Puckitura #10: Vietnam
Sajnos nem mindenkinek volt olyan szuper ideje Vietnamban mint az en csoportomnak. Az egyik haverom ugy gondolta, hogy berugva visszaszol a komcsi rendorsegnek a 3madik nap, es 2 napig Saigon egyik bortoneben kapott VIP turat. Minimalis varratokkal meguszta, de nagyon kivan szegeny, es ugy dontott a SAS, hogy jobb ha hazarepul Burmabol.
Viszont minel tobb ember hazamegy, annal csaladiasabb a hangulat a hajon (bar igy is azert vagyunk 600 an). Valentin napra a gyerekek csinaltak mindegyik diaknak egy kartyat meg este enekeltek. Vietnamban felszalt a hajora egy Burmai Monk, aki a vilag legcukibb 40 evese. Mivel resze vagyok a Global Ambassador programnak, ezert az elso napjan en vittem korbe a hajon meg az orakra ahol beszelnie kellet. Elozo este bemutatkoztam, es mondtam neki, hogy reggel 7kor majd jovok erte, es hogy addig maradjon mostmar a kabinjaban (este 11 volt…). Reggel mentem vinni reggelizni, es a szobajaban setalt fel meg le! U-nan bacsi elfelejtette kozolni, hogy o reggel 5 kor kell meditalni, meg 1 orat setal, de mivel megkertuk, hogy maradjon a szobajaban, ezert o megoldotta…. nem akartam elhinni! Ugy sajnaltam…
A reggeli az szinten egy nagy elmeny volt: felmetunk reggelizni, es U-nan nagyon elkezdett izgulni, mivel meg sosem latott bufe stilusu reggelit. Reggeli utan megkerdeztuk, hogy mi volt a kedvenc etele a reggelinel, es azt mondta, hogy arra nem tud valaszolni, mivel o azert eszik, hogy taplalkozzon, es nem azert, hogy elvezze. Nagyon erdekes karakter. Sokszor ugy viselkedik mint egy gyerek, de kozben olyan bolcs mint egy monk. Kurvara tud mosolyogni, es a laba nem er le ha leul egy szekre. Nem szabad nekik zenet hallgatni, es az nagyon nehez volt neki, mivel a medencenel a hajon allandoan zene van, es nagyon zavarta, mert tetszett neki!
Meg Hong Kongban velunk tartott egy hazaspar aki az 1984-es SAS utazason vettek reszt. A hajon talakoztak anno. Azota felnottek a gyerekek, es az ovek a SASegyesuletnek az x-szazaleka. Nagyon jofejek. Mar szinte mindenhol votlak a vilagban, es van egy nagyon jo alapitvanyuk ahol fogkefeket osztanak ki a vilag korul. A faszi az osszes piat allta tegnap nekunk, es mar Hong Kong ota edzi a sracokat. A no pedig meghivta az osszes szingli csajt „specialty Dining”ra Valentin Napkor. Tegnap mutattak egy filmet a 2008as Kilamanjaro hegy maszasukrol par diakkal, es persze, most mar mindeki meg akarja maszni, velem egyutt. Everestet is megmasztak par eve, de azt mondtak hogy az vegig szenvedes a hegyi betegseg miatt, de Kilimanjaro-t pedig kenyelmesen 8 nap alatt meg lehet maszni. Ugyhogy megvan az uj cel: 2 ev mulva, ha mindenkinek meglesz a diplomaja, 6 an megakakarjuk maszni.
Par napja volt a „Tengeri Olympia.” Az en csapatom 3madik lett a 7bol. Egyre jobban kezd hianyozni a normalis ruha. Allandoan csak tura/edzo cuccban rohangalok, es nagyon brutal, hogy mennyire tud hianyozni egy farmer meg egy bluz. Valami szokott kaja is hianyzik. Szinte allandoan valami ujat kostolunk, es mostmar, hogy kezd ujra etvagyam lenni, nagyon jol esne egy Tomasso’s pizza, egy szendvicsmuki, vagy egy husleves.
Ja! A Vietnam lanybucsu jol sikerult! En kurva lazas voltam, es masnap indultunk fel eszakra, ugyhogy en hamar vissza mentem a hajora. Ezek a seggarcok pedig most kitalaltak, hogy csak a csalad mehet az eskuvore. Szerintem kicsit tulbecsultek azt, hogy mennyien akarnak majd menni a hajorol miutan meghivtak mindenkit, es igy nem mehet senki frown hangulatjel.
Hogy ne csak en igyak a jobol, kisebb vagyonert sikerult mokus szaros kavet vennem Vietnamban, ugyhogy majd megkostoljuk, ha hazaertem.
Csok Pusz, Pucki