Legrain részben már kutatásokkal igazolt állításokból indul ki, például abból, hogy

a közhiedelemmel szemben a menekültek megjelenése a munkaerőpiacon nincs negatív hatással a bérekre.

De vannak újszerű következtetései is. „A legalapvetőbb tévedés, hogy a menekültek terhet jelentenének. Pedig ezt még azok is osztják, akik a befogadásuk mellett vannak, mert ők azt hiszik, hogy ez ugyan költséges, de emberileg helyes cselekedet” – mondja.

Ezzel szemben Legrain szerint a menekültek befogadása rövid távon is megtérülő befektetés, mert ha a menekülteknek munkát adnak, az

• egyrészt további munkahelyeket teremthet, mert a pénzkereső menekültek fogyasztóként is megjelennek a piacon;
• ezzel fellendítik a keresletet termékek és szolgáltatások iránt;
• de ha csak egyszerű, kétkezi munkásként is helyezkednek el, azzal is álláshelyeket teremtenek magasabb beosztásokban;
• a jövedelmüket terhelő adókkal és járulékokkal azonnal finanszírozni kezdik az európai ellátórendszereket.

Ráadásul a menekültek integrációja megoldást jelenthet Európa rövid távú demográfiai kihívásaira is: a számítások szerint 2030-ra 8,7 millió fővel csökkenhet a munkaképes európai népesség, miközben az eltartott idősek száma 4,7 millióval gyarapodhat, komoly terheket róva az ellátórendszerekre.

Legrain szerint ugyanakkor ahhoz, hogy a menekültek befogadása tényleg megtérülő befektetés legyen, lépéseket is kell tenni:

• meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a menekültek már a menekültügyi eljárás idején munkába állhassanak és eltarthassák magukat;
• ezért olyan régiókban kell őket elhelyezni, ahol munkaerőhiány van;
• gyorsítani kell a származási országukban megszerezett végzettségük elismerését, hogy például egy szíriai gyógyszerész gyógyszerészként helyezkedhessen el.

Amennyiben ez nem történik meg, az a megtérülés esélyeit rontja. (Via The Guardian)