Az utóbbi hetekben a riói olimpia alatt sokan megdöbbentek azon, hogy gyakran látni több ezer üres széket a stadionokban. Pedig előzetesen azzal dicsekedtek a szervezők, hogy az összes belépő majdnem 90%-a gazdára talált. De akkor miért nem mennek ki az emberek?
A riói olimpia egyik legnagyobb meglepetése, hogy még a korábban népszerűnek számító sporteseményeken is jócskán foghíjasak a lelátók. Az atlétikai stadionban például hiába van esélye az éremre a hazai braziloknak és hiába versenyeznek olyan korszakos egyéniségek, mint például Usain Bolt, több ezer üres helyet látni a közvetítésekben.
Elég csak a lelátókra nézni, és az embernek nem az az érzése, mintha olimpián lenne
mondta a Wall Street Journal (WSJ) tudósítása szerint Chris O’Hare, a brit 1500 méteres futó.
A lap szerint árulkodó, hogy még akkor is több ezer üres szék volt a stadionban, amikor Bolt megnyerte a 100 méteres síkfutást, ami általában az olimpiák legnépszerűbb eseménye szokott lenni. Pedig az olimpia kezdete előtt még azzal dicsekedtek a brazil szervezők, hogy a jegyek 87%-át eladták. Az olimpia szóvivője arra fogja a sikertelenséget, hogy az első napok közlekedési káosza és a hosszú várakozás a stadionoknál sok embert elriasztott, így később meglévő jegyükkel sem mentek ki a stadionba. A jegyek hetven százaléka ugyanis a brazilokhoz került, és csak a maradék harminc százalékot adták el külföldre, illetve az olimpiai szponzoroknak. Éppen a támogatói jegyek jelentik a másik problémát: a belépők 5-7 százaléka a szponzoroknál kötött ki, azonban az olimpia előtti rossz közbiztonság és a Zika vírus miatt sokan nem mentek el Rióba meglévő jegyükkel sem. A szóvivő szerint a szponzori jegyek harmada került vissza a szervezőbizottsághoz, melyeket újra értékesítettek.
A helyieknek további gondot okozott, hogy a jegyek túl drágák voltak, a braziloknak az átszámítva 100-150 dollárba kerülő belépők már megfizethetetlenek. A szervezőbizottság szóvivője azonban azt mondta, hogy az üres stadionok ellenére sem tudták csökkenteni az árakat, hiszen azzal komoly lyukat ütöttek volna az olimpia büdzséjén. A WSJ megjegyzi, hogy ez azért érdekes érvelés, mert a tervek szerint összesen 329 millió dolláros jegybevétellel számoltak a teljes 7,4 milliárd dolláros rendezési költség mellett, vagyis a jegyek marginális részt tesznek ki a teljes költségvetésen belül.
A szervezők egyébként előre láthatták, hogy kudarc lesz a jegyeladás, hiszen 285 ezer belépőt ingyen adtak oda brazil iskoláknak és alapítványoknak, de a szóvivő szerint ez is kevés ahhoz, hogy megoldja az üres stadionok problémÁJÁT.