A német kormány integrációs törvényjavaslatot készített.
Németország nem akar párhuzamos társadalmakat és gettókat, ezért készítette el a kormány a menekültek integrációjáról szóló törvényjavaslatát – mondta Thomas de Maizière. A szövetségi belügyminiszter szerint most először készül integrációs törvény Németországban, és ez „jelentős fordulópont”.
A kormány tanult a múlt hibáiból, el akarja kerülni a társadalmi feszültségek kialakulását, ezért megnyitja a lehetőséget a menekültügyi rendszer révén tartósan Németországban maradó emberek előtt, hogy hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez, „de ezt meg is követeljük tőlük” – mondta De Maizière.
A német kormány nem akar „szívóhatást” kiváltani a munkavállalási lehetőségeket szélesítő jogszabállyal, nem azt üzeni, hogy „gyertek mind ide, mert nagyon jól integrálunk mindenkit”, hanem arra törekszik, hogy „hozzuk ki a legjobbat” a menekültválság miatt előállt helyzetből a tartósan Németországban maradó emberek és az egész társadalom számára – mondta a belügyminiszter.
De Maizière szerint a befogadó társadalom „észszerű integrációs ajánlatokat” tesz azoknak, akik az üldözöttségük miatt tartósan az országban maradnak. Aki azt mondja, hogy ez felesleges vagy túl drága, mert a menekültek csak „vendégek egy időre”, az „nem mond igazat”, hiszen az integráció a befogadónak és a befogadottnak is előnyös. Sikerének alapja a nyelv, a munka és az értékrend elfogadása, ezért a kormány ezen a három területen lép előre az új törvénnyel – mondta a belügyminiszter.
A javaslat szerint kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi tanfolyamok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló kurzusok látogatására. Ezek az eddigi 60 tanóra helyett 100 órából állnak majd. A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek.
A kormány a közhasznú munka területén létrehoz további 100 ezer álláshelyet mindazok számára, akik valószínűleg maradhatnak az országban, de még várnak menedékjogi kérelmük elbírálására. Ezek az úgynevezett egyeurós – egy euró órabért fizető – állások „a semmittevés alternatíváját” jelentik azoknak, akik még nem léphetnek be a munkaerőpiacra, de a közhasznú tevékenység révén tapasztalatot szerezhetnek a munka németországi világának működéséről – Andrea Nahles munkaügyi miniszter.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy a 2016. január 1-je óta elismert menekülteket az ellátásukért felelős tartományok három évre „röghöz kössék”, azaz előírják nekik, hogy hol lakhatnak vagy hol nem lakhatnak. Viszont szabadon költözhet, aki eltartja magát, tanul, szakmai képzésben vesz részt, vagy akinek legalább egy közeli családtagja többet keres, mint a munkanélküli segély átlagos összege.
Az intézkedést az indokolja, hogy a menekültek nem elsősorban a munkaerőpiaci esélyeik alapján választanak lakóhelyet, hanem annak alapján, hogy hol laknak ismerőseik, rokonaik, és úgy gondolják, hogy a legjobban a nagyvárosokban boldogulnak. Ez pedig városi nemzetiségi zárványok, munka nélkül tengődő menekültekből álló gettók kialakulásához vezethet – mondták a miniszterek.
A Bundestag elé terjesztett javaslat alapján nem jár automatikusan a határozatlan időre szóló tartózkodási engedély a menekülteknek. Ezt csak akkor kaphatják meg öt év elteltével, ha „integrációs teljesítményt” tudnak felmutatni, azaz dolgoznak, és legalább alapfokon tudnak németül. Az engedélyt három év után is meg lehet szerezni, ehhez középfokú nyelvismeret szükséges.
Az intézkedéssel megszűnik a menekültek „kiváltsága” a többi bevándorlóval szemben, akik nem kaphatnak automatikusan, feltétel nélkül határozatlan idejű tartózkodási engedélyt. Azonban nem utasítják ki az országból öt év után azokat, akiknek nem sikerült teljesen a beilleszkedés, de csak határozott időre hosszabbíthatják meg tartózkodási engedélyüket – mondta De Maizière.
A javaslat egy sor további elemet is tartalmaz a menekültek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjáról. Az ellenzéki pártok az egész csomagot elvetették, álláspontjuk szerint a kormány lusta munkakerülőnek állítja be a menekülteket, amivel az előítéleteket erősíti ahelyett, hogy inkább a támogatásukra törekedne, például gondoskodna arról, hogy legyen elég tanár a nyelvi és integrációs kurzusokhoz.