Míg egyre-másra hallani
a híreket az ingatlanpiac szárnyalásáról, az öt éves mélypont utáni
újjáéledéséről, addig, ha vidéken megkérdeznénk egy-két ingatlantulajdonost, egészen másról
számolna be. Vajon hihetünk a híreknek? Mi a helyzet Borsod megyében?
Országos és borsodi ingatlanpiaci körkép
Budapesten és környékén, valamint a nagyvárosainkban, megyeszékhelyeken az utóbbi két év
jelentős, pozitív irányú változást hozott az ingatlanpiacon. A korábbi gyér kereslet helyett óriási
mozgás indult be, és a nyomott árak helyett hamarosan növekedés következett be. Ha a kereslet
növekedése mögötti okokat keressük, akkor többfelé kell tekintetünk: egyrészt a lakások iránti
kereslet mögött ott állnak a nemrégiben meghozott kormányzati intézkedések, mint a családi
otthonteremtési kedvezmény (csok), a nemzeti otthonteremtési közösség (nok) intézményei,
valamint újabban az új lakásokra vonatkozó áfa-csökkentés. Ez azonban önmagában nem magyarázná
meg a hatalmas kereslet a fővárosban és a nagyobb városokban. A forgalom változásához
nagymértékben hozzájárult az is, hogy ma a megtakarításainkat nem éri meg bankbetétben tartani,
sokkal inkább megéri ingatlanba, lakásba fektetni, mely egy értékálló befektetési forma, ugyanakkor
sokkal magasabb hozamot is biztosít, mint a bankbetétek jelenleg. Még akkor is megéri ingatlanba
fektetni, hogy gyermekünk főiskolai, egyetemi tanulmányait támogatjuk meg ily módon, hiszen így
jelentős kiadástól mentjük meg magunkat, és a tanulmányok befejeztével – amennyiben már nincs rá szükség – a lakást értékesíthetjük.
A fővárosi lendület azonban nem országos jelenség. A kereslet növekedése csupán azokban a
városokban tapasztalható, ahol nagyobb oktatási intézmények, egyetemek, főiskolák vannak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is meglehetősen felemás képet mutat az ingatlanpiac. Az ingatlannet.hu
ingatlanos portál statisztikai elemzései alapján jól látható, hogy a megye egészét tekintve csupán az
idei év elejétől figyelhető meg némi növekedés az eladott ingatlanok számában. Ez a jelenség azzal
magyarázható, hogy amíg a miskolci eladó lakások forgalmában meredek növekedés tapasztalható,
addig a megye kisebb településein alig-alig adnak el ingatlant. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik az
is, hogy még a megyeszékhelyeken is nehezebb eladni egy-egy családi házat, mint lakást, így az
ingatlanpiaci forgalom döntő részét ott is főleg a lakások adás-vétele teszi ki.
Ahogy a keresletben, úgy az árak tekintetében is jelentős eltérések mutathatók ki az ingatlanpiacon,
az ország eltérő részein. Míg Budapesten jóval 400 ezer forintos négyzetméterár fölött is találunk
lakásokat, sőt túlnyomórészt ez a jellemző, addig Miskolcon a lakások négyzetméterárai alig közelítik
meg a 150 ezer forintot. Ha ezt az adatot a megye egészére nézve kivetítjük, akkor azt látjuk, hogy a borsodi ingatlanok átlagosan 120 ezer forintos négyzetméterárakon cserélnek gazdát, ami az
ingatlantulajdonosokra nézve elszomorító hír. Annál is inkább, mivel a megyében igen alacsony a
kereslet, éppen azért még szerencsésnek is mondhatja magát az az ingatlantulajdonos, aki egyáltalán értékesíteni tudja a házát, az ár ilyen szempontból még majdhogynem mellékes is…