Holnap kezdődik Londonban a történelmi jelzőkkel illetett korrupcióellenes találkozó, ahol 40 ország képviselői fejtik ki, miért korunk egyik legnagyobb átka az adóelkerüléssel és a valódi tulajdonosok eltitkolásával járó jelenség. A konferenciának otthont adó Egyesült Királyság különösen kényes helyzetben van, mert a legtöbb adóelkerülésre és titkolózásra lehetőséget nyújtó offshore-hely, mint a Brit Virgin-, Kajmán-, Cook-szigetek angol fennhatóságúak, vagy a „koronagyarmat” részei. A Brit Virgin-szigetek mellett Panama a másik nagy adóparadicsom.
A konferenciára időzítve háromszáz neves közgazdász, köztük Jeffrey Sachs, Thomas Piketty és Angus Deaton tett közzé nyílt levelet, bírálva benne az adóparadicsomként működő országokat. A cégek vagy magánszemélyek számára alacsony adókulcsokat alkalmazó országok, vagyis az adóparadicsomok nem szolgálnak hasznos gazdasági célt – áll a levélben. Megjegyzik: egyesek számára azonban hasznot hoznak mások költségére, így az egyenlőtlenség növekedését szolgálják. A szegény országok arányaikban a legnagyobb vesztesek – írják a közgazdászok, megemlítve, hogy legalább 170 milliárd dollár adóbevételük esik ki ezen országoknak évente.
Az offshore-adatbázis magyar „találatai” érdemben nem bővültek. A lapunk által is ismertetett közszereplőkön túl – Boldvai László, Horváth Zsolt, Erős János, Csányi Sándor, Gattyán György, Spéder Zoltán – mellett ismert nevek nem bukkantak fel, ami nem jelenti, hogy a későbbiekben valamelyik cégháló részeként nem kerülhetnek elő.
Egyes tanácsadó cégek már a veszélyessé váló adóelkerülési ügyletek felől a legális, ámde a vállalkozásoknak még adómegtakarítást hozó és az offshore-hoz hasonló diszkrécióval járó megoldások felé terelnék ügyfeleiket. Az „onshore” államoknak nevezett országok, például Ausztria, Bulgária vagy Írország indított olyan befektetési programot, amely keretein belül az adott vállalat államkötvény, ingatlan vásárlásért, vagy munkahelyet teremtő cég alapításáért a szóban forgó országban állampolgársága és adóügyi illetősége lesz a tulajdonosnak. Így már az új állam fogja kapni a cég pénzügyi adatait, vagyis azok továbbra is rejtve maradnak például a magyar adóhatóságok elől – ismertette Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adójogi szakértő ügyvédje. nepszava.hu