A Reuters hírügynökség felmérést végzett 30 német nagyvállalat körében, és azt találta, hogy ezek mindössze 63 menedékkérőt foglalkoztatnak, holott több mint egymillióan érkeztek az országba tavaly. A cégeknek emiatt egyenesen Angela Merkel kancellárnál kell magyarázkodniuk – írja a Portfolio.hu.

A német cégek közül sokan arra hivatkoznak, hogy
a német nyelvtudás hiánya miatt a menekültek jelentős része képtelen bármilyen képzésben részt venni,
illetve az a bizonytalanság sem segít, hogy nem tudni, kapnak-e engedélyt az országban való letelepedésre.
Emellett pedig általában véve nem elég magasan képzettek az országba érkezett menedékkérők.
Mindemellett a Reuters által talált 63 fős szám korántsem biztos, hogy fedi a teljes valóságot. Ugyanis magyarázatként a cégek azt is hozzátették, hogy a felvételnél nem érdeklődnek a felvételizők múltja iránt, így nem tudják pontosan, melyik alkalmazottjuk menekült.

Viszont az egyoldalúság érzetét erősíti, hogy a 63 felvett emberből 50 a Deutsche Postnál talált munkát, főleg levélelosztó munkakörben. Ezt a cég azzal indokolta, hogy mivel a menekültkérelmet benyújtók 80%-a nem magasan képzett, olyan munkát kínáltak nekik, amely nem igényel technikai tudást és intenzív német nyelvhasználatot.
Az adatok és a kezdeti tapasztalatok alapján egyáltalán nem világos, hogy a menekültek miként tudnak majd segíteni a német munkaerőhiány problémáján, ami a jövőben erősödni is fog. A demográfiai helyzet miatt 2030-ig hatmillióval csökkenni fog a munkára fogható németek száma, ugyanakkor az egyik legnagyobb német iparvállalat, a Thyssenkrupp vezérigazgatója például arról beszélt, hogy a menekültek nem jelentenek megoldást a képzett munkaerő hiányára.
A legtöbb német cég saját maga végzi a fiatal pályakezdő alkalmazottak képzését, akár négy éven keresztül. A szír, iraki, afgán menekültek azonban nem elég felkészültek ahhoz, hogy részt vegyenek ezeken a kvázi gyakornoki programokban – állítják a Reutersnek a vállalatok. A Siemens és a Daimler indított ugyan több hónapos, képzésre előkészítő tanfolyamokat, de ez elenyésző a milliós bevándorló tömeghez képest.
A megkérdezett cégek szerint egyszerűen túl korai elvárni tőlük, hogy bevándorlók tömegeit foglalkoztassák. A Deutsche Telekom például legalább másfél évre teszi a menedékkérők extra képzési igényét. Ők 75 menekültet terveznek felvenni, de például a pénzügyi és a légi közlekedési szektorban működő cégek gyakorlatilag lehetetlennek látják, hogy menekülteket alkalmazzanak.
Igaz, ebben nem csak a képzettségi hiányosságok játszanak szerepet, hanem azok a szabályozói előírások, amelyek hogy a munkaerőállomány hátterének ismeretét írják elő a cégek számára. Mivel a menekültek nagy része nem tudja papírokkal igazolni hátterét és képzettségét, ezekben a szektorokban nem tudnak elhelyezkedni.
Vannak azért olyan területek, ahol optimistábbak a menekültek foglalkoztathatóságát illetően. Az SAP-nál, Európa legnagyobb szoftvercégénél a képzéseben résztvevők nagyon motiváltak a vállalat közlése szerint. index.hu