Az olaszországi Amalfi-parton vezető 163-as út mindössze ötven kilométer hosszú (Metától Vietri sul Maréig), de a National Geographic szerint is kihagyhatatlan úti cél. Mellesleg a partszakasz a hozzá tartozó fantasztikus településekkel márlassan húsz éve világörökségi helyszín.Az út építését 1850-ben fejezték be, attól kezdve a vidék egyre népszerűbbé vált a turisták körében. Száz méterrel a tenger szintje fölött kanyaroghatunk itt a sziklákba vájt, néhol túlságosan is szűk autóúton, és közben elképesztő látványban gyönyörködhetünk.

Izland körbe

Az 1-es főúton, a Hringveguron körbejárhatjuk egész Izlandot, és közben megpihenhetünk az északi ország legjelentősebb városaiban. A körgyűrű 1339 kilométer hosszú, és bár az ország első számú főútvonala, nem mindenütt tökéletesen biztonságos. A sziget keleti részein kavicsburkolatú, másholszűk sávok és hajtűkanyarok teszik izgalmassá.Nem utolsósorban pedig Izland legszebb látványosságait találjuk az út mentén: a Seljaland- és a Skóga-vízesést, gleccsereket, romantikus fjordokat, tavakat és forrásokat.

Egész Izlandot körbeautózhatjuk a Ring roadon

Forrás: Flickr/Andrea Schaffer

Át a vad Skót-felföldön

A Glasgow-tól észak felé tartó, Invernessig vezető A82-es főútvonal az érintetlen természet, a vad tájak kedvelőit fogja feltüzelni. A több mint 267 kilométer hosszú autóút a Skót-felföldön vezet át többek között Nagy-Britannia legnagyobb tava, a Loch Lomond vagy a híres Loch Ness mentén, de az út számos folyót is keresztez, mocsaras vidékeken halad át, és gyönyörű kastélyok mellett vezet.

A Skót-felföld misztikus vidékén

Forrás: Flickr/Bo and Co

A Rajna kincsei mentén

Németország talán legszebb autóútja Kölntől Mainzig vezet a Rajna mentén, ékszerdoboz kisvárosok, kastélyok, várak és szőlőültetvények mellett. A Rajna-völgykülönösen Koblenz és Bingen között lélegzetelállító,ahol a folyó hatalmas hegyek között tör utat magának. Útközben számtalan okunk van megállni: itt találjuk a Loreleyt, a koblenzi Német Sarkot, a 12. századi Márk-várat vagy a világ legmagasabbra feltörő hideg vizű gejzírjét Andernachban.

Németország legszebb útvonala a Rajna mentén

Forrás: Alexander Hoernigk/commons.wikimedia

Nem csak borbarátoknak

Az elzászi borok útja 170 kilométer hosszan vezet áta világ egyik leghíresebb borvidékén,és a régió 119 bortermelő falujának több mint felét érinti. Sofőrök természetesen hátrányban, hiszen az út során számtalanszor nyílik alkalom borkóstolásra, ősszel pedig jó néhány borünnepbe is belefuthatunk. De ha nem szeretjük a bort, a táj és a települések hangulata akkor is elvarázsol.

Ezt az utat nem csak a bor szerelmesei élvezik

Forrás: AFP/THIERRY GRUN

Az Adria főútján

A kanyargós autóút az Adria partján az egyik legszebb európai útvonal. A Jadranska Magistrala 1200 kilométeren keresztül vezet át Szlovénián, Horvátországon, Bosznia-Hercegovinán és Montenegrón, jobbján a kéklő tenger öblökkel, strandokkal, szigetekkel, balján vad hegyi táj, amelyek jó része nemzeti park.

Európa legszebb autós útvonala az Adria partján

Forrás: AFP/Matthew Williams-Ellis

Osztrák autós romantika

A Salzburgot és Bécset összekötő 380 kilométer hosszú autóutat az osztrák romantika útjának nevezik.Hegyek között, tavak között, várak és kastélyok között gurulhatunk Salzkammerguton, Wachaun és az osztrák Alpokalján át, az út csúcspontjai pedig Bad Ischl, ahol Sisi és Ferenc József eljegyezték egymást, a Mondsee és a Wolfgangsee, és persze maga a kiindulópont és a célállomás, a két város, amely külön-külön is megér néhány misét.

Az osztrák romantika autóútján

Forrás: Flickr/Jorge Cancela

Norvég mérnöki csoda

A norvég Atlanti-út mindössze nyolc kilométer hosszú, mégis rengeteg látványossággal szolgál. Tulajdonképpen egy nyolc tagból álló hídcsoportról van szó, amelyeket az átadásukkor,1989-ben az évszázad építményeinek kiáltottak ki.A leglátványosabb és leghosszabb a Storseisund híd, amely 263 méter hosszú, a legmagasabb pontja pedig 23 méter magas. Az építményt az teszi különlegessé, hogy az út egy bizonyos pontján úgy tűnik, mintha nem lenne folytatása, és a semmibe vezetne.

Híd a semmibe

Forrás: Dalia Gecevičiūtė/commons.wikimedia