Clinton stábja először
beszélt róla részletekbe menően, mit ért az elnökjelölt az alatt, hogy elnökként erősítené a titkosszolgálatokat és a hírszerzést. Clinton programja szerint szorosabb titkosszolgálati együttműködésre lenne szükség, különösen, mert Európának nincs egységes hírszerzése. Clinton célzott hajtóvadászatot indítana az Iszlám Állam vezetője után, mint amilyennek sikeresen likvidálták Oszama bin-Ládent. Belföldön több hozzáférést adna a rendőrségnek a titkosszolgálati adatokhoz, illetve célzottan megfigyeltetné a gyanús személyeket, mert a magányos terroristákkal szemben nem elég hatékonyak a jelenlegi eszközök.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt kampányában gyakran hangoztatta, hogy az Iszlám Állam elleni fellépéshez elengedhetetlennek tartja a hírszerzés és a titkosszolgálatok erősítését. Clinton sosem fejtette ki, pontosan mire gondol, a Guardiannek sikerült megtudnia néhány részletet az elnökjelölt stábjától és tanácsadóitól.
Célzott hajtóvadászatot indítana
Clinton tanácsadói szerint ha megnyeri a választásokat, Clinton olyan célzott hajtóvadászatot indítana Abu Bakra al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője ellen, mint amilyet Barack Obama indított Oszama bin Láden után (a hajsza sikeres volt, az al-Kaida vezetőjét sikerült likvidálni).
Több együttműködés kellene a szövetségesek közt
Al-Bagdadi levadászásán túl is a Közel-Keletre fókuszálná Clinton a hírszerzésben végrehajtandó fejlesztéseket. Ha elnök lenne, megpróbálná fejleszteni az Egyesült Államok és szövetségeseinek titkosszolgálatai közti információcserét, különösen ami a terroristák, fegyvereik és pénzük mozgását illeti. Clinton szerint különösen
azért lenne szükség szorosabb együttműködésre, mert az európai kormányok erőfeszítéseit jelenleg akadályozza, hogy az EU-nak nincs egységes hírszerzése.
Sok a magányos terrorista
A terroristák ellen nem elég a Közel-Keleten fellépni.
A terrortámadásokat sokszor már nem nagy, nemzetközi terrorszervezetek követik el (vagy próbálják elkövetni),
hanem egymástól független, gyakran a terrorszervezetek közvetlen hatása vagy beszervezése nélkül radikalizálódó egyének. Mivel nem kiterjedt hálózatokat, sőt még csak nem is csoportokat vagy sejteket kell megtalálni, hanem egy-egy, a terrorszervezetekkel kapcsolatban nem álló egyént, a titkosszolgálatok munkája sokkal nehezebb.
Szemmeltartatná a gyanús egyéneket
Clinton tanácsadói szerint a megoldást az jelentené, ha az Egyesült Államokon belül a helyi rendfenntartó szervek nagyobb hozzáférést kapnának a titkosszolgálati információkhoz. Az elnökjelölt programja szerint
sokkal nagyobb teret kellene adni a gyanús személyek közvetlen megfigyelésének
a tömeges adatgyűjtés helyett. Clinton a techcégeket is bevonná a terroristafenyegetések elleni küzdelembe.
Az elnökjelölt stábja szerint mindehhez meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a személyes szabadságjogok és a nemzetbiztonsági érdekek közt.