Utolsó lett a régióban Magyarország
A minden várakozást alulmúló első negyedéves növekedési adatok miatt nehéz helyzetbe került a kormány. Egyértelműen kiderült, az uniós támogatások, illetve az autóipar nélkül még a jelenleginél is gyengébb lenne a magyar növekedés. Egyes elemzők az egész évre gyenge növekedési adatokat jeleznek előre.
Nemcsak a gazdasági tárcát, de az elemzőket is meglepte a várakozásoktól messze elmaradó gazdasági bővülés. Az első negyedéves GDP növekedés alig érte el a 0,9 százalékot. A szezonálisan és naptárhatástól tisztított adatok alapján pedig mindössze 0,5 százalékos volt a bővülés. A tavalyi utolsó negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Ezek a számok azért is okoztak olyan nagy meglepetést, mert a kormányzat és a legtöbb elemző is 1,7-1,8 százalékos növekedést várt idén az első negyedévre.
Ennek tükrében különösen derűlátónak tűnt Orbán Viktor, amikor veszprémi beszédében azt találta mondani, hogy jónak tartja a 3 százalékos gazdasági növekedést, de ahogy fogalmazott, „ezzel nem lehet megelégedni és meg kell célozni az 5 százalékot, hogy kihasználjuk a gazdaságban rejlő potenciált és csökkentsük a távolságot az életminőség tekintetében a hozzánk képest szerencsésebb országokhoz viszonyítva”. A miniszterelnök a szokásosnál is nagyobbat mert álmodni, mert még a gazdasági tárca is csak 2,4 százalékos növekedéssel számolt 2016-ban. Az elemzők többsége viszont úgy véli, idén már a 2 százalékos bővülés is sikernek számíthat. Azt a kormányfő is elismerte, hogy egyelőre még nincs meg az a gazdaságpolitika, amely alkalmas lenne erre a nagy ugrásra. Ehhez a környezet sem túlságosan kedvező – hárította a felelősséget a kormánytól Orbán.
Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a régió országaiban is hasonló körülmények alakultak ki, hiszen az uniós források – legalábbis átmenetileg – azokba is csak mérsékelten csordogálnak. Románia mégis 4,2, de a szintén autóipari „orrnehéz” Szlovákia is 3,6 százalékos növekedést produkált. Sarkadi-Szabó Kornél közgazdász például az ATV Start című reggeli műsorában egyebek mellett megemlítette, ha minden évben 2,5 százalékkal jobban teljesítünk, mint a szlovákok, vagyis ők 2, mi 4,5 százalékos gazdasági növekedést érünk el, akkor nagyjából 10 év alatt érnénk utol északi szomszédaink bér- és életszínvonalát. Még lesújtóbb a német példa, mert ha Németország évi 1, Magyarország pedig 5,5 százalékos növekedéssel számolhatna, akkor 40 évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánk utolérje fejlettségben. Erre a régió és az unió sereghajtójaként azonban vajmi kevés Magyarország esélye. A szakemberek között csak arról van némi számháború, hogy Görögországé, vagy Magyarországé a legutolsó hely kétes dicsősége a gazdasági növekedési listán.
A gazdasági elemzők számításai szerint az uniós források és a nagy nemzetközi cégek teljesítménye nélkül a magyar gazdaság stagnálás körüli „eredményre” lenne képes, de a kismértékű visszaesés is elképzelhető lenne. Hiányzik az a piaci környezet, amiben egy hazai kis, közepes vállalkozás növekedni tudna – jegyezte meg a Népszavának Karsai Gábor. A természetes piaci szelekció helyett a kormányzat különböző érdekcsoportoknak, lobbiknak, ágazati kijáróknak nyújt előnyöket, gyakran gazdaságtalan tevékenységekre – tette hozzá a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A körön kívül maradtak pedig úgy látják, nem rúghatnak labdába.
Az uniós támogatások apálya miatt az állami beruházásokra sem lehet számítani, a vállalkozások pedig a rendkívül kedvezőtlen befektetési környezet, a kiszámíthatatlan hazai gazdaságpolitika, a külső konjunktúra bizonytalanságai miatt ódzkodnak a beruházásoktól. Hiába az alacsony kamatok, a feldolgozóiparban az árindex negatív, vagyis roppant nehéz kitermelni a törlesztőrészleteket. A külföldi működőtőke pedig kevés kivétellel elkerüli Magyarországot. További növekedés fékező a többnyire jól képzett nagyjából félmillió munkavállaló, aki tartósan, vagy ideiglenesen, illetve ingázóként külföldön dolgozik.
A termelő szektorokban már erőteljes a képzett munkaerő hiánya, miközben a szakoktatás átalakítása nem abba az irányba mutat, hogy a valódi keresletnek megfelelően képzett szakembereket bocsásson ki. Főként betanított munkára alkalmas emberek kerülnek majd ki a szakiskolákból és az úgynevezett szakgimnáziumokból. Összeszerelő üzemeket pedig ma már tőlünk keletebbre építenek a multi cégek, ráadásul a korszerű iparban már ahhoz is szükséges informatikai, közismereti alapműveltség. Ez a magyar modell nem korszerű – állapította meg Karsai Gábor. A növekedés korlátait jelzi az exportnövekmény zsugorodása is. Az első negyedévben az import gyorsabban bővült, mint az export – tette hozzá.
A rendkívül gyenge első negyedévi adatok között az egyik sokkoló szám, hogy az ipar mindössze 0,3 százalékkal bővült – nyilatkozta a Népszavának a kutató. Karsai arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben nem csak a hazai gazdaságban meghatározó autóipar a ludas. A másik húzóágazatnak számító szolgáltatások is a vártnál kisebb teljesítményt nyújtottak. Ezen a kiskereskedelem, a vendéglátás és a turizmus kedvező forgalmi adatai sem sokat javítottak. A kiskereskedelem ugyan számottevően bővült, de dinamikája nem érte el a tavalyi év első három hónapjának szintjét.
A mezőgazdaság már egy átlagos időjárás mellett is akár 5-10 százalékkal is magasabb növekedéssel járulhat hozzá a mérleg javulásához, ám ez a tisztes teljesítménynövekedés csak a tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva tűnhet kedvezőnek. Ám még ebbe a növekedésbe is beleszólhat egy túlzottan csapadékos nyár, vagy éppen az aszály.