Hoppá. Már 24 százalékos a megújuló alapú áramtermelő kapacitások aránya az Európai Unióban

A leállított fosszilis alapú

európai erőművek helyét jellemzően nap- és szélenergiát hasznosító létesítmények veszik át.

Már 24 százalékos a megújuló alapú áramtermelő kapacitások aránya az Európai Unióban, de a növekedés évek óta tartó üteme is kevés a kitűzött klímavédelmi célok megvalósításához. Épp ezért sürgették a párizsi klímacsúcs felszólalói is a területet erőteljesebb ösztönzését, működési környezetének javítását.

Mindazonáltal ígéretes, hogy tavaly az EU-ban leállított fosszilis tüzelésű létesítmények helyét elsősorban megújuló alapú vették át. Bár átadtak bő két paksi atomerőműnyi szén- és némi gázüzemű áramtermelőt is, de az utóbbiak már környezetkímélő megoldásnak minősülnek. Az energiaforrások statisztikáiban a napelemek mellett új kategóriaként megjelent a „koncentrált fotovoltaikus kapacitás”, vagyis a naperőmű, amelynek még nem túl nagy, viszont gyorsan nő a részaránya.

A 2015-ös adatok két lényeges különbséggel, de ráerősítenek az EU-ban húsz éve uralkodó trendre. Egyrészt a korábbi években még nagy számban létesültek gázüzemű erőművek is, ma viszont alig, mert a jelenlegi gáz- és áramárviszonyok mellett nehéz őket gazdaságosan működtetni, másrészt a hosszabb időszakban markánsabban megmutatkozik a szénerőművi kapacitások visszaszorulása.
A megújuló energiatermelés európai győztese a szél. A múlt évre megháromszorozódott az EU szélturbináinak a kapacitása a 2001-eshez mérten. A szélenergia hódítása a már bejelentett projekttervek alapján folytatódni is fog, főként a tengeri szélparkok építésében gondolkoznak a beruházók. Ilyenből 2015-ben kétszer annyit adtak át, mint egy évvel korábban. A kiépített szélkapacitások közel felével Németország rendelkezik, a negyedével a spanyolok, az ötödével pedig a britek. Tavaly az utóbbi költötte a legtöbbet, 13 millió eurót új széltornyokra. Őket Olaszország, majd Lengyelország követi a toplistán, ahol Magyarország a huszadik helyen szerénykedik.

A globális „szélversenyben” az EU már Kína mögé szorul. Az ázsiai országban tavaly háromszor annyi szélenergia-kapacitást létesítettek, mint az EU-ban, és már az összes, 145 gigawattos beépített teljesítmény is nagyobb az EU-ban létező 142 gigawattnál.
Szerző: B. Horváth Lilla