Jó lenne tudni, hogy idehaza az egyes onkológiai osztályok milyen eredményességgel kezelik a betegeket

Az onkológiák eredményességi

 

mutatóinak közzétételét szorgalmazza a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Az orvostársaság több mint ötszáz szakorvos részvételével a napokban tartja országos kongresszusát Budapesten. Az osztályok gyakorlatán is

 

múlik, hogy mennyiben követik a legújabb nemzetközi ajánlásokat a rákbetegek kezelésében. A

betegszervezetek arra biztatnak: az érintettek minél több információt gyűjtsenek össze és éljenek

a sorstársközösségek nyújtotta előnyökkel.

– Nem tudjuk, hogy idehaza az egyes onkológiai osztályok milyen eredményességgel kezelik a

betegeket – állapította meg prof. dr. Bodoky György tiszteletbeli elnök, a Magyar Klinikai Onkológiai

Társaság (MKOT) november 17-19. között zajló országos kongresszusának sajtótájékoztatóján

Budapesten. Szavai szerint mind szakmailag, mind a lakosság részéről jogos elvárás, hogy nyilvánossá

tegyék az intézmények az eredményességi mutatóikat. Példaként a főorvos saját osztályát említette: a

fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma szakmai fórumokon

rendszeresen publikálja egyes betegségtípusokban a gyógyulási arányszámait, illetve hogy az adott

stádiumban kezelni kezdett, de már gyógyíthatatlan betegek számára mennyi életidőt sikerült a

kezelésekkel biztosítani.

– Ne legyen kötelező a nyilvánosság, de amely kórházak ebben partnerek, azok egységes, egymással

összehasonlítható módon tegyék közzé az adataikat. Ez egyrészt segítené a betegeket az

intézményválasztásban, másrészt lehetővé tenné, hogy az osztályok átvegyék egymástól a jó

gyakorlatokat, s országos szinten javulhasson a betegellátás színvonala – érvelt Bodoky György.

Lakcím által befolyásolt esélyek

A professzor megjegyezte: a modern daganatellenes terápiák alapvetően elérhetők a hazai onkológiai

centrumokban, ebben nagy előrelépést hoz, hogy januártól újabb gyógyszerek kerülnek be a

közfinanszírozásba. Néhány kiemelt kezeléstípusnál vannak szakmai viták abban, hogy túl szűkre

szabták-e azon intézetek körét, ahol hozzá lehet jutni a kezelésekhez, például egyes immunterápiákhoz.

– Meg kell találni az egyensúlyt abban, hogy csak elegendő betegszám, megfelelő tapasztalat birtokában

alkalmazhassanak egyes kezeléseket, viszont senkitől se legyen földrajzilag túl távol az ellátás, mert

akkor a betegek egy része nem fog eljutni a legkorszerűbb terápiát nyújtó osztályokra – fogalmazott

Bodoky György.

– Budapesten több lehetősége van egy rákbetegnek, mint vidéken: egymástól néhány metróállomásnyi

távolságra akár több intézménytől is kérhetnek kezelési javaslatot, másodvéleményt, míg egy kieső

vidéki településről fél napba is telhet eljutni még a legközelebbi onkológiai centrumba is, nemhogy

hetente más régióba járni kezelésre – erősítette meg az elhangzottakat dr. Pajkos Gábor, az MKOT

elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa azzal folytatta:

„a betegeink lakóhelyén és életkörülményein nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy ha eljutottak az

onkológiára, ott egységesen magas színvonalú kezelést kapjanak, függetlenül attól, hogy az ország

melyik osztályán kezelik őket.”

 

Újabb onkológiai irányelvek

– Az onkológiáknak az adott finanszírozási keretek között is van mozgásterük a terápiaválasztásban és a

terápiák ütemezésében követni a világ legújabb kutatási eredményeit. Az Amerikai Klinikai Onkológiai

Társaság 2016-os kongresszusáról hazatérve például Kecskeméten azonnal hozzáigazítottuk a fej-nyaki

daganatos betegeink kezelését a világkongresszuson közzétett új javaslatokhoz – mondta Pajkos Gábor.

Az MKOT a hazai ellátás szakmai színvonalának fejlesztése érdekében lefordíttatta, s kiadta magyar

nyelven az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) által jegyzett, jelenleg aktuális nemzetközi

terápiás útmutatókat. A kiadványt a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány támogatásával

az ország minden onkológiájára eljuttatták. Eddig az áttétes vastagbélrák és a prosztatarák európai

kezelési sémáit tették közzé, a sorozat folytatását tervezik. Ugyan a kezelésekben a hazai finanszírozási

protokoll tekinthető csak hivatalos útmutatásnak, de a szakmai munkát segítheti, ha a szakorvosok

ismerik a jelenlegi európai gyakorlatot.

Tudományos eredmények és szakmai viták

A nemzetközi kutatási eredmények megosztását, a hazai tapasztalatok megvitatását szolgálja a Magyar

Klinikai Onkológiai Társaság IX. Kongresszusa is. November 17-19. között a Groupama Arénában több

mint ötszáz szakorvos – onkológusok mellett patológusok, radiológusok, sebészek, sugárterápiás

szakemberek, pszichológusok, társszakmák képviselői – vesz részt a hazai onkológia atyjának tekintett,

napokban elhunyt Eckhardt Sándor professzor emlékének szentelt konferencián. Az onkológiai

szakdolgozóknak és a háziorvosoknak önálló továbbképzést szerveztek.

Bodoky György elmondta: számos előadás foglakozik az új immunterápiákkal, amelyektől áttörést

vártak több betegségtípusban is, ám egyelőre a betegeknek csak egy kis részénél sikerült látványos

eredményeket elérni. Sok szó esik a célzott onkológiai kezelésekről, amelyekről immár több éves

tapasztalat áll rendelkezésre a hazai ellátóhelyeken is. A professzor a konferencia kiemelt témái között

említette a vastagbélrákot, a hasnyálmirigyrákot, a veserákot, a bőrrákot, a szarkómát.

Tudományos rangot ad az eseménynek, hogy a hazai szakemberek mellett szakterületük világszerte

elismert rákkutatói tartanak előadásokat. Például az Oxfordból érkező David J. Kerr, az Európai Klinikai

Onkológiai Társaság korábbi elnöke, akit a magyar orvostársaság tiszteletbeli tagjává is avat. Szintén

nagy érdeklődés övezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szervezett fórumot, ahol teret adnak a

finanszírozó szakértője és a szakorvosok nyílt szakmai vitájának is.

Növelhetik esélyeiket a rákbetegek is

– Ha a gyógyszerekhez azonos módon hozzá is jutunk, sosem lesz esélyegyenlőség a rákgyógyításban,

hiszen az onkológiáról kilépve a lakóhelytől, az anyagi körülményektől, a családi és baráti háttértől is

függ, hogy ki kap támogatást a gyógyuláshoz és ki hagyatkozhat csak önmagára. Viszont bárhonnan is

indul valaki, az esélyein javít, ha helyben megkeresi a sorstársakat, s él a betegklubokban,

egyesületekben felhalmozott tudással és tapasztalattal – biztatta a betegeket a civil közösséghez

tartozásra Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület nemrég megválasztott új elnöke.

A prosztatarákon keresztülment Kalotay Gábor figyelmeztetett: nagyon sok beteget és családot

környékeznek meg a kétségbeesést kihasználni igyekvő kuruzslók és termékügynökök, hogy a segíteni

akarás álcájával húzzanak anyagi hasznot a kiszolgáltatottságból. Az internet nagy segítség a

tájékozódásban, de a világháló a megalapozatlan, a betegeket elbizonytalanító, veszélybe sodró tévhitek

és álhírek terepe is.

 

Szerdán a sajtótájékoztató helyszíne adott otthont a Daganatos Betegek Napjának is: az

orvoskongresszushoz kapcsolódva több mint háromszáz daganatos beteg érkezett az ország minden

részéből, hogy első kézből kapjon információkat arról, mit tehetnek az orvosok, s mit önmaguk a

javulásuk érdekében. A Gyógyulj Velünk Egyesület, a Tűzmadár Alapítvány és a Magyar Rákellenes

Liga által jegyzet találkozón az immunterápiákról, a csalárd hirdetésekkel csodaszerként árult

termékekről, a lelki válságból való kilábalásról, a gyógytornáról, a daganatos betegeknek javasolt

étrendről hallhattak előadásokat, majd tehették fel kérdéseiket. A betegprogramról az ingyenesen

elérhető, országos Rákgyógyítás Magazin téli lapszáma részletes beszámolót közöl.

A tudatos betegek előrébb juthatnak

– A betegek felkészültségén és tudatosságán múlik, hogy mernek-e kérdezni vagy akár visszakérdeni. A

talpraesett, a lehetőségeit ismerő, a terápiákat értő, a mellékhatásokra felkészülő és azok csökkentéséért

tenni tudó betegeknek jobbak a kilátásaik. Sajnos sok daganatos beteg érzi úgy, hogy sodródik az árral

és nincs érdemi ráhatása arra, ami vele történik. Ezen próbálunk változtatni – jelentette ki B. Papp

László, a Rákgyógyítás Magazin és a www.rakgyogyitas.hu portál főszerkesztője.

B. Papp László elmondta: épp 10 évvel ezelőtt, 2006 novemberében indították el a Rákgyógyítás

betegtájékoztató missziót, hogy a daganatos betegek és családtagjaik egy független, hirdetésektől

mentes felületen tájékozódhassanak. A www.rakgyogyitas.hu honlapon havonta több mint 100 ezer

látogató fordul meg, a 15 ezer példányban kinyomtatott Rákgyógyítás Magazin pedig a becslések szerint

minden negyedévben mintegy 40 ezer rákbeteget és hozzátartozót ér el az onkológiákon és

betegszervezeteken keresztül. A lapot a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért

Alapítvány adja ki, szakmai hátterét pedig a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság biztosítja.