Orbánnak a Jobbik konkurenciája 2014-ig nem okozott gondot, inkább „stratégiai pluszt” jelentett

A Frankfurter Allgemeine Zeitung

(FAZ) német konzervatív lap a Jobbikról írt a keddi számában.

Magyarország szélsőjobbosai kihívják a miniszterelnök pártját, és törekvésük sikeréért arculatváltást hajtanak végre, amely azonban számos okból kevéssé hiteles – írta az Orbán új kedvenc ellensége a jobbszélről című, Vona Gábor pártelnököt is megszólaltató írásában a szerző, Stephan Löwenstein.

A Jobbik a magyar szélsőjobb képviselője a parlamentben, de Vona Gábor nagyjából két éve igyekszik lemosni a szélsőjobb címkét a szervezetről – írta a FAZ. Az ellenzéki párt elnöke ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta, hogy sok közös elem van a jobboldal, illetve a baloldal szélére sorolt erők között, és ez a fajta megkülönböztetés ma már nem iránymutató, a törésvonal nem a két oldal, hanem a 20. és a 21. század között van.

A FAZ szerzője hozzátette, hogy Vona Gábor és pártja vált a kormány és a hozzá közel álló médiumok politikai támadásainak fő célpontjává.

Ezt a folyamatot a nemzet ügyének elárulására vonatkozó politikai természetű vádak mellett személyes mélyütések is jellemzik – tette hozzá, beszámolva a politikus állítólagos homoszexuális kapcsolatairól szóló híradásokról, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy akár politikai halált okozó támadást is jelenthetnek, legalábbis egy olyan párt vezetője ellen, amelyben a homofób hangok a normalitás részét alkotják.

Az elbukott alkotmánymódosítás ügyét taglalva hozzáfűzte, hogy a nyílt hadüzenet megküldésének időpontja november 8., amikor Orbán Viktor kormányfő Vona Gábor miatt 2010 óta első alkalommal vereséget szenvedett a törvényhozásban.

Kiemelte, hogy Orbánnak a Jobbik konkurenciája 2014-ig nem okozott gondot, inkább „stratégiai pluszt” jelentett, mert nem kellett tartania a baloldal és a szélsőjobb összefogásától akkor sem, ha a Fidesz esetleg gyengülne.

Azonban a kormánypárt támogatottsága a 2014-es újabb választási győzelem után gyors ütemben csökkent, a Fidesz elveszítette az alaptörvény módosításához szükséges többséget, miközben a Jobbik megindult a politikai spektrum közepe felé, ami „egyértelmű politikai támadás” volt a Fidesz ellen.

Stephan Löwenstein a többi között hozzátette, a Fidesz soraiban úgy látják, november 8-án ugyan taktikai vereséget szenvedtek, de egyben stratégiai győzelmet arattak, mert ezután mindig meg lehet vádolni a Jobbikot a nemzeti érdekek elárulásával.

A Jobbik önálló alkotmánymódosítási kezdeményezésével kapcsolatban kiemelte, hogy Vona igyekszik egy manőverrel válaszolni erre a törekvésre, és majd kiderül, hogy két, egyformán ideologikus narratíva közül melyik érvényesül tartósan.