INTERJÚ: DR. Csiszár Miklóssal,
Miskolc nyugállományba vonuló jegyzőjével
„Itt volt az ideje, hogy továbblépjek”
MISKOLC. Dr. Csiszár Miklós jegyző – hirdeti a réztábla a miskolci városháza első emeleti folyosóján. Hamarosan azonban új név kerül a jegyzői titkárság ajtajára, hiszen dr. Csiszár Miklós nyugdíjba vonul. A szobájában már érzékelhető, hogy távozik posztjáról, több személyes tárgyát bedobozolta. Elárulta, nem akarta a pakolást az utolsó munkanapjára, december 2-ára hagyni.
Sikerként említeném, hogy Miskolc elindult a fejlődés útján.
DR. CSISZÁR MIKLÓS
Az elmúlt öt évben nem volt felhőtlen a jegyző és lapunk viszonya. Közérdekű adatigénylés megtagadása miatt többször kellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnunk. Most is folyamatban van egy ügyünk, dr. Csiszár Miklós szerint ezt már az utódjával kell „megharcolnunk”. De azért a múltról szívesen beszélt lapunknak a leköszönő jegyző.
Hogyan kezdődött, hogyan került a közigazgatásba?
DR. CSISZÁR MIKLÓS: Amikor elvégeztem a jogot, akkor még kevés jogász dolgozott a közigazgatásban, éppen ezért nagyobb esély volt karriert elérni ezen a területen. Diploma után gondolkoztam, milyen irányba induljak el. Talán fellengzősen hangzik, de engem nem érdekeltek a tyúkperek, nem tudtak lekötni, nagyobb kihívásnak gondoltam, hogy települések ügyeivel foglalkozzam, több fantáziát láttam benne. Nyilván a jogászkodásnak is megvan az egyedisége, szépsége, de engem más vonzott.
Hol kezdte a pályáját?
DR. CSISZÁR MIKLÓS: A ’80-as évek elején egy gyárban dolgoztam minőségellenőrként. Érdekes volt a gyári világ, és mindenképp adott összehasonlítási alapot számomra. De az egyik ismerősöm a kazincbarcikai hivatalba hívott – ez 1981-ben, a tanácsi időszakban volt –, és itt kezdtem el dolgozni. Végigjártam a ranglétrát, voltam ügyintéző, csoportvezető. Kazincbarcikáról hívtak át osztályvezetőnek Ózdra, itt ért a rendszerváltás, és 1990-ben felkértek a jegyzőségre.
Akkor több mint negyedszázada dolgozik jegyzőként.
DR. CSISZÁR MIKLÓS: Igen, nem sokan vagyunk az országban, akik a rendszerváltás óta ezt a hivatalt töltik be, talán tucatnyian.
Miskolcra azonban Edelényből érkezett…
DR. CSISZÁR MIKLÓS: Igen, 2009-ig dolgoztam Ózdon, majd Edelénybe kerültem jegyzőnek. Míg az előbbi egy 36 ezres város, addig Edelény 10 ezres. Ebben az az érdekes, hogy volt szerencsém kisvárosban, közepesben és végül nagyvárosban is kipróbálni magam jegyzőként.
Hogyan került Miskolcra?
DR. CSISZÁR MIKLÓS: Polgármester úr kérdezte meg, hogy érdekel-e az állás… …persze megvan ennek a jogi eljárása, pályáztam és nyertem.
Amikor Kriza Ákos megkereste, nem volt kérdéses ön számára, hogy Miskolcra jöjjön?
DR. CSISZÁR MIKLÓS: Kicsit volt csak kérdés, mert Edelényben jól éreztem magam. Jó kis város, kiváló, kellemes emberekkel, jó polgármesterrel. De tudtam, ha nemet mondok Miskolcra, egész életemben kísérteni fog, miért nem mentem, amikor hívtak. Persze voltak kétségeim, de Miskolc mégis Magyarország egyik legnagyobb városa, és ha egy jegyző szereti a munkáját, és kap egy ilyen lehetőséget, akkor ki kell próbálnia magát.
Nem bánta meg?
DR. CSISZÁR MIKLÓS: Nem, egyáltalán nem. Teljes cikk itt. http://www.boon.hu/dr-csiszar-miklos-itt-volt-az-ideje-hogy-tovabblepjek/3276942