Zajlik az ősz és kezdődik a fűtési időszak is. Ám én csak most dőlhettem hátra, mert eddig versenyt futottam az idővel, hogy még 20 fok fölött kiépüljön az új fűtésem. Dőlj hátra, vegyél magadhoz kávét, mert hosszú lesz, de a végére megismersz egy még egyáltalán nem elterjedt fűtési módot, ami nemcsak gazdaságosabb, de bónuszként a nyaradat is tökéletessé teszi, ráadásul mindezt jelentősen olcsóbban, mint az eddigiek.

Kezdődött azzal, hogy nyáron hirtelen felindulásból egyik napról a másikra elbontattam a cserépkályhát a nagyszobából és kézen fogva repült vele a konyha konvektora is. Utáltam, nem bírtam már tovább nézni. Ezt úgy, hogy még nem volt helyette semmi, csak tudtam, hogy őszig lesz. Motiváció pipa.

Új fűtésnél az egyik legfontosabb szempont talán az, hogy hova lesz.

Ezeket az elvárásokat állítottam fel:

• Belvárosi lakás, így a fa, szén, pellet és minden, amit venni, szállítani, tárolni kell, az kilőve. Én ide nem cipelek, vagy töltögetek, nem rakok és nem gyújtok. Egyszerűen nálam nem opció, hogy a fűtéssel bármennyit is bíbelődnöm kelljen. XXI. század.
• Legyen olcsóbb üzemeltetni, mint a jelenlegi gázos kályhát és konvektort. Tudom, nem nagy kihívás, de mégiscsak előrébb szeretnék lépni és nem vissza. 😀
• Legyen termosztátos. Azt hiszed, ez nem nagy dolog, de tévedsz. Lakj olyan lakásban, ahol állandón csavargatni kell – nem kólásflakon ez.
• Legyen alkalmas arra, hogy később intelligens rendszerre köthessem.
• Tudjam netről, távolról is vezérelni.
• Ne kelljen neki kémény. Ugyan a lakásban 5 kéményt számoltam össze, de egyik sincs bélelve és máig felriadok éjjelente, az árajánlaton szereplő összeg megpillantása óta.
• Lehetőleg legyen ZÖLD. Hajlandó vagyok kompromisszumot kötni, de szeretnék megújuló energiaforrásra átállni, hogy maradjon valami a Földből a gyerekeknek is.
• 10 évig ne kelljen vele törődni, korszerűsíteni.
• Több, mint 1 év (csak szemkiszúrós) garancia legyen rá.
• Ne kelljen zsíros kenyéren élnem a beruházás miatt. Legyen ár-érték arányban megfizethető.
• Zónásítható legyen, azaz minden szobában annyi fok lehessen, amennyit csak akarok, függetlenül a többi szobától.

Először vettem egy szexi gázkandallót – nem kellett volna

De nem azt a kamu konvektoros fajtát, hanem azt az igazi gránitpárkányos beépíthető, angol kandallót. Szerelem volt első látásra. Szemeim előtt már lógtak a párkányon a karácsonyi zoknik. Valahogy így:

Mókus szexy kandallója

Használtan jutottam hozzá, jó áron. Földgázzal megy. Tökéletes az állapota, olyan mintha új lenne. Elegendő a teljesítménye is egy 30 m2-es szobához és már a dollárjelek is megjelentek a szemeimen (mint, tudjuk kinek), hogy tuti befektetés, mert a lakás értékébe azonnal beépül, hiszen mégiscsak egy élő lángos kandalló van a nappaliban. A belvárosban. Az elsőn. Tényleg elég menő. Lett volna!

Aztán jött a jaj.

A kéményes a kéményt akarta bélelni (ezért is lett elvárás, hogy ne kelljen), ill. vakolni a padlástérben, a gázos meg rémisztgetett, hogy ez nem csak egy „bummcsináljuk”. Mivel a gázcsövet vissza kell hozzá vágni és kicsit alakítani, így ez így nézett volna ki:

• gázterv
• gázóra le
• munka
• nyomásteszt (persze ez is pénz)
• gázóra vissza

Aztán még kell hozzá gipszkartonból a megálmodott álfal is. Szóval pörögtek a szummázandó tételek. Amellett, hogy tényleg nagyon jó lett volna, sajnos nekem túl nagy befektetés és főleg a szörnyű állapotban lévő kémény vitte fel az árát. Hihetetlenül drága és én az elsőn lakom, a kéményt meg tetőn felül kell bélelni. Egyszerűen túl sok méter van köztem és a kémény tetején ülő galamb között.

Így gyötrődve, de mondtam a kandallónak: „Beszélnünk kell!”. Szakítottunk.Mondtam minden klisét, hogy nem az ő hibája, stb., de szerintem nem hitte el.

De akkor milyen új fűtés legyen?

A drága kémény eléggé leszűkítette a lehetőségeimet…

• Gázkazán
  Radiátorokat nem nagyon akartam kiépíteni. Hatalmas befektetés, ráadásul a kábeleket is évek óta vésetem be szobáról szobára a falakba, azt nem akartam, hogy a csövek falon kívül menjenek, de azt sem, hogy most az összes szoba egyszerre szét legyen vésve. (Elég nekem, hogy a konyha romokban. :)) Több, mint 1 millió lenne és mellesleg a kondenzációs gázkazánnak is kell kémény, meg gázterv. Hamvában holt.
• Villanyradiátor
  Olcsó kiépítés miatt elkezdtem vele sakkozni. Adax, meg az ilyen fűtőtestek jól néznek ki, de nálam 3,8 a belmagasság, úgyhogy a szobába nem lett volna elég egy, a legnagyobb teljesítményűből sem. Kettőt nem akartam, úgy már mindjárt nem olyan olcsó és ki kell vele pakolnom a falat. Inkább képekkel rakom ki, mint fűtőtestekkel. Lépjünk!
• Padlófűtés
  Vannak ezek a fűtőfilmek, laminált padló alá, ami komfortos, egyszerű és kényelmes. Tetszett, hogy szobánként tudom majd vezérelni, ráadásul ugyanezt lehet álmennyezetbe is tenni. Viszont még nincs meg a végleges koncepció erre a két szobára, így nem akartam ennyire kötni az ebet. Konkrétan még falakat is akarok mozgatni, így nem jó ötlet a jelenlegi állapotokhoz mennyezetet csinálni. Szóval nem.
• Infrapanel
  Már egy ideje szemezgetek vele. Tetszik a leírás, hogy sugárzó hőt ad, mint a nap. Terveztem, hogy majd elmegyek valami bemutatóterembe, hogy megnézzem/érezzem, hogy milyen. Ám, ha tényleg olyan, mint a nap, ami felé odafordulva melegít, akkor mi lesz a hátammal?! Mindig csak egy irányból sugárzik a meleg?! Hm… Na, ne!

Ráadásul, ezek az árammal menő fűtések ennyi négyzetméteren (30+20) már durva számlát csinálnak. Cuki, hogy a marketinges leírja, hogy 100%-os a hatékonyságú, azaz 1kWh energiából nem pazarol, de lássuk be, ez nem nagy tehetség egy fűtőszál esetében. Akárhogy számoltam, ez bizony gatyaletolós teleket jelentene. Kösz, nem!

Érdekel milyen módszerekkel tudsz még pluszban spórolni a fűtésen? 
Olvasd el ezt a cikket is!

A ligetben futás közben egy sün rámfújt és beugrott: HŐSZIVATTYÚ

A sünnek nem tudom mi volt a baja, bőven volt hely kettőnknek is, de a hőszivattyú az nagyon bevésődött.

Mi az a hőszivattyú?

Nagyon új technológiának hangzik, pedig nem az. Annyira régi, hogy mindenki lakásában van, a tiedben is. Hőszivattyús technológiával megy például a hűtőszekrényed. A hőszivattyúból többféle is van, lehet levegős, talajszondás, vizes, tényleg sokféle létezik. Ha a működése érdekel és tudsz fizikaiul, akkor ittelolvashatod, hogyan csinálja.

Ha leegyszerűsítve érdekel csak, akkor az a lényeg, hogy a levegős hőszivattyú nem a külső levegőt szívja be, hanem a hőmérséklet-különbségből nyer energiát. Van egy beltéri, meg egy kültéri egysége és a kettő között flangál a hő.

Hiszen a klíma is ezt csinálja

Pont innen jött a felismerés, mert az fixen tervben volt, hogy jövő nyáron már klímát is szereltetek fel, mert a déli lakás szuper világosságának hátránya az a rengeteg hő, amit nyáron bekapok, ha akarok, ha nem.

Minek költsek most fűtésre, nyáron meg hűtésre?!

Minek építsek ki két gépészeti rendszert, inkább legyen két légy egy csapásra és oldjuk meg ezt egy készülékben. Reményeim szerint spórolva!

Ma már minden klíma hűtő-fűtő

Komolyan, mindegyik az, ugyanis az, hogy kint adja le a meleget és bent a hideget, vagy fordítva, nem egy nagy technológiai kihívás, egyszerűen megfordítja a klíma a kört és rögtön bent fogja leadni a meleget és kint a hideget.

„Klímával fűteni nagyon drága”

Mindenkinek ez volt az első gondolata, akinek meséltem a legújabb ötletemről, így persze először nekem is. Fontos tudni, hogy klíma és klíma között hatalmas különbségek vannak. Ma már szinte csak inverterest árulnak. Ez fontos, hogy mindenképpen alap legyen.

Minden klímának van az uniós matricáján egy SEER és egy SCOP érték. Ez a két érték a szezonális energiahatékonysági arányszám.

Ami persze így szörnyen hangzik, de magyarul annyit jelent, hogy egy szezon alatt átlag milyen hatékonysággal működik a klíma. A SEER a hűtés és a SCOP a fűtés arányszáma.

Azaz, ha a SEER érték 6.9 akkor az durván lebutítva azt jelenti, hogy egész nyárra vetítve 1 egység villamosenergia felhasználás mellett 6,9 egység energia leadására képes. Azaz 5,9 egységet a környezetből szed majd össze és nem a konnektorból.Ez azért menő, ugye?

SCOP pedig a téli szezonra vonatkozik. Ez a legtöbb klímánál már 3 feletti. Van 6-7 is, ami „le a kalappal” kategória.

Villanyradiátor
1 egység energia a konnektorból = 1 egység energia a szobában
Hőszivattyú
1 egység energia a konnektorból + 2 egység energia a levegőből = 3 egység energia a szobában

Valójában a hőszivattyú a felvett energiát nem fűtésre használja, hanem a rendszer keringetésére, de ez itt most lényegtelen.

Miért fontos, hogy a SCOP érték 3 felett legyen?

Szintén leegyszerűsítve, de ökölszabály, hogy ha például egy szoba kifűtése 30 forint áramba kerül, akkor gázzal ezt kifűtöm 10 forintból is. Tehát a gázzal való fűtés a villannyal való fűtéshez képest, annak harmada.

Viszont. ha egy egység áramhoz elvonok még a környezetből két egységet, akkor a példában szereplő szoba kifűtésének áramfelhasználása harmada lesz annak, mintha sima villanyradiátorral tenném.

És itt van a kutya elásva! Ugyanis. ma már eljutottak a klímák oda, hogy nem csak fűteni tudnak, de a 3 feletti SCOP értéknek köszönhetően ezt már annyiért teszik, mint a legmodernebb kondenzációs gázkazánok. Vagy még annál is jobban.

Oké, eldőlt: átállítom a fűtésemet hőszivattyús rendszerre.

Hőszivattyús rendszerből is van több. Például a talajszondás. ahol lefúrnak 200 métert, mert ott fix 17 fok van, de én az elsőn lakom, ráadásul társasházban, így nekem hőszivattyús rendszerből csak a levegős jöhetett szóba. Azaz, ami a levegőből szivattyúzza el a hőt.

Lássuk, milyen félelmek merültek fel bennem.. aztán meg is válaszolom mindet egyesével.

A legnagyobb aggodalmaim a hőszivattyús fűtéssel szemben

1. X fok alatt nem tud fűteni.
   Míg a gáznak nem számít, hogy kint milyen a hőmérséklet, addig a hőszivattyúnak nagyon is. Ez az infó egyébként rajta van az uniós matricáján is a klímának. Átlagosan elmondható, hogy -10 fokig tudnak fűteni. A jobbak már -15 fokon is, de a legjobbaknak a -25 fok sem kottyan meg. No, de mi van, ha beüt egy durva nap és nagyon leesik a hőmérséklet?
2. Komfortos érzés?
   A radiátor, kályha vagy bármi, úgy fűti a levegőt, hogy lassan cirkuláltatja a szobában. Meleg levegő fel, helyére pedig a hideg be. Egy klímánál ez úgy néz ki, hogy a ventilátor fújja. Hűtésnél, amikor be van durrantva, akkor ez érezhetően keringeti a levegőt. Fűtésnél is ez lesz?
3. Zajos?
   Tiszta sor, hogy egy radiátornak nincs hangja. A konvektornál már van egy pici, meg nagy a pattogáskor, és ha abból indulok ki, hogy a klímának hűtéskor bizony van hangja, akkor bizonyára fűtéskor is lesz.
4. Tartós?
   Semmi kedvem állandóan javíttatni vagy pár év múlva újat venni. Azt akarom, hogy kifizetem, és utána egyszerűen ne legyen vele baj.

Kell Magyarországra a -25 fokban is működő hőszivattyús fűtés?

Felmentem az Országos Meteorológia Szolgálat weblapjára, hátha van valami statisztikájuk erről. Persze, hogy volt, így azt már láttam, hogy Magyarországon 29 évnyi megfigyelés alapján a leghidegebb hónap a január.

Január a leghidegebb hónap a maga átlag -2 fokával.

Majdnem 30 évnyi átlag alapján a januári átlag -2 fok, de mi van. ha pár napot jóval hidegebb van?

Rákerestem erre is, hogy lássam, mi volt a leghidegebb érték az évek során. Nos, találtam hozzá adatot, lehet mazsolázni. Az OMSZ nem tette elérhetővé a 2010 utáni értékeket, biztos mert irigyek, közpénzből. 😛 Úgyhogy a legfrissebb 20 évről csináltam grafikont. Bejelöltem egy piros vonallal viszonyításnak a -15 és a -25 fokot is, hogy lássuk az arányokat.

Budapest leghidegebb napjainak hőmérséklete 1990-től 2010-ig.

*UPDATE: Közben ráleltem a 2012 – 2016 között mért budapesti leghidegebb hőmérsékletre is. Ez 2012 februárjában volt: -13,1 fok.

Ugyan abból, hogy tavaly milyen idő volt, nem következik, hogy jövőre is annyi lesz, de kiindulási pontnak tökéletes. És azt is jó látni, hogy ebben a 20 évben telente egyszer sem volt hidegebb -10 foknál.

Ezen adatok alapján úgy döntöttem, hogy nem lesz szükségem olyan hőszivattyúra, ami -25 foknál is üzemel (drágább a gép), ezeket a kütyüket meghagyom a skandinávoknak és kiválasztottam egy olyat, ami -15 fokig még képes hatékonyan fűteni. Még ez is túltervezettnek tűnik.

Ki fog vinni a szél a szobából, ha klímával fűtök?

Én azt akartam, hogy egyáltalán ne érezzem, hogy megy a fűtés. Kiokosítottak, hogy ha a szobába szükséges teljesítménnyel azonos klímát veszek, akkor, ha a teljes teljesítményre van szükség, ezek a gépek 100-120%-on pörögnek. Na, ilyenkor fújja le az ember fejét. Ez viszont kiküszöbölhető azzal, ha teljesítményben nagyobbat vesz az ember mókus. Így a szükséges teljesítmény leadásához nem kell maxra felpörögnie, a ventinek sem kell nagy fokozaton hajtania.

Mekkora teljesítmény kell egy szoba fűtéséhez?

Szintén lebutított ökölszabály, de egy teljesen átlagos szigetelésű lakásba, kb. 35W légköbméterenként. Nálam az ablakok már mind passzív jellegű 3 rétegűek, így csak 30-cal számoltam. Gyanítom, az is sok.

szoba 30 (m²) x 3,7 (belmagasság) x 30 (szükséges W) = 3330 W

Azaz, a szoba kifűtésére elég lenne egy 3,3 kW-os klíma. Ilyen nincs, úgyhogy 3,6-ost kéne választanom, de akkor még mindig nagyon dolgozna, úgyhogy 6 kW-osat választottam. Ez már bőven túlméretezett. Persze, úgy tűnik, mintha Rotschild lennék, de az igazság az, hogy a teljesítmények között nem olyan eget verő az árkülönbség. És míg egy kazános rendszernél a túltervezettség meglátszik a számlán, addig hőszivattyúnál ez csak kihasználatlan kapacitás. Nem drágább a túltervezett rendszer üzemeltetése.

Mennyire lesz zajos?

Na, ez központi problémám. Ugyanis, míg nyáron a rekkenő hőségben arra a pár napra bekapcsolni a klímát nem nagy áldozat -hallgatni a hangját cserébe a hüviért-, de télen, amikor 4-5 hónapot folyamatosan megy, na az már más tészta.

Persze nem vagyok álszent: a belvárosban lakom. Messze nem egy semmi közepi tanya. De azzal már bőven kiegyeznék, ha nem lenne hangosabb, mint a beszűrődő város.

Meg is határoztam, hogy max. 20-27 dB, ami még jöhet. Amúgy, itt is számít a túltervezettség, hiszen, ha kisebb fokozaton le tudja adni a szükséges teljesítményt, akkor halkabb is, mert nem maxon pörög.

Ugyan egyik klímás cég sem fizetett nekem (pedig megérdemelném), de ki fogom írni a márkákat. Ha téged zavar, hogy a titkos háttérhatalom gépel most is helyettem és igazából ez csak egy nemzetközi ármány és/vagy bújtatott reklám, akkor ugord át a következő részt. Ha érdekel, hogy én mire jutottam és milyen szempontok alapján, kiknek a gépei a jók, vagy csak egyszerűen olvass tovább! 😀

A nekem tetsző leghalkabb hőszivattyús klímák

Prémium kategóriában már majdnem mind hozza, hogy halk legyen, de ott az árak is borsosak, úgyhogy továbbkeresgéltem. A DAIKIN egy nagyon jó kis gép, csendes is, de valami miatt Magyarországon irreálisan drága. Elsőként esett ki.

Ami csendes, az még pár Samsung típus, illetve a Fujitsu gépek. Jó hír, hogy Fujitsunál már a középkategóriás típus is csendes.

A kiszemelt (és nagyon jó árú) Samsung típus, kiderült, azért olyan jó árú, mert fűtésre alkalmatlan. Azaz, lehet vele ilyen besegítő átmeneti fűtést végezni, de egymaga nem fűti ki nekem a telet, ráadásul ebben az esetben garit sem vállalnak rá (lol). Kiesett.

Maradt a Fujitsu. Ugyan nem csak ez az egyetlen szempont hozta ki győztesnek, de arról később. El is mentem egy bemutatóterembe fülelni. A marketing rizsán túl, tényleg nagyon csendes. A többi géphez képest meg ég és föld.

Na, most tartsunk egy kis szünetet, addig menj ki pisilni. Együnk egy Túró Rudit (persze, hogy pöttyöst). Megvárlak, addig nem is írok. Érdemes lesz elolvasni a maradékot. Lassan rátérünk az összegekre is.

Visszajöttél? Ok, folytassuk!

Érdemes odafigyelni a szomszédokra

Ez a Fujitsu típus azért is jó nekem, mert lakás lévén a külső egységek a belső udvarra kerülnek. Itt tilos kitenni utcafrontra úgy, hogy az közterületről látszódjon. Ennek ellenére, csak az utcámban, saroktól-sarokig 17 kültéri egységet számoltam. Mindegy, a szabályokkal lehet egyetérteni, vagy vitatni,ám akkor is köteles vagyok betartani. Függetlenül attól, hogy más leszarja. Attól nem lesz jobb a világ, ha beállok a sorba és én is leszarom. Sőt!

A belső udvaron viszont a szomszédaimnak is vannak ablakaik, így szerintem én voltam az első ember, aki a bemutatóteremben nemcsak a beltérit fülelte, hanem négykézláb a kültéri egységet is. Mondhatnám, hogy nem érdekelnek a szomszédaim, de egyrészt ez nem igaz, másrészt anyukám mindig azt mondta, hogy ilyen esetben egyetlen kérdést kell csak feltennem magamnak:

Én mit szólnék, ha velem csinálnák meg?

Úgyhogy nem volt kérdés. Fontos, hogy a kültéri egység is csendes legyen. A Fujitsu ugyan egyáltalán nem a filléres kategória, de övé a leghalkabb kültéri egység. És tényleg! Meghallgattam. Remélem, így nem borítom majd ki a szomszédaimat és nem fognak télen fáklyával és vasvillával az udvaron gyülekezni.

Bírni fogja a kemény igénybevételt?

Ugye, itt vérzett el a kiszemelt Samsung. Fontos, hogy ha teljes értékű fűtésre is akarjuk használni a klímát, akkor olyat válasszunk, amiket kifejezetten erre is ajánlanak. Nekem ezeket ajánlották:

• Fujitsu
• DAIKIN
• Panasonic

• Mitsubishi

Úgy tűnik, ez a hőszivattyús mizéria a japánok asztala. Sok szempontból a Fujitsu lett a befutó, pl. azért, mert ezekkel a tulajdonságokkal is rendelkezik:

• 10 év garancia
  A gari általában 3-5 év ezeknél a klímáknál, míg a A Fujitsu azonnal 10 évet ad. Ehhez két dolgot kell vállalni. Egyrészt be kell regisztrálni a készüléket a weblapjukon. Ez kb. 1 perc. Túléltem. 
  Másrészt pedig évente egyszer karban kell tartatni. Konvektorosként ez nekem nem újdonság, hiszen minden szezon előtt hívtam gázost, karbantartáshoz Most is fogok, csak klímásat. Ilyenkor nemcsak átnézik, bemérik, de tisztítják és még a szűrőt is cserélik. Úgyhogy tényleg semmi dolog. Az ára pedig klímánként kb. 10 000 forint. Több készülék esetén olcsóbb. Pont, mint a konvektorosnál.
• A Fujitsu rendelkezik a legkisebb meghibásodással
  Konkrétan 0,1 %. Azaz 1000 készülékből csak 1 szorul javításra. Egyik márka sem tud ilyen jó számot felmutatni.

Mielőtt nekiállnál a meglévő klímáddal fűteni, erre figyelj!

• Kérd ki szakember segítségét, hogy a klímád alkalmas-e az egész télen való fűtésre. Gondolom, nem célod egy tél alatt elhasználni.
• Nézd meg a papírjai között a SCOP értéket. Ha ez nem több, mint 3, akkor nem érdemes ezzel fűtened a gáz helyett. Ha viszont elektromos fűtésed van nappali áramról, akkor már 1 feletti értéknél is megéri.

A legfontosabb viszont, hogy a fűtésre használt klímákat téliesíteni kell.

Úgyhogy. ne állj csak úgy neki, mert nem kell, hogy kint fagypont alatt legyen az idő, mert a kültéri egységed jóval hamarabb egy hatalmas jégkocka lesz és tönkremegy.

Miért jegesedik el a kültéri egység?

Amikor nyáron hűtöd a szobát, akkor bent, a hideg hűtőrácson lecsapódik a pára. Ez a kondenzvíz, ezt vezetik el a beltéri egységtől jobb esetben a csatornába, rosszabb esetben csak úgy ki a szabadba (egyébként ez is szabályozva van és teljesen szabálytalan, csak úgy kicsöpögtetni az utcára…).

Télen, mivel bent nem hűt, hanem fűt, így ez is fordítva van és a kondenzvíz a kültéri egységen keletkezik. Csakhogy, kint, ha hideg van, akkor ez rögtön meg is fagy. Elkezd egyre nagyobb lenni, aminek a vége az, hogy a jég megakasztja a mozgó alkatrészt (külső egységben lévő ventilátor) és eltöri.

A modern klímák ezt már érzékelik és ilyenkor időközönként leolvasztják magukról a jeget. Csakhogy, amíg ezt csinálja óránként 15 percet, addig bent nem fűt.

Mit lehet tenni a jegesedés ellen?

Téliesíteni kell a külső egységet. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a klímások beleszerelnek egy fűtőszálat, egy termosztáttal. Ha a kinti levegő 4 fok alá csökken, akkor ez bekapcsol és nem engedi a jegesedést. Probléma megoldva.

Hőszivattyús klímával olcsóbb fűteni?

Nos, minden számítás szerint igen. Ám puding próbája az evés, ezért én felszereltettem 50m²-en, és várom a telet. (Már vele fűtünk egy hete. ;)) Elvileg, nappali áramon kijön az üzemeltetése annyiból, mintha gázzal fűtenék.

• Nekem 100 éves kályhám, meg konvektorom volt, így annak a kaki hatásfokával számolva, látványos megtakarításra számítok.
• Se a konvektor, se a kályha nem volt programozható. A klíma igen, így még ezen keresztül is várok megtakarítást. Mennyit? Bármilyen fűtésnél csak a programozhatósággal 20-30%-ot lehet megtakarítani.

Sőt, még olcsóbb is tud lenni!

A hőszivattyús fűtés megújuló energiaforrás. És mivel ZÖLD fűtés, így igényelhető rá a H tarifa, ami azt jelenti, hogy ezeket a készülékeknek az üzemeltetésére olcsóbb áramot kapunk a szolgáltatótól. 

A szolgáltató olcsóbban adja rá az áramot.

Tehát, hőszivattyúval fűteni nemcsak, hogy annyiba kerül, mint a legmodernebb kondenzációs gázkazánnal, de mivel az áramot is jelentősen olcsóbban kapjuk hozzá, így veri a gázt is. Ez van, ha megújuló energiára vált az ember.

Nyáron is olcsóbb vele hűteni?

Nem. A H tarifa úgy van kitalálva, hogy ősztől-tavaszig olcsó áramon van a számlázás, tavasztól-őszig pedig a normális áron. Azaz, amikor nyáron használjuk a klímát, akkor nem kapom meg rá a kedvezményt. 

Erről az egész H-tarifáról fogok írni egy külön cikket, mert sehol sincs normálisan összeszedve, én meg már kiálltam a sorokat. Tudok mindent, úgyhogy lájkold mókust, hogy értesülj a cikkről!

Mennyibe került kiépíteni a hőszivattyús fűtést?

Na,ez többtényezős, mondom is, hogy miért, de előtte csoportosítsunk. A két legnagyobb tétel:

• maga a készülék ára és
• a szerelés ára.

Ahogyan korábban részleteztem, nekem extra elvárásaim is voltak a klímával való fűtéssel szemben. Ilyen például, hogy mennyire zajos, vagy mennyire megbízható. Ezek az elvárások persze a készülék árában is megjelennek, de elmondható, hogy ha kevésbé számít neked a zaj, vagy megelégszel 3-5 év garanciával is, akkor már százezres tétel is megfogható a készülékek beszerzési árán.

Ha kinézted a gépet, akkor érdemes megkeresni a legolcsóbb forgalmazót és onnan rendelni, mert tapasztalat, hogy nem mindig a klímaszerelőknél kapjuk meg a legjobb árat. Vagy alkudj! 🙂

A másik tétel a beszerelés költsége. Ez főleg csak attól függ, hogy a beltéri és a kültéri között mekkora a táv. Én az utcai szobámba levő klíma kültéri egységét sem raktam ki az utcafrontra, így azt a belső udvarról vezettettem be. Ez több, mint 10 méter távolság. Esetemben, csak ez a döntés, 63 000 forint plusz költség volt.

Én a klíma csöveit bevésettem a falba, mert nem akartam látni. Ha téged nem zavar, akkor ezen szintén megfogható egy jelentős összeg és akkor ilyen falon kívüli kábelcsatornába vezetik. Nálam, csak a vésés egy munkanapjuk volt a fiúknak.

Jöjjenek a számok:

Ez abban az esetben ugyanez az összeg nálad is, ha ugyanezek az elvárásaid. Meg akarsz felelni a jogszabályoknak és nem akarod, hogy látszódjanak a csövek + a fenti sok-sok. Így elmondhatom, hogy készülékkel, szereléssel, mindennel együtt egy teljesen új fűtés, olcsóbb üzemeltetéssel:

50m² lakrész = 900e

Mennyibe került volna, ha nem burzsoázom?

Ugyanez a készülék, de nem vésve és csak kicseszve az utcára a kültéri, kijött volna már 700 környékén. Ha pedig a gépeken sem hisztizek és komolyan, totál fapadosan akarom megoldani a fűtést, akkor 500-600 ezer lett volna a számla.

Ezeket mindenki döntse el maga!

Hogy lett fűtésem végül a címben szereplő 175 000 forintból?

Úgy, hogy ennyivel került többe az, hogy fűtésre is jó legyen a klíma. Ugyanis, míg a többi fűtés nyáron csak úgy van, addig a levegős hőszivattyúval nyáron hűtöm a lakást. Télen fűt, nyáron hűt. Két légy.

Én jövő nyáron mindenképpen klimatizáltattam volna, mert nem akartam már több ilyen nyarat. Az elvárásaim alapján pedig csak ennyivel került többe az, hogy egyúttal a fűtést is megoldjam. Így, nekem a fűtésem tényleg csak ennyi ráfordítás. Ez így áll össze:

• kültéri egységek téliesítése
  

  Hogyan lett 175 000 forintból új fűtésem 50m²-en úgy, hogy az üzemeltetése is filléres

   
  2016. október 14.

   • 

  mokuspeti

   

   

  Zajlik az ősz és kezdődik a fűtési időszak is. Ám én csak most dőlhettem hátra, mert eddig versenyt futottam az idővel, hogy még 20 fok fölött kiépüljön az új fűtésem. Dőlj hátra, vegyél magadhoz kávét, mert hosszú lesz, de a végére megismersz egy még egyáltalán nem elterjedt fűtési módot, ami nemcsak gazdaságosabb, de bónuszként a nyaradat is tökéletessé teszi, ráadásul mindezt jelentősen olcsóbban, mint az eddigiek.

  Kezdődött azzal, hogy nyáron hirtelen felindulásból egyik napról a másikra elbontattam a cserépkályhát a nagyszobából és kézen fogva repült vele a konyha konvektora is. Utáltam, nem bírtam már tovább nézni. Ezt úgy, hogy még nem volt helyette semmi, csak tudtam, hogy őszig lesz. Motiváció pipa.

  Új fűtésnél az egyik legfontosabb szempont talán az, hogy hova lesz.

  Ezeket az elvárásokat állítottam fel:

• Belvárosi lakás, így a fa, szén, pellet és minden, amit venni, szállítani, tárolni kell, az kilőve. Én ide nem cipelek, vagy töltögetek, nem rakok és nem gyújtok. Egyszerűen nálam nem opció, hogy a fűtéssel bármennyit is bíbelődnöm kelljen. XXI. század.
• Legyen olcsóbb üzemeltetni, mint a jelenlegi gázos kályhát és konvektort. Tudom, nem nagy kihívás, de mégiscsak előrébb szeretnék lépni és nem vissza. 😀
• Legyen termosztátos. Azt hiszed, ez nem nagy dolog, de tévedsz. Lakj olyan lakásban, ahol állandón csavargatni kell – nem kólásflakon ez.
• Legyen alkalmas arra, hogy később intelligens rendszerre köthessem.
• Tudjam netről, távolról is vezérelni.
• Ne kelljen neki kémény. Ugyan a lakásban 5 kéményt számoltam össze, de egyik sincs bélelve és máig felriadok éjjelente, az árajánlaton szereplő összeg megpillantása óta.
• Lehetőleg legyen ZÖLD. Hajlandó vagyok kompromisszumot kötni, de szeretnék megújuló energiaforrásra átállni, hogy maradjon valami a Földből a gyerekeknek is.
• 10 évig ne kelljen vele törődni, korszerűsíteni.
• Több, mint 1 év (csak szemkiszúrós) garancia legyen rá.
• Ne kelljen zsíros kenyéren élnem a beruházás miatt. Legyen ár-érték arányban megfizethető.
• Zónásítható legyen, azaz minden szobában annyi fok lehessen, amennyit csak akarok, függetlenül a többi szobától.

• Először vettem egy szexi gázkandallót – nem kellett volna

  De nem azt a kamu konvektoros fajtát, hanem azt az igazi gránitpárkányos beépíthető, angol kandallót. Szerelem volt első látásra. Szemeim előtt már lógtak a párkányon a karácsonyi zoknik. Valahogy így:

  Mókus szexy kandallója

  Használtan jutottam hozzá, jó áron. Földgázzal megy. Tökéletes az állapota, olyan mintha új lenne. Elegendő a teljesítménye is egy 30 m2-es szobához és már a dollárjelek is megjelentek a szemeimen (mint, tudjuk kinek), hogy tuti befektetés, mert a lakás értékébe azonnal beépül, hiszen mégiscsak egy élő lángos kandalló van a nappaliban. A belvárosban. Az elsőn. Tényleg elég menő. Lett volna!

  Aztán jött a jaj.

  A kéményes a kéményt akarta bélelni (ezért is lett elvárás, hogy ne kelljen), ill. vakolni a padlástérben, a gázos meg rémisztgetett, hogy ez nem csak egy „bummcsináljuk”. Mivel a gázcsövet vissza kell hozzá vágni és kicsit alakítani, így ez így nézett volna ki:

• gázterv
• gázóra le
• munka
• nyomásteszt (persze ez is pénz)
• gázóra vissza

• Aztán még kell hozzá gipszkartonból a megálmodott álfal is. Szóval pörögtek a szummázandó tételek. Amellett, hogy tényleg nagyon jó lett volna, sajnos nekem túl nagy befektetés és főleg a szörnyű állapotban lévő kémény vitte fel az árát. Hihetetlenül drága és én az elsőn lakom, a kéményt meg tetőn felül kell bélelni. Egyszerűen túl sok méter van köztem és a kémény tetején ülő galamb között.

  Így gyötrődve, de mondtam a kandallónak: „Beszélnünk kell!”. Szakítottunk.Mondtam minden klisét, hogy nem az ő hibája, stb., de szerintem nem hitte el.

  De akkor milyen új fűtés legyen?

  A drága kémény eléggé leszűkítette a lehetőségeimet…

• Gázkazán
  Radiátorokat nem nagyon akartam kiépíteni. Hatalmas befektetés, ráadásul a kábeleket is évek óta vésetem be szobáról szobára a falakba, azt nem akartam, hogy a csövek falon kívül menjenek, de azt sem, hogy most az összes szoba egyszerre szét legyen vésve. (Elég nekem, hogy a konyha romokban. :)) Több, mint 1 millió lenne és mellesleg a kondenzációs gázkazánnak is kell kémény, meg gázterv. Hamvában holt.
• Villanyradiátor
  Olcsó kiépítés miatt elkezdtem vele sakkozni. Adax, meg az ilyen fűtőtestek jól néznek ki, de nálam 3,8 a belmagasság, úgyhogy a szobába nem lett volna elég egy, a legnagyobb teljesítményűből sem. Kettőt nem akartam, úgy már mindjárt nem olyan olcsó és ki kell vele pakolnom a falat. Inkább képekkel rakom ki, mint fűtőtestekkel. Lépjünk!
• Padlófűtés
  Vannak ezek a fűtőfilmek, laminált padló alá, ami komfortos, egyszerű és kényelmes. Tetszett, hogy szobánként tudom majd vezérelni, ráadásul ugyanezt lehet álmennyezetbe is tenni. Viszont még nincs meg a végleges koncepció erre a két szobára, így nem akartam ennyire kötni az ebet. Konkrétan még falakat is akarok mozgatni, így nem jó ötlet a jelenlegi állapotokhoz mennyezetet csinálni. Szóval nem.
• Infrapanel
  Már egy ideje szemezgetek vele. Tetszik a leírás, hogy sugárzó hőt ad, mint a nap. Terveztem, hogy majd elmegyek valami bemutatóterembe, hogy megnézzem/érezzem, hogy milyen. Ám, ha tényleg olyan, mint a nap, ami felé odafordulva melegít, akkor mi lesz a hátammal?! Mindig csak egy irányból sugárzik a meleg?! Hm… Na, ne!

• Ráadásul, ezek az árammal menő fűtések ennyi négyzetméteren (30+20) már durva számlát csinálnak. Cuki, hogy a marketinges leírja, hogy 100%-os a hatékonyságú, azaz 1kWh energiából nem pazarol, de lássuk be, ez nem nagy tehetség egy fűtőszál esetében. Akárhogy számoltam, ez bizony gatyaletolós teleket jelentene. Kösz, nem!

  Érdekel milyen módszerekkel tudsz még pluszban spórolni a fűtésen? 
  Olvasd el ezt a cikket is!

  A ligetben futás közben egy sün rámfújt és beugrott: HŐSZIVATTYÚ

  A sünnek nem tudom mi volt a baja, bőven volt hely kettőnknek is, de a hőszivattyú az nagyon bevésődött.

  Mi az a hőszivattyú?

  Nagyon új technológiának hangzik, pedig nem az. Annyira régi, hogy mindenki lakásában van, a tiedben is. Hőszivattyús technológiával megy például a hűtőszekrényed. A hőszivattyúból többféle is van, lehet levegős, talajszondás, vizes, tényleg sokféle létezik. Ha a működése érdekel és tudsz fizikaiul, akkor ittelolvashatod, hogyan csinálja.

  Ha leegyszerűsítve érdekel csak, akkor az a lényeg, hogy a levegős hőszivattyú nem a külső levegőt szívja be, hanem a hőmérséklet-különbségből nyer energiát. Van egy beltéri, meg egy kültéri egysége és a kettő között flangál a hő.

  Hiszen a klíma is ezt csinálja

  Pont innen jött a felismerés, mert az fixen tervben volt, hogy jövő nyáron már klímát is szereltetek fel, mert a déli lakás szuper világosságának hátránya az a rengeteg hő, amit nyáron bekapok, ha akarok, ha nem.

  Minek költsek most fűtésre, nyáron meg hűtésre?!

  Minek építsek ki két gépészeti rendszert, inkább legyen két légy egy csapásra és oldjuk meg ezt egy készülékben. Reményeim szerint spórolva!

  

  Ma már minden klíma hűtő-fűtő

  Komolyan, mindegyik az, ugyanis az, hogy kint adja le a meleget és bent a hideget, vagy fordítva, nem egy nagy technológiai kihívás, egyszerűen megfordítja a klíma a kört és rögtön bent fogja leadni a meleget és kint a hideget.

  „Klímával fűteni nagyon drága”

  Mindenkinek ez volt az első gondolata, akinek meséltem a legújabb ötletemről, így persze először nekem is. Fontos tudni, hogy klíma és klíma között hatalmas különbségek vannak. Ma már szinte csak inverterest árulnak. Ez fontos, hogy mindenképpen alap legyen.

  Minden klímának van az uniós matricáján egy SEER és egy SCOP érték. Ez a két érték a szezonális energiahatékonysági arányszám.

  Ami persze így szörnyen hangzik, de magyarul annyit jelent, hogy egy szezon alatt átlag milyen hatékonysággal működik a klíma. A SEER a hűtés és a SCOP a fűtés arányszáma.

  Azaz, ha a SEER érték 6.9 akkor az durván lebutítva azt jelenti, hogy egész nyárra vetítve 1 egység villamosenergia felhasználás mellett 6,9 egység energia leadására képes. Azaz 5,9 egységet a környezetből szed majd össze és nem a konnektorból.Ez azért menő, ugye?

  SCOP pedig a téli szezonra vonatkozik. Ez a legtöbb klímánál már 3 feletti. Van 6-7 is, ami „le a kalappal” kategória.

  Villanyradiátor
  1 egység energia a konnektorból = 1 egység energia a szobában
  Hőszivattyú
  1 egység energia a konnektorból + 2 egység energia a levegőből = 3 egység energia a szobában

  Valójában a hőszivattyú a felvett energiát nem fűtésre használja, hanem a rendszer keringetésére, de ez itt most lényegtelen.

  Miért fontos, hogy a SCOP érték 3 felett legyen?

  Szintén leegyszerűsítve, de ökölszabály, hogy ha például egy szoba kifűtése 30 forint áramba kerül, akkor gázzal ezt kifűtöm 10 forintból is. Tehát a gázzal való fűtés a villannyal való fűtéshez képest, annak harmada.

  Viszont. ha egy egység áramhoz elvonok még a környezetből két egységet, akkor a példában szereplő szoba kifűtésének áramfelhasználása harmada lesz annak, mintha sima villanyradiátorral tenném.

  És itt van a kutya elásva! Ugyanis. ma már eljutottak a klímák oda, hogy nem csak fűteni tudnak, de a 3 feletti SCOP értéknek köszönhetően ezt már annyiért teszik, mint a legmodernebb kondenzációs gázkazánok. Vagy még annál is jobban.

  Oké, eldőlt: átállítom a fűtésemet hőszivattyús rendszerre.

  Hőszivattyús rendszerből is van több. Például a talajszondás. ahol lefúrnak 200 métert, mert ott fix 17 fok van, de én az elsőn lakom, ráadásul társasházban, így nekem hőszivattyús rendszerből csak a levegős jöhetett szóba. Azaz, ami a levegőből szivattyúzza el a hőt.

  Lássuk, milyen félelmek merültek fel bennem.. aztán meg is válaszolom mindet egyesével.

  A legnagyobb aggodalmaim a hőszivattyús fűtéssel szemben

  1. X fok alatt nem tud fűteni.
     Míg a gáznak nem számít, hogy kint milyen a hőmérséklet, addig a hőszivattyúnak nagyon is. Ez az infó egyébként rajta van az uniós matricáján is a klímának. Átlagosan elmondható, hogy -10 fokig tudnak fűteni. A jobbak már -15 fokon is, de a legjobbaknak a -25 fok sem kottyan meg. No, de mi van, ha beüt egy durva nap és nagyon leesik a hőmérséklet?
  2. Komfortos érzés?
     A radiátor, kályha vagy bármi, úgy fűti a levegőt, hogy lassan cirkuláltatja a szobában. Meleg levegő fel, helyére pedig a hideg be. Egy klímánál ez úgy néz ki, hogy a ventilátor fújja. Hűtésnél, amikor be van durrantva, akkor ez érezhetően keringeti a levegőt. Fűtésnél is ez lesz?
  3. Zajos?
     Tiszta sor, hogy egy radiátornak nincs hangja. A konvektornál már van egy pici, meg nagy a pattogáskor, és ha abból indulok ki, hogy a klímának hűtéskor bizony van hangja, akkor bizonyára fűtéskor is lesz.
  4. Tartós?
     Semmi kedvem állandóan javíttatni vagy pár év múlva újat venni. Azt akarom, hogy kifizetem, és utána egyszerűen ne legyen vele baj.

  Kell Magyarországra a -25 fokban is működő hőszivattyús fűtés?

  Felmentem az Országos Meteorológia Szolgálat weblapjára, hátha van valami statisztikájuk erről. Persze, hogy volt, így azt már láttam, hogy Magyarországon 29 évnyi megfigyelés alapján a leghidegebb hónap a január.

  Január a leghidegebb hónap a maga átlag -2 fokával.

  Majdnem 30 évnyi átlag alapján a januári átlag -2 fok, de mi van. ha pár napot jóval hidegebb van?

  Rákerestem erre is, hogy lássam, mi volt a leghidegebb érték az évek során. Nos, találtam hozzá adatot, lehet mazsolázni. Az OMSZ nem tette elérhetővé a 2010 utáni értékeket, biztos mert irigyek, közpénzből. 😛 Úgyhogy a legfrissebb 20 évről csináltam grafikont. Bejelöltem egy piros vonallal viszonyításnak a -15 és a -25 fokot is, hogy lássuk az arányokat.

  Budapest leghidegebb napjainak hőmérséklete 1990-től 2010-ig.

  *UPDATE: Közben ráleltem a 2012 – 2016 között mért budapesti leghidegebb hőmérsékletre is. Ez 2012 februárjában volt: -13,1 fok.

  Ugyan abból, hogy tavaly milyen idő volt, nem következik, hogy jövőre is annyi lesz, de kiindulási pontnak tökéletes. És azt is jó látni, hogy ebben a 20 évben telente egyszer sem volt hidegebb -10 foknál.

  Ezen adatok alapján úgy döntöttem, hogy nem lesz szükségem olyan hőszivattyúra, ami -25 foknál is üzemel (drágább a gép), ezeket a kütyüket meghagyom a skandinávoknak és kiválasztottam egy olyat, ami -15 fokig még képes hatékonyan fűteni. Még ez is túltervezettnek tűnik.

  Ki fog vinni a szél a szobából, ha klímával fűtök?

  Én azt akartam, hogy egyáltalán ne érezzem, hogy megy a fűtés. Kiokosítottak, hogy ha a szobába szükséges teljesítménnyel azonos klímát veszek, akkor, ha a teljes teljesítményre van szükség, ezek a gépek 100-120%-on pörögnek. Na, ilyenkor fújja le az ember fejét. Ez viszont kiküszöbölhető azzal, ha teljesítményben nagyobbat vesz az ember mókus. Így a szükséges teljesítmény leadásához nem kell maxra felpörögnie, a ventinek sem kell nagy fokozaton hajtania.

  Mekkora teljesítmény kell egy szoba fűtéséhez?

  Szintén lebutított ökölszabály, de egy teljesen átlagos szigetelésű lakásba, kb. 35W légköbméterenként. Nálam az ablakok már mind passzív jellegű 3 rétegűek, így csak 30-cal számoltam. Gyanítom, az is sok.

  szoba 30 (m²) x 3,7 (belmagasság) x 30 (szükséges W) = 3330 W

  Azaz, a szoba kifűtésére elég lenne egy 3,3 kW-os klíma. Ilyen nincs, úgyhogy 3,6-ost kéne választanom, de akkor még mindig nagyon dolgozna, úgyhogy 6 kW-osat választottam. Ez már bőven túlméretezett. Persze, úgy tűnik, mintha Rotschild lennék, de az igazság az, hogy a teljesítmények között nem olyan eget verő az árkülönbség. És míg egy kazános rendszernél a túltervezettség meglátszik a számlán, addig hőszivattyúnál ez csak kihasználatlan kapacitás. Nem drágább a túltervezett rendszer üzemeltetése.

  Mennyire lesz zajos?

  Na, ez központi problémám. Ugyanis, míg nyáron a rekkenő hőségben arra a pár napra bekapcsolni a klímát nem nagy áldozat -hallgatni a hangját cserébe a hüviért-, de télen, amikor 4-5 hónapot folyamatosan megy, na az már más tészta.

  Persze nem vagyok álszent: a belvárosban lakom. Messze nem egy semmi közepi tanya. De azzal már bőven kiegyeznék, ha nem lenne hangosabb, mint a beszűrődő város.

  Meg is határoztam, hogy max. 20-27 dB, ami még jöhet. Amúgy, itt is számít a túltervezettség, hiszen, ha kisebb fokozaton le tudja adni a szükséges teljesítményt, akkor halkabb is, mert nem maxon pörög.

  Ugyan egyik klímás cég sem fizetett nekem (pedig megérdemelném), de ki fogom írni a márkákat. Ha téged zavar, hogy a titkos háttérhatalom gépel most is helyettem és igazából ez csak egy nemzetközi ármány és/vagy bújtatott reklám, akkor ugord át a következő részt. Ha érdekel, hogy én mire jutottam és milyen szempontok alapján, kiknek a gépei a jók, vagy csak egyszerűen olvass tovább! 😀

  A nekem tetsző leghalkabb hőszivattyús klímák

  Prémium kategóriában már majdnem mind hozza, hogy halk legyen, de ott az árak is borsosak, úgyhogy továbbkeresgéltem. A DAIKIN egy nagyon jó kis gép, csendes is, de valami miatt Magyarországon irreálisan drága. Elsőként esett ki.

  Ami csendes, az még pár Samsung típus, illetve a Fujitsu gépek. Jó hír, hogy Fujitsunál már a középkategóriás típus is csendes.

  A kiszemelt (és nagyon jó árú) Samsung típus, kiderült, azért olyan jó árú, mert fűtésre alkalmatlan. Azaz, lehet vele ilyen besegítő átmeneti fűtést végezni, de egymaga nem fűti ki nekem a telet, ráadásul ebben az esetben garit sem vállalnak rá (lol). Kiesett.

  Maradt a Fujitsu. Ugyan nem csak ez az egyetlen szempont hozta ki győztesnek, de arról később. El is mentem egy bemutatóterembe fülelni. A marketing rizsán túl, tényleg nagyon csendes. A többi géphez képest meg ég és föld.

  Na, most tartsunk egy kis szünetet, addig menj ki pisilni. Együnk egy Túró Rudit (persze, hogy pöttyöst). Megvárlak, addig nem is írok. Érdemes lesz elolvasni a maradékot. Lassan rátérünk az összegekre is.

  Visszajöttél? Ok, folytassuk!

  Érdemes odafigyelni a szomszédokra

  Ez a Fujitsu típus azért is jó nekem, mert lakás lévén a külső egységek a belső udvarra kerülnek. Itt tilos kitenni utcafrontra úgy, hogy az közterületről látszódjon. Ennek ellenére, csak az utcámban, saroktól-sarokig 17 kültéri egységet számoltam. Mindegy, a szabályokkal lehet egyetérteni, vagy vitatni,ám akkor is köteles vagyok betartani. Függetlenül attól, hogy más leszarja. Attól nem lesz jobb a világ, ha beállok a sorba és én is leszarom. Sőt!

  A belső udvaron viszont a szomszédaimnak is vannak ablakaik, így szerintem én voltam az első ember, aki a bemutatóteremben nemcsak a beltérit fülelte, hanem négykézláb a kültéri egységet is. Mondhatnám, hogy nem érdekelnek a szomszédaim, de egyrészt ez nem igaz, másrészt anyukám mindig azt mondta, hogy ilyen esetben egyetlen kérdést kell csak feltennem magamnak:

  Én mit szólnék, ha velem csinálnák meg?

  Úgyhogy nem volt kérdés. Fontos, hogy a kültéri egység is csendes legyen. A Fujitsu ugyan egyáltalán nem a filléres kategória, de övé a leghalkabb kültéri egység. És tényleg! Meghallgattam. Remélem, így nem borítom majd ki a szomszédaimat és nem fognak télen fáklyával és vasvillával az udvaron gyülekezni.

  Bírni fogja a kemény igénybevételt?

  Ugye, itt vérzett el a kiszemelt Samsung. Fontos, hogy ha teljes értékű fűtésre is akarjuk használni a klímát, akkor olyat válasszunk, amiket kifejezetten erre is ajánlanak. Nekem ezeket ajánlották:

• Fujitsu
• DAIKIN
• Panasonic

• Mitsubishi

• Úgy tűnik, ez a hőszivattyús mizéria a japánok asztala. Sok szempontból a Fujitsu lett a befutó, pl. azért, mert ezekkel a tulajdonságokkal is rendelkezik:

• 10 év garancia
  A gari általában 3-5 év ezeknél a klímáknál, míg a A Fujitsu azonnal 10 évet ad. Ehhez két dolgot kell vállalni. Egyrészt be kell regisztrálni a készüléket a weblapjukon. Ez kb. 1 perc. Túléltem. 
  Másrészt pedig évente egyszer karban kell tartatni. Konvektorosként ez nekem nem újdonság, hiszen minden szezon előtt hívtam gázost, karbantartáshoz Most is fogok, csak klímásat. Ilyenkor nemcsak átnézik, bemérik, de tisztítják és még a szűrőt is cserélik. Úgyhogy tényleg semmi dolog. Az ára pedig klímánként kb. 10 000 forint. Több készülék esetén olcsóbb. Pont, mint a konvektorosnál.
• A Fujitsu rendelkezik a legkisebb meghibásodással
  Konkrétan 0,1 %. Azaz 1000 készülékből csak 1 szorul javításra. Egyik márka sem tud ilyen jó számot felmutatni.

• Mielőtt nekiállnál a meglévő klímáddal fűteni, erre figyelj!

• Kérd ki szakember segítségét, hogy a klímád alkalmas-e az egész télen való fűtésre. Gondolom, nem célod egy tél alatt elhasználni.
• Nézd meg a papírjai között a SCOP értéket. Ha ez nem több, mint 3, akkor nem érdemes ezzel fűtened a gáz helyett. Ha viszont elektromos fűtésed van nappali áramról, akkor már 1 feletti értéknél is megéri.

• A legfontosabb viszont, hogy a fűtésre használt klímákat téliesíteni kell.

  Úgyhogy. ne állj csak úgy neki, mert nem kell, hogy kint fagypont alatt legyen az idő, mert a kültéri egységed jóval hamarabb egy hatalmas jégkocka lesz és tönkremegy.

  Miért jegesedik el a kültéri egység?

  Amikor nyáron hűtöd a szobát, akkor bent, a hideg hűtőrácson lecsapódik a pára. Ez a kondenzvíz, ezt vezetik el a beltéri egységtől jobb esetben a csatornába, rosszabb esetben csak úgy ki a szabadba (egyébként ez is szabályozva van és teljesen szabálytalan, csak úgy kicsöpögtetni az utcára…).

  Télen, mivel bent nem hűt, hanem fűt, így ez is fordítva van és a kondenzvíz a kültéri egységen keletkezik. Csakhogy, kint, ha hideg van, akkor ez rögtön meg is fagy. Elkezd egyre nagyobb lenni, aminek a vége az, hogy a jég megakasztja a mozgó alkatrészt (külső egységben lévő ventilátor) és eltöri.

  A modern klímák ezt már érzékelik és ilyenkor időközönként leolvasztják magukról a jeget. Csakhogy, amíg ezt csinálja óránként 15 percet, addig bent nem fűt.

  Mit lehet tenni a jegesedés ellen?

  Téliesíteni kell a külső egységet. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a klímások beleszerelnek egy fűtőszálat, egy termosztáttal. Ha a kinti levegő 4 fok alá csökken, akkor ez bekapcsol és nem engedi a jegesedést. Probléma megoldva.

  Hőszivattyús klímával olcsóbb fűteni?

  Nos, minden számítás szerint igen. Ám puding próbája az evés, ezért én felszereltettem 50m²-en, és várom a telet. (Már vele fűtünk egy hete. ;)) Elvileg, nappali áramon kijön az üzemeltetése annyiból, mintha gázzal fűtenék.

• Nekem 100 éves kályhám, meg konvektorom volt, így annak a kaki hatásfokával számolva, látványos megtakarításra számítok.
• Se a konvektor, se a kályha nem volt programozható. A klíma igen, így még ezen keresztül is várok megtakarítást. Mennyit? Bármilyen fűtésnél csak a programozhatósággal 20-30%-ot lehet megtakarítani.

• Sőt, még olcsóbb is tud lenni!

  A hőszivattyús fűtés megújuló energiaforrás. És mivel ZÖLD fűtés, így igényelhető rá a H tarifa, ami azt jelenti, hogy ezeket a készülékeknek az üzemeltetésére olcsóbb áramot kapunk a szolgáltatótól. 

  A szolgáltató olcsóbban adja rá az áramot.

  Tehát, hőszivattyúval fűteni nemcsak, hogy annyiba kerül, mint a legmodernebb kondenzációs gázkazánnal, de mivel az áramot is jelentősen olcsóbban kapjuk hozzá, így veri a gázt is. Ez van, ha megújuló energiára vált az ember.

  Nyáron is olcsóbb vele hűteni?

  Nem. A H tarifa úgy van kitalálva, hogy ősztől-tavaszig olcsó áramon van a számlázás, tavasztól-őszig pedig a normális áron. Azaz, amikor nyáron használjuk a klímát, akkor nem kapom meg rá a kedvezményt. 

  Erről az egész H-tarifáról fogok írni egy külön cikket, mert sehol sincs normálisan összeszedve, én meg már kiálltam a sorokat. Tudok mindent, úgyhogy lájkold mókust, hogy értesülj a cikkről!
  

  Mennyibe került kiépíteni a hőszivattyús fűtést?

  Na,ez többtényezős, mondom is, hogy miért, de előtte csoportosítsunk. A két legnagyobb tétel:

• maga a készülék ára és
• a szerelés ára.

• Ahogyan korábban részleteztem, nekem extra elvárásaim is voltak a klímával való fűtéssel szemben. Ilyen például, hogy mennyire zajos, vagy mennyire megbízható. Ezek az elvárások persze a készülék árában is megjelennek, de elmondható, hogy ha kevésbé számít neked a zaj, vagy megelégszel 3-5 év garanciával is, akkor már százezres tétel is megfogható a készülékek beszerzési árán.

  Ha kinézted a gépet, akkor érdemes megkeresni a legolcsóbb forgalmazót és onnan rendelni, mert tapasztalat, hogy nem mindig a klímaszerelőknél kapjuk meg a legjobb árat. Vagy alkudj! 🙂

  A másik tétel a beszerelés költsége. Ez főleg csak attól függ, hogy a beltéri és a kültéri között mekkora a táv. Én az utcai szobámba levő klíma kültéri egységét sem raktam ki az utcafrontra, így azt a belső udvarról vezettettem be. Ez több, mint 10 méter távolság. Esetemben, csak ez a döntés, 63 000 forint plusz költség volt.

  Én a klíma csöveit bevésettem a falba, mert nem akartam látni. Ha téged nem zavar, akkor ezen szintén megfogható egy jelentős összeg és akkor ilyen falon kívüli kábelcsatornába vezetik. Nálam, csak a vésés egy munkanapjuk volt a fiúknak.

  Jöjjenek a számok:

  Ez abban az esetben ugyanez az összeg nálad is, ha ugyanezek az elvárásaid. Meg akarsz felelni a jogszabályoknak és nem akarod, hogy látszódjanak a csövek + a fenti sok-sok. Így elmondhatom, hogy készülékkel, szereléssel, mindennel együtt egy teljesen új fűtés, olcsóbb üzemeltetéssel:

  50m² lakrész = 900e

  Mennyibe került volna, ha nem burzsoázom?

  Ugyanez a készülék, de nem vésve és csak kicseszve az utcára a kültéri, kijött volna már 700 környékén. Ha pedig a gépeken sem hisztizek és komolyan, totál fapadosan akarom megoldani a fűtést, akkor 500-600 ezer lett volna a számla.

  Ezeket mindenki döntse el maga!

  Hogy lett fűtésem végül a címben szereplő 175 000 forintból?

  Úgy, hogy ennyivel került többe az, hogy fűtésre is jó legyen a klíma. Ugyanis, míg a többi fűtés nyáron csak úgy van, addig a levegős hőszivattyúval nyáron hűtöm a lakást. Télen fűt, nyáron hűt. Két légy.

  Én jövő nyáron mindenképpen klimatizáltattam volna, mert nem akartam már több ilyen nyarat. Az elvárásaim alapján pedig csak ennyivel került többe az, hogy egyúttal a fűtést is megoldjam. Így, nekem a fűtésem tényleg csak ennyi ráfordítás. Ez így áll össze:

• kültéri egységek téliesítése
• kültéri egységek kondenzvizének is elvezetése a csatornába
• csendesebb és tartósabb/strapabíróbb készülék választása

• Nekem ezek a gépek úgyis ott lettek volna a falon, így legalább télen is kihasználom.

  Levegő hőszivattyús fűtés kockázatai

  Ugyan beleszerettem, de ettől még van. Azt vettem észre, hogy itthon ez még egyáltalán nem elterjedt fűtési mód, annak ellenére, hogy nemcsak a kiépítése olcsóbb, de az üzemeltetése is jelentősen. Így nagyon véleményt sem tudtam róla itthon összeszedni. 

• Félek, hogy nagyon hideg lesz.
  Ugyan a pesszimizmust hírből sem ismerem, azért még racionális vagyok. Ha pedig 15 fok alá esik a hőmérséklet, akkor bizony itt vacogás lesz. Ezért csak a fél lakásban oldottam meg elsőre. A maradék két szobában idén még maradt a konvektor. Ha a tapasztalatok jók lesznek, akkor még a nagy nyári meleg előtt ott is felszereltetem. Egyébként, van tartalékban egy kis olajradiátorom, ha esetleg szükség lenne rá. Nem lesz.
• Kíváncsi vagyok a megtakarítás mértékére.
  A jobb hatásfok és az olcsóbb áramnak köszönhetően nagy elvárásokkal vágtam bele, ami elvileg teljesülni fog, de biztosat csak májusban lehet levonni. Jövök majd a pontos adatokkal.
• Félek, hogy nem lesz komfortos.
  Az, hogy villámgyorsan fűt fel egy radiátoros rendszerrel szemben, az szuper, de még aggódom, hogy elég halk lesz-e. Nem fogom-e érezni a légmozgást…

• Meglátjuk! Májusban megírom a tapasztalataimat. Addig is, készítsd a vendégágyat, mert ha mégis hidegebb lesz, mint -15 fok, akkor be kell fogadnod.

  Ez a cikk így is brutálisan hosszúra sikerült, pedig még tudnék rengeteget írni. Remélem, így más is hozzájut azokhoz a válaszokhoz, amiket nekem hónapokon keresztül kellett felkutatnom.

  Érdemes velünk maradni, mert ezzel kapcsolatban még meg akarom írni, hogy

• pontosan hogyan is néz ki ez a H tarifás úri huncutság
• kivel érdemes csináltatni és kivel semmi esetre sem

• Meg, ami még eszembe jut! 🙂

  Addig is, a mókus legyen veled.

• kültéri egységek kondenzvizének is elvezetése a csatornába
• csendesebb és tartósabb/strapabíróbb készülék választása

Nekem ezek a gépek úgyis ott lettek volna a falon, így legalább télen is kihasználom.

Levegő hőszivattyús fűtés kockázatai

Ugyan beleszerettem, de ettől még van. Azt vettem észre, hogy itthon ez még egyáltalán nem elterjedt fűtési mód, annak ellenére, hogy nemcsak a kiépítése olcsóbb, de az üzemeltetése is jelentősen. Így nagyon véleményt sem tudtam róla itthon összeszedni. 

• Félek, hogy nagyon hideg lesz.
  Ugyan a pesszimizmust hírből sem ismerem, azért még racionális vagyok. Ha pedig 15 fok alá esik a hőmérséklet, akkor bizony itt vacogás lesz. Ezért csak a fél lakásban oldottam meg elsőre. A maradék két szobában idén még maradt a konvektor. Ha a tapasztalatok jók lesznek, akkor még a nagy nyári meleg előtt ott is felszereltetem. Egyébként, van tartalékban egy kis olajradiátorom, ha esetleg szükség lenne rá. Nem lesz.
• Kíváncsi vagyok a megtakarítás mértékére.
  A jobb hatásfok és az olcsóbb áramnak köszönhetően nagy elvárásokkal vágtam bele, ami elvileg teljesülni fog, de biztosat csak májusban lehet levonni. Jövök majd a pontos adatokkal.
• Félek, hogy nem lesz komfortos.
  Az, hogy villámgyorsan fűt fel egy radiátoros rendszerrel szemben, az szuper, de még aggódom, hogy elég halk lesz-e. Nem fogom-e érezni a légmozgást…

Meglátjuk! Májusban megírom a tapasztalataimat. Addig is, készítsd a vendégágyat, mert ha mégis hidegebb lesz, mint -15 fok, akkor be kell fogadnod.

Ez a cikk így is brutálisan hosszúra sikerült, pedig még tudnék rengeteget írni. Remélem, így más is hozzájut azokhoz a válaszokhoz, amiket nekem hónapokon keresztül kellett felkutatnom.

Érdemes velünk maradni, mert ezzel kapcsolatban még meg akarom írni, hogy

• pontosan hogyan is néz ki ez a H tarifás úri huncutság
• kivel érdemes csináltatni és kivel semmi esetre sem
• http://sporolok.blog.hu/2016/10/14/futeskorszerusites_hoszivattyu

Meg, ami még eszembe jut! 🙂

Addig is, a mókus legyen veled.