a szolidaritásnak a visszaszerzése terén, amely a kezdetekben jellemezte az Európai Uniót.

-Schmitz: Sokan bírálják Barack Obama amerikai elnököt, hogy nem lép fel elég határozottan Oroszországgal szemben?
-Soros: Igazuk van. Putyin nagy taktikus, aki azért szállt be a szíriai konfliktusba, mert lehetőséget látott arra, hogy erősítse Oroszország tekintélyét a világban. Addig megy előre, amíg nem ütközik komoly ellenállásba. Obamának azonnal fel kellett volna lépnie vele szemben. Ha Obama deklarálta volna a Szíria feletti repülési tilalmi zónát, amikor Oroszország hozzá kezdett a jelentős mértékű felfegyverkezéshez, akkor Oroszország kötelezve lett volna arra, hogy tiszteletben tartsa azt. Obama azonban arra törekedett, hogy elkerülje bármilyen katonai konfrontációnak a lehetőségét is Oroszországgal. Oroszország így légvédelmi rakétákat szerelt fel, az USA-nak pedig meg kellett osztania Oroszországgal a Szíria légtere feletti ellenőrzést. Szinte azt is lehetne mondani, hogy az orosz vadászgép lelövésével Recep Tayyip Erdoğan török elnök Obamának tett szívességet. Putyinnak fel kellett ismernie, hogy elsősorban a saját érdekét szolgáló katonai kalandja komoly ellenkezést váltott ki, és úgy tűnik, hogy készen áll a politikai megoldásokra. Ez biztató.

Az ISIS és a terrortámadások is azzal fenyegetnek, hogy aláássák civilizációnk értékeit, alapelveit. A terroristák arról akarják meggyőzni a muzulmán fiatalokat, hogy nincs más alternatíva a terrorizmuson kívül. Ha olyanokra hallgatunk ez ügyben, mint Donald Trump, akkor a terroristák sikerrel járnak.

-Schmitz: Nem tudom megállni, hogy rákérdezzek. Ismeri Trumpot?
-Soros: Sok évvel ezelőtt rá kart beszélni arra, hogy legyek az első lakástulajdonos az egyik újonnan épült felhőkarcolójában. Azt mondta: „Te szabhatod meg az árat”. Erre azt válaszoltam: „Attól tartok, ezt nem engedhetem meg magamnak”.