Benczés: Nem lehet mindent Bekő nyakába varni

lenne igazságos, ha arra kérnélek, hogy évet értékelj, hiszen alig pár hónapja neveztek ki. Viszont

mindenképpen kíváncsi vagyok arra, hogy hogyan látod félig kívülről, félig már házon belülről a mögöttünk hagyott egy évet.
– Ahogy korábban is fogalmaztam, volt rálátásom a Diósgyőrre, hiszen egyrészt itt élek, másrészt, amikor megtehettem, ősszel is látogattam a DVTK mérkőzéseit. Bekő Balázs munkásságával is képben vagyok, Egervári Sándoréval pedig hivatalból is. Az előző fél év értékelése nem az én tisztem, mégis megjegyezném, hogy az őszi szereplés nem sikerült úgy, ahogy azt eltervezte a szakmai vezetés, vagy a klubvezetés, de ezt nem lehet csak Bekő Balázs nyakába varrni. Sok balszerencsés dolog is közrejátszott abban, hogy sikertelen volt a csapat. Gondolok itt a sérüléshullámra, illetve egy-egy olyan találkozóra, amiben sokkal több volt, aztán mégis vereség lett a vége. Ezzel a klub és a csapat is nehéz helyzetbe került, elmaradtak a pontok. Én már az edzőváltás után érkeztem, eredetileg nem is ebbe a pozícióba. Télen egy nagyon tapasztalt, kipróbált edzőpáros érkezett Egervári Sándor és Pisont István személyében. Mellettük Elek Ákos leigazolásával visszatért egy vezéregyéniség a Diósgyőrhöz, az ő személye kiegyensúlyozottá tette a csapatjátékunkat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az őszihez képest jobb teljesítményt tudtunk elérni, javult a játékunk. A klubvezetés azonban nem csak az ősszel, hanem a tavasszal sem lehet maradéktalanul elégedett, főleg a tavasz végi szereplésünkkel. Az utolsó három mérkőzésen a szakmának és a közönségnek is egyaránt csalódást okozott a csapat. Egervári Sándorra és Pisont Istvánra vár majd a feladat, hogy megtalálja annak az okát, miért volt ilyen hullámzó a teljesítményünk. A következő hetekben a megfelelő konzekvenciákat levonva, már az előttünk álló feladatokra kell koncentrálnunk.

– Több saját nevelésű fiatal is bemutatkozhatott az élvonalban, sőt van, aki stabil csapattaggá vált. Hogyan értékeled az ő szereplésüket?
– Való igaz, több játékos nem csak keretbe került, hanem a mérkőzéseken is bemutatkozhatott. Ugyanakkor ez a fiatalítás a tavalyi bajnokság végén már Vitelki Zoltán keze alatt elkezdődött, Vitya nevét mindenképpen meg kell említeni. Biztos a szurkolók is tudják, hogy ő is besegít a szakmai stáb heti munkájába. Elsőként talán Ternován Patrikot említeném, aki többször is lehetőséget kapott az idén, és Szabó II Balázs is pályára lépett az élvonalban, majd profi szerződést kapott. A legfontosabb azonban az, hogy Nemes Milán tavasszal gyakorlatilag alapemberré tudott válni.

– Maradjunk a fiataloknál. Az MLSZ jövő évre vonatkozó ajánlásában az szerepel, hogy két 1996-os születésű játékosnak a pályán kell lennie kilencven percen keresztül. Feltételezem, hogy igyekszünk majd ennek megfelelni.
– Azon kellene elgondolkodni, hogy mi fog történni ezekkel a játékosokkal. Most megkapják a lehetőséget, de rá egy évre már a ’97-eseknek kell megadni ugyanezt. Ez sok bonyodalmat szül. Nehéz elképzelni, hogy jövőre négy fiatal lesz egy időben a pályán. Ha reálisan nézzük, akkor jelenleg egy bizonyos korosztály az egyik évben előnyben van, de a következő évben hátrányba kerülhet. Sajnos olyan is előfordulhatna, hogy valaki a kellő sportszakmai szintet nem éri el, de csak azért játszik, mert kedvezményezett az ajánlás kapcsán.

– Mivel év közben érkeztél, a jelenlegi keret kialakításába semmilyen beleszólásod nem volt. Most azonban van. Milyen koncepció alapján vágunk neki az átigazolási időszaknak?
– Egyrészt nyilván igyekszünk megfelelni az ajánlásoknak. A fiatalok ajánlott szerepeltetése mellett, mint tudjuk, korlátozva van a külföldiek száma és a magyar piac is ennek megfelelően működik. Ez a három szegmens határozza meg az átigazolásokat. Először is vannak játékosaink, akiket szeretnénk megtartani. Mi megtettük az ajánlatainkat, a kérdés az, hogy ők ezeket elfogadják-e. Sietve teszem hozzá, hogy minden játékosnak előnyösebb ajánlatot tettünk, mint ami a lejáró szerződésében szerepelt. Ahogy látom, van olyan köztük, aki nem a Diósgyőrt, hanem az anyagiakat részesíti előnyben. Ilyen játékosokhoz nem fogunk tíz körömmel ragaszkodni. Elsősorban azt szeretném, hogy Diósgyőrben olyanok futballozzanak, akik itt szeretnének futballozni. Nagyon bízom benne, hogy többeket meg fogunk tudni tartani közülük, de nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert ezekkel a játékosokkal már korábban el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat. Ilyenkor már nem a klub kezében van a sorsuk, hanem a saját magukéban. A saját értékén kell kezelni minden játékost, mi így is tettünk. Megtettük az ajánlatunkat, lehet, hogy egy másik klub majd kedvezőbb ajánlatot tesz, nekünk ezt tiszteletben kell tartani. Nézzük a fiatalokat. Vannak saját tehetségeink, akiket fel kell hozni az első csapat környékére, őket a szakmai stábnak kell kiválasztania, másrészt üzletet is jelenthetnek a DVTK számára. Emellett vannak olyan fiatal tehetségek, akik illeszkednek az elképzeléseinkhez, de jelenleg más csapatokban játszanak. Nekünk őket is fel kell térképeznünk és a jövő szempontjából fontos lehet egy-egy ilyen játékos megszerzése is a klubnak. A magyar piacon vannak olyan játékosok, akik vezetőedzőnkkel egyeztetve beilleszkednek az ő elképzeléseibe és hasznos játékosai lehetnek a klubnak. Végül vannak olyan külföldi játékosok, akik a teljesítményükkel hozzá tudnak tenni a csapat eredményességéhez, ezáltal a szurkolókat is kicsalogathatják a stadionba hétről-hétre. Nem csak a drukkerek elvárása ez, hanem az enyém is. Biztos vagyok benne, ha sikerülne ilyen játékosokat Diósgyőrbe csábítani, az újra megmozgatná a szurkolókat is, ami közvetve hozzájárulna a csapat eredményességéhez is. Minél nagyobb a szurkolótábor, annál nagyobb a csapat ereje. Azt tapasztaltam a diósgyőri éveim alatt, hogy akkor könnyebb a csapatnak jobb eredményt elérni, ha a szurkolói támogatottság is magas. Ez nem fog jönni magától, a gárdának kell maga mögé állítani a közönséget, de egy megfelelő igazolási koncepcióval ezen tudunk segíteni.

– Azt gondolnánk, mivel hamarabb véget ért a bajnokság, több időnk van. Ez nyilván igaz is. De minden vezetőedző elmondja, idén is elhangzott már, hogy a felkészülés kezdetére vagy legalább az edzőtáborra teljes kerettel szeretne dolgozni, annak ellenére, hogy augusztus 31-ig tart az átigazolási időszak.
– A játékosok mindig kivárnak az utolsó pillanatig, mert bíznak abban, hogy valami csodacsapat megkeresi őket, de mi sem tétlenkedünk a holt idényben, így legyünk bizakodóak…

Szólj hozzá a DVTK hivatalos facebook oldalán!