A táplálkozási szakértők

már régóta küzdenek a globális elhízás mértékének visszaszorításáért (többek között) azzal, hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontos is a rendszeres testmozgás. Egy új tanulmány szerint azonban nem mindegy, hogy hogyan motiválják az embert edzésre, és a Pennsylvaniai Orvostudományi Egyetem kutatóinak megfigyelései alapján a legjobb megoldás, ha a mozgáshiányt pénzmegvonással büntetik. Igen, hasonlóan ahhoz, amikor a szülők visszavonják a gyerek zsebpénzét, mert az rossz fát tett a tűzre. A különbség az, hogy előbbinek valóban van értelme.

Lustaság = pénzveszteség

Az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerzői háromféle anyagi ösztönző hatékonyságát vizsgálták. A kísérletben résztvevő 281 túlsúlyos felnőttnek 26 héten keresztül napi hétezer lépést kellett megtennie. (Az amerikai felnőttek átlagos napi lépésszáma ötezer körül mozog, így a kitűzött cél kb. 40 százalékos növekedést jelent.) A vizsgálati időszak első felében az alanyokat négy csoportba osztották: az egyik kontrollcsoport semmilyen anyagi ösztönzést nem kapott, míg az úgynevezett nyereség csoport 1,40 dollárral gazdagodhatott minden egyes sikeres nap elteltével, ami havi 42 dollár pluszt jelent. De volt egy olyan kontrollcsoport is, amelynek tagjai naponta egy lottósorsoláson vettek részt, ahol az átlagos nyeremény szintén 1,40 dollár volt. Végül a pénzveszteséggel motivált csoport tagjai 42 dollárral indultak minden hónapban és minden egyes alkalommal, amikor nem sikerült teljesíteniük a napi hétezer lépést, 1,40 dollárt veszítettek a kezdő összegből.

A kísérlet második felében a szakértők szóbeli visszajelzést ugyan adtak az alanyoknak napi teljesítményükről, a pénzbeli ösztönzőt azonban eltörölték. Ezután összehasonlították az elért eredményeket, hogy kiderüljön, melyik módszer bizonyult a legsikeresebbnek. A résztvevők eredményeit okostelefonos alkalmazásokkal követték nyomon és a vizsgálat első része alapján a napi pénzjutalomnak vagy a lottónyeremény lehetőségének hatása pont olyan volt, mintha semmilyen jutalmat nem kínáltak volna fel az alanyoknak. Ez a két csoport ugyanis csak 30-35 százalékban teljesítette a kitűzött napi célt. Azok azonban, akik megkockáztatták a pénzmegvonást, mintegy 45 százalékban voltak sikeresek, amiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen formában kínáljuk fel a jutalom lehetőségét. Ebben az esetben tehát a veszteség averzió (amikor jobban fáj a veszteség, mint amekkora örömöt okoz egy azonos méretű nyereség) jelenti a sikert.

Az okos kütyük tényleg beválnak

De ez még nem minden. A három hónapon át tartó motivációs kísérletet követően az alanyok 96 százalékának szokásait tovább vizsgálták, és arra jutottak, hogy az okostelefonokat és egyéb eszközöket jobban ki kellene használni. „A hordható eszközöknek és alkalmazásoknak valóban nagy szerepe van a fizikai aktivitás növelésében, de a legfontosabb szempont az, hogy azok segítségével hogyan állítjuk fel a motivációs stratégiát. A jövőbeni kutatásoknak éppen ezért arra kell fókuszálniuk, hogy ezeket az ösztönzőket más hasonlóan motiválóerőkkel (barátok támogatása, 

Hozzátennénk, az okoseszközök nem mindig mérnek valami pontosan, de ösztönzőnek tényleg jók lehetnek, és a pénzzel való motiváció sem annyira új dolog. Pár éve írtunk arról, hogy egy oszakai bérházban azzal próbálják fogyásra bírni a lakókat, hogy minden egyes leadott kiló után 1000 jennel, azaz körülbelül 2300 forinttal olcsóbb lett számukra a lakhatás, illetve ennyivel drágább, ha ugyanennyit híztak, Dubajban pedig felajánlották, hogy aki részt vesz egy 30 napos programban, kilónként 1 gramm aranyat kap. divany.hu