Kártevők a kertben – így védekezzen a rágcsálókkal szemben!
Aki kertes családi házban él, és még kertet is művel, bizonyára találkozott már valamilyen rágcsáló
kártételével. A mezei pocok, a hörcsög és a vakond kerti jelenléte is bosszantó tud lenni, hiszen
komoly károkat tudnak számunkra okozni, így muszáj védekezni ellenük. Cikkünkből azt is
megtudhatja, hogyan!
A rágcsálók jellemzői
Az említett rágcsálók kártétele önmagában nem jelentene akkora problémát, ha egyetlen rágcsáló
jelenlétéről lenne szó, ám ezek az állatok rendkívül gyorsan szaporodnak, így rövid időn belül pockok
és hörcsögök százai lephetik el a kertünk környékét, ha nem védekezünk ellenük. Az elfogyasztott
termények mellett komoly betegségeket is terjeszthetnek, hiszen ürülékükkel, vizeletükkel
beszennyezik a terményeket, gondoljunk csak a patkányokra például.
Az egyik leggyakoribb kerti kártevő a mezei pocok, mely föld alatti járatokat ás, körülbelül egér
nagyságú emlősállat. A járatai végén elhelyezkedő fészke a föld alatt csupán fél méterre helyezkedik
el, ide raktározza az általunk megtermelt terményeket, elsősorban éjszaka aktív. A termések mellett a
gyümölcsösben is nagy károkat okoz, hiszen a fiatalabb fák gyökereit is elrágja, amelyek azután
elpusztulnak.
A vakondok némileg különbözik a kártevő rágcsálóktól, hiszen ez az állat nem a terményekben okoz
kárt, hanem föld alatti mozgásával a konyhakerti növényeket, palántákat fordítja ki a földből. A
vakond főleg gilisztákra, földben élő rovarokra, lótetűre vadászik, emiatt még hasznosnak is
tekinthető a kertben. A vakond mintegy 20 cm hosszú állat, csupán tavasszal szaporodik, ekkor 4-5
kölyköt hoz világra, szintén járatokat épít, lakókamrája a föld felszíne alatt fél méterrel helyezkedik el.
A mezei hörcsögök ugyancsak pusztító károkat tudnak okozni a kertekben, bár mára Nyugat-
Európában szinte kipusztult az állományuk, ennek ellenére Magyarország bizonyos területein
igencsak elszaporodott, és védekezni is nehéz ellene. A szintén éjszaka és az esti órákban aktív
rágcsáló rendkívül szapora jószág, csakúgy, mint a mezei pocok. Több éléskamrát is megtöltenek
terményekkel, és gyakorlatilag mindent megesznek, ami a földeken terem, legyen az kukorica,
sárgarépa vagy alma. Járatai mélyen a föld alatt, attól mintegy másfél-két méterre helyezkednek el,
és több bejárattal is megközelíthetők. A mezőgazdasági területeken óriási károkat okoz, nem ritka,
hogy kolóniái egyetlen éjszaka alatt több tábla gabonaföldet képesek „learatni” és betakarítani!
Így védekezzünk a rágcsálók ellen
A rágcsálók elleni védekezés az embernek létszükséglet, hiszen ha nem szabunk gátat
szaporodásuknak, a teljes évi termés is veszélybe kerülhet és nincs is annál bosszantóbb, amint
amikor egy teljes évi munkánk vész kárba a rágcsálók miatt!
A vakond ellen védekezhetünk nagymamáink módszereivel: petróleumba mártott ruhákat helyezve a
vakond járataiba, sörösüveggel, melynek állandó hangja elzavarja a kellemetlenkedő állatot, és van
néhány növény is, amely vakondriasztó hatású. Ilyen például a nagy sárfű, mely a gyökerén választ ki
riasztó hatású anyagot (viszont érintése veszélyes a bőrre nézve, kiütéseket okoz!) vagy a
császárkorona, mely hagymás növény (de szintén erősen mérgező a hagymája).
Nehezebb a dolgunk a mezei pockok és a hörcsögök elleni védekezésben, hiszen szaporaságuknak
nehéz útját állni. Az ellenük történő védekezés történhet mérgek, csalétek kihelyezésével, csapdákkal
és elektromos rágcsálóriasztókkal, de a nagyobb földterületeken a mélyszántás a leghatékonyabb
védekezési mód számuk gyérítésére.