Már európai szintű szervezetek
sem tudják rávenni Kriza Ákos fideszes miskolci polgármestert, hogy álljon le a nyomorfelszámolásnak álcázott
kilakoltatásokkal. Az EBESZ kritikája után Kriza már világpolitikai párhuzamokat húz, és a migrációs válságot is belekeveri a történetbe.
Kriza Ákos nem az a polgármester, akit csak úgy el lehetne tántorítani a céljaitól. Miskolc első emberének feltett szándéka, hogy kilakoltatja a számozott utcák lakóit, és felszámolja a házakat. Kriza tevékenysége miatt felerősödött a Kanadába irányuló roma kivándorlás, aminek hatására egyszerűen Kanadába vagy kutatni vagy rokonlátogatóba induló romák kellett Bécsből visszaforduljanak, ahogy arról a hvg.hu is többször beszámolt, mert Kanada illegális bevándorlóknak vélte őket. A kilakoltatások miatt sokan váltak hajléktalanná.
Kriza a kilakoltatásokat a miskolci nyomortelepek megszüntetésének nevezi, most is így tesz a Minapnak adott interjújában. Ez pedig mindenekelőtt közegészségügyi, gyermekvédelmi és közbiztonsági ügy, nem etnikai – vallja.
Senkire sem hallgat
Mások nagyon máshogy látják ezt, és nem is csak romaügyi aktivisták: az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elítélte a kilakoltatásokat, az ombudsman, amely külön sajtótájékoztatót is összehívott e megállapítás közhírré tételére, szintén jogellenesnek ítélte a miskolci akciót. Legutóbb pedig a az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (DIEJH) jelentése szólította fel a várost, hagyjon fel a gyakorlatával.
De Kriza Ákost nem térítik el szándékától. „Mi Miskolcon továbbra sem fogunk lakást adni notórius nemfizetőknek. Továbbra sem fogunk lakást adni priuszos bűnözőknek és továbbra sem fogunk lakást adni azoknak, akik a közösségi együttélés normáit nem tudják betartani” – tereli más síkra az eredetileg nyomorfelszámolással magyarázott kilakoltatásos történetet.
Sőt Kriza világpolitikai síkon is meghúzza a párhuzamokat: „Látjuk, hová vezetett az a politika Európában, amelyik hagyta a gettósodást, egyben hagyta az együttélésre képtelen társadalmi csoportokat” utal a no-go zónákra, amelyek, bár uralják a kormány kvótanépszavazásának propagandáját is, a valóságban sokkal kisebb mértékű és jelentőségű problémát jelentenek, mint ahogy beállítani igyekeznek egyesek. Az EBESZ-féle felszólítás „ugyanolyan, mint amikor az unió bürokratái azt akarják elérni a kényszerbetelepítéssel, hogy egy ország adja fel önállóságát” – értelmez a miskolci polgármester.
Mindenki tojt az ombudsmanra
Az ombusman szerint a miskolci razziák megfélemlítő jellegűek, az ellenőrzések során az érintetteknek sérült a tisztességes hatósági elbánáshoz való joguk, mert nem értették az intézkedések okát és nem tudták, mi lehet a jogorvoslat. Sérült az egyenlő bánásmód elve is. Az is jogsértő, ha Miskolc csak abban az esetben ad letelepedési támogatást azoknak, akikkel felbontja a bérlői szerződést, ha azok Miskolcon kívül telepednek le, és 5 évig vállalják, hogy nem költöznek be a városba.
Az ombudsman azt javasolta Lázár Jánosnak, hogy szüntesse meg a kormányhivatalokban máshol is érvényesülő jogtipró eljárást, Balog Zoltánnak pedig azt, hogy adjon több pénzt a számozott utcákhoz hasonló területeken fennálló áldatlan állapotok megszüntetéséhez. Az érintettek nem reagáltak ezekre a javaslatokra.
AZ EBH pénzbírságot is kirótt a városra a kilakoltatások miatt, de ez a tény, hogy a saját városának kárt okoz, sem tántorította el Krizát. hvg.hu