Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 17-i moszkvai látogatása előtt megindultak a találgatások, kihátrálhat-e valamelyik fél a Paks II. szerződésből, vagy legalábbis az építkezés halasztását javasolhatja-e. Ez akár mindkét fél érdekében is állhat. A beruházás Brüsszelben is vesztésre áll.
Oroszország drámai gazdasági, költségvetési helyzete miatt több forrásunk is úgy vélte, nem zárható ki az sem, hogy akár Vlagyimir Putyin mondja fel a Paks II. beruházás Magyarországgal kötött szerződését.
Eddig fel sem merült, hogy az oroszok visszalépjenek Paks 2-től – válaszolta a tegnapi Kormányinfón lapunknak Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint a beruházás előkészítése jól halad, az épülő atomerőművek közül jelenleg ez áll a legjobban. Azt, hogy Putyin február 17-én, amikor Orbán Viktorral tárgyal visszaléphet-e a beruházástól, Lázár érthető módon nem tudta megmondani. Tudósítónkat arra kérte, ne hozza olyan helyzetbe, hogy az orosz elnök helyett neki kelljen erre válaszolni. Annyit azért hozzátett, Putyin sok mindent megtehet, de decemberben a Roszatom vezetőjével még az építésről tárgyalt a kormány.
Csakhogy azóta sok víz lefolyt a Moszkva folyón és a Dunán is, a kőolaj ára pedig tíz éves mélypontot ért el. Sz.Bíró Zoltán Oroszország szakértő a Népszavának elmondta, nem tartja kizártnak, hogy orosz részről igyekeznek időt nyerni a Paks II. beruházás finanszírozásával kapcsolatban. Ez szóba kerülhet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 17-i találkozóján is. Igaz, ha politikailag fontos Moszkvának a projekt, akkor még a jelenlegi roppant nehéz gazdasági, költségvetési helyzetben is kiszoríthatja a szükséges összegeket, hiszen a 10 milliárd eurót nem azonnal, hanem néhány év alatt kellene átutalni. A kérdés csak az, hogy mennyire fontos most ez a politikai szempont, mert Oroszországban nagyon sok helyről hiányzik a pénz. Van-e annyira fontos Magyarország, illetve az Orbáni különutas politika, hogy ezt a forrást erre különítse el Moszkva. Ez egyelőre nyitott kérdés.
Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a tendenciák alapján, idén az orosz gazdaság, költségvetés helyzete tovább romlik – tette hozzá Sz. Bíró. Tavaly az orosz GDP majd’ 4 százalékkal csökkent, de ami ennél is drámaibb fejlemény, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetések 92 százalékkal zuhantak – említette. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a külső tőkepiacoktól az uniós embargó miatt 2014. ősze óta el van zárva Oroszország, tehát onnan sem juthat pótlólagos forrásokhoz.
Az orosz pénzügyminiszter-helyettes ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy a hitelek leállítása a már megkötött szerződésekre nem vonatkozik. Ennek ellentmond, hogy a múlt héten mondtak fel egy szerződést, amelyet két nagy teljesítményű vízierőmű építéséről kötött Oroszország és Kirgízia.
A jelenlegi helyzetet jól jellemzi, hogy hosszú éveken át Oroszország valutabevételeinek 68-69 százalékát a kőolaj, a kőolajszármazékok és a földgáz exportjából származott, ám tavaly ez az arány már csak 48 százalék volt. Ennek oka pedig egyértelműen a szénhidrogén piacon bekövetkezett drámai árzuhanás volt.
A találkozóra mindenesetre árnyékot vetnek az utóbbi időben Oroszországról, illetve Putyinról a világsajtóban megjelent hírek: a Litvinyenko gyilkosságról készült londoni bírósági vizsgálat, vagy a Putyint érintő korrupciós vádak, melyeket első ízben már hivatalos amerikai források is megerősítettek.
Nem túl szerencsés egy uniós ország vezetőjétől most ellátogatni Moszkvába – tette hozzá az Oroszország-szakértő.
Azt is nehéz megmondani, hogy ha valamelyik fél ki akar hátrálni a Paks II. szerződés mögül, akkor milyen kompenzációt ajánl fel. Ehhez tudni kellene, hogy melyik oldal kezdeményezi, de nem látni bele a kártyáikba, így még az sem sokat segítene – mondta Sz.Bíró Zoltán. nepszava.hu