 |
| Maikel López és Czank Tímea (Fotó: Szabó Krisztián) |
– Hogyan értékeled a mögöttünk hagyott bajnoki évet?
– Meg tudtuk nyerni a Magyar Kupát, ami egy nagyon fontos eredmény a csapatnak és a városnak is. Ez a győzelem megmutatta számunkra, hogy jó az az út, amin haladunk. Nagyon fontos, hogy az Európa Kupában 36 csapat közül csak négy tudott megelőzni bennünket. Talán jobban kell hangsúlyozni, vagy ki kell fejteni, hogy valójában mennyire fontos is a nemzetközi szereplés. Magyarországon és talán Miskolcon is elsősorban a bajnokság és a Magyar Kupa számít, de ahhoz, hogy a DVTK nevét nemzetközi szinten is megismertessük, az kell, hogy megmutassuk magunkat egy olyan sorozatban is, ahol nagyobb városok, nagyobb országok csapatai játszanak. Sajnos a bajnokság végére a két sérülés nagyban befolyásolta a szereplésünket. Nagyjából 27 pont és 22 lepattanó veszett el mérkőzésenként. Két olyan játékost vesztettünk el, akik a négyes-ötös poszton rendre a kezdő ötösben szerepeltek. Sajnos nem sikerült újjáépíteni a csapatot. Annak ellenére mondom ezt, hogy nüanszokon múlt, hiszen egy-egy ponttal kaptunk ki Szekszárdon és Győrben is. Ha ez nincs, akkor máshogy alakulhatott volna. Sajnos nem sikerült érmet szerezni, de a közönségünk végig mellettünk volt, amit ezúton is köszönök.
 |
| Maikel López a szurkolók körében (Fotó: Szabó Krisztián) |
– Amikor nekifutottunk a szezonnak, az volt a kimondott-kimondatlan cél, hogy a tavalyi két ezüstből egyet aranyra váltsunk. Hogy érzed, félig tele van, vagy félig üres a pohár?
– Óriási öröm volt megnyerni a kupát. Egész évben éreztük a szurkolóink támogatását a csarnokban és azon kívül is. Az Európa Kupában is egy rendkívül sikeres évet tudhatunk magunk mögött, amit talán kevesen vártak tőlünk. Talán a szurkolók és a szakma sem számított erre. Sajnos a rájátszásban egyszer sem tudtunk azzal a csapattal játszani, amelyikkel a Magyar Kupát megnyertük. Most annak van itt az ideje, hogy kicsit megálljunk, kielemezzük a történéseket, és levonva a megfelelő következtetéseket folytassuk a megkezdett utat.
– A „ha” szó használata sosem szerencsés, amikor sportról beszélünk, én mégis kíváncsi vagyok. Mi lett volna, ha nem jön közbe a két sérülés?
– Valóban, a „ha” nem játszik a mérkőzéseken, de meggyőződésem, ha komplett a csapatunk, akkor döntőt játszunk és ott is versenyképesek lettünk volna. Ezzel együtt a megmaradt egészséges játékosokra mindenki büszke lehet, mindent megtettek azért, hogy eredményesek legyünk. Az első meccseket, amikor volt egy szusszanásnyi szünet, mindig megnyertük. A Győr ellen és a PINKK ellen is. Egy ilyen szerencsétlen eset minden csapatot érzékenyen érintett volna.
 |
| Maikel López (Fotó: Szabó Krisztián) |
– Mekkora hátrányt jelentett, ha jelentett egyáltalán, hogy ülve kellett irányítanod a csapatot egy adminisztratív akadály miatt?
– Nagyon kényelmetlen volt, hiszen kilenc és fél éven keresztül voltam vezetőedző Spanyolországban, utána három éven keresztül Finnországban topligás csapatoknál. Az én stílusom a folyamatos kommunikáció, a gyors reakció a pályán történő eseményekre, az állandó jelenlét. Ez most nem volt meg. Mindenki el tudja azt képzelni, milyen érzés, amikor vezetés közben valaki átkerül a vezető ülésből az anyósülésre és úgy dirigál a sofőrnek, hogy most „tedd egyesbe, kettesbe, nézz balra, tedd ki az indexet”, stb. Nehéz volt úgy végezni a munkámat, hogy nem végezhettem a munkámat. Felsőfokú, egyetemi szakedzői végzettségem van, többször tartottam előadásokat edzőknek mesterképzésekkor, ezért is furcsa volt ez a helyzet. Tény, hogy néha jobb kívülről szemlélni az eseményeket, de jobb, ha az ember ezt saját elhatározásából teszi. Az edző ilyenkor a habitusát nem tudja úgy átadni a játékosoknak, mintha az oldalvonal mellett állna. Ezzel együtt a Magyar Kupát is ebben a felállásban nyertük meg, így nem szeretnék magyarázkodni. Maradjunk annyiban, hogy nem volt kényelmes.
 |
| Maikel López (Fotó: Szabó Krisztián) |
– Megoldódik ez a probléma a következő szezonra?
– Az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja egy dokumentumot vár, ezt Spanyolországból személyesen kell elhozni, erre hamarosan sor kerül, így elhárul minden akadály.
– Mennyit jelentett számodra, vagy a csapat számára a klub és a fantasztikus lelátói hangulat?
– Nagyon büszke vagyok arra, hogy részese lehetek annak az atmoszférának, amit a közönségünk meccsről-meccsre teremt. Óriási energiákat adtak a szezonban nekünk. Külföldiként talán másképp is tudom megítélni. A korábbi tapasztalataim alapján nyugodtan mondhatom, hogy a diósgyőri közönség, a hangulat, illetve a klub szervezettsége, felépítése rendkívül magas színvonalú. Így sokkal könnyebb dolgozni. Megfordultunk olyan csarnokokban, ahol alig volt kint valaki. Vannak olyan csapatok a világban, ahol van egy tehetős ember, akinek rengeteg pénze van, odaadja „csináljatok vele, amit akartok” címszóval és vagy bejön, vagy nem. A DVTK-nál a női sportágat is ugyanúgy kezelik, mint a férfi sportokat, sokat dolgoznak azért, hogy ugyanolyan elismertsége legyen, és ez példaértékű. Ezért Miskolc és a DVTK nagyon sokat tesz. Ez a sok befektetett munka persze felesleges lenne, ha nem lennének ilyen fantasztikus szurkolóink, hiszen egyrészt értük csináljuk, másrészt a közönségnek hatalmas szerepe van abban, hogy jó eredmények születhetnek.
 |
| Maikel López (Fotó: Szabó Krisztián) |
– Mit hoz a jövő Maikel López számára?
– Csak most ért véget a bajnokság (az interjú az utolsó mérkőzés másnapján készült – a szerk.), leülünk minden játékossal, hogy kapjunk egy visszajelzést az ő érzéseikről a mögöttünk hagyott szezonnal kapcsolatban. Természetesen szeretnénk tudni a terveiket, hogy hogyan képzelik el a jövőt. Most muszáj egy kicsit kikapcsolni, mert nagyon sűrű volt a szezon, sok mérkőzéssel. Viszont mind e mellett nem lehet elbújni a kosárlabda elől, nem is szeretnék. Az érdeklődést az ügynökségek felé folyamatosan jelezni kell. Egy pici kikapcsolódás mellett a következő hetekben már a jövő évi csapat kialakítása lesz a legfontosabb teendőnk.
– Mikor kezdődik a felkészülés?
– Egyelőre még nem látjuk a versenynaptárat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a játékosok augusztusban fogják elkezdeni a felkészülést. Én egy pár héttel hamarabb kezdem a taktikai és technikai felkészülést. Az edzések megtervezését.
 |
| Maikel López (Fotó: Szabó Krisztián) |
– Már több mint két éve itt vagy. Mit jelent számodra Miskolc?
– Fontos szerepet tölt be az életemben a város, hiszen a kedvesem miskolci és a gyermekem is itt született. Miskolc olyan hely, ahol nagyon jó dolgozni a közönség miatt. A szurkolók sokszor megállítanak az utcán, bíztatnak, ez egy csodálatos érzés. Nehéz szavakkal kifejezni. Érezni kell.
– Mennyire fontos a család közelsége?
– Nagyon fontos. Itt ismertem meg a páromat, egy közös barátunk mutatott be minket egymásnak. Nagyon sokat köszönhetek neki, rendkívül türelmes, elfogadja, hogy napi két edzésünk van és sokszor a napi két edzés között sem megyek haza, reggel kilenctől este nyolcig bent vagyok a csarnokban. Van egy kis kertünk, ahová ki szoktunk ülni, ha jó idő van. Ilyenkor van időm kicsit feltöltődni. A párom családját gyakran meglátogatjuk, sokszor ebédelünk együtt, és most nyáron ellátogatunk majd az én családomhoz is, a Kanári-szigetekre. Így telnek a napjaink.