Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség – így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka a Portfolio szerint.
Az Európai Bizottság az országspecifikus jelentése mellett egy átfogó gazdasági elemzést is közzétett Magyarországról, amelyben a külkereskedelem alakulásával is foglalkozik. Ebből szemezgetett a lap.
Az elemzésből pedig az látszik, hogy bár a külkereskedelmi mérleg drasztikusan nőtt, mégis elég rossz irányba halad a magyar gazdaság. Annak ellenére, hogy jóval többet exportálunk, mint importálunk, a világpiaci exportrészesedésünk csökkent, miközben a régió többi országának nőtt.
Olyannyira rosszul állunk, hogy világpiaci részesedésünk a 2004-es szintet sem éri el, miközben a többi régiós ország növekedést tudott elérni azóta. Pedig még a forint gyengülése is segítette a hazai kivitelt.
Rosszul néz ki az export szerkezete is: ahelyett, hogy egyre drágább és jobb termékeket állítanánk elő, egyre inkább az alacsonyabb minőségű termékekre állunk rá. Emiatt pedig a magyar exportőrök nem tudják olyan áron adni portékájukat, mint a többi régiós ország cégei.
Míg a környező országok egyre drágábban adják egyre jobb minőségű termékeiket, addig mi Kelet-Közép-Európa Kínájává válunk: olcsón adjuk a gagyibbat. Amivel csak az a baj, hogy így soha nem leszünk fejlett állam.
2009 és 2014 között a magas, illetve a legfelső minőségi kategóriába tartozó termékek aránya mintegy negyedével csökkent (30%-ról 23%-ra), míg a középső minőségi kategóriába tartozó termékek exportaránya jelentősen nőtt.
A Portfolió emlékeztet rá: régiós versenytársai mögött lemaradva, az összes kivitelhez viszonyítva a legalacsonyabb hazai hozzáadott-értékkel rendelkezett a magyar gazdaság 2011-ben, ez az arány ráadásul 1995-2011 között nálunk romlott a legnagyobb mértékben a vizsgált öt térségi ország közül.
Más szóval Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.