Ma 16:30-kor az
amszterdami egyetemen tanító
MENYHÉRT ANNA
válaszol az elsősorban
ERDŐS RENÉE-vel
összefüggő kérdéseimre. Mint pl.:
Létezik-e egyáltalán női irodalom? Miért van az, hogy legfeljebb Kaffka Margit, Nemes Nagy Ágnes van a tankönyveinkben? Milyen útja lett volna Erdős Renée-nek Eötvös Károly, vagy Bródy támogatása nélkül? Egyáltalán helytálló-e ez a kérdésfelvetés? Hogy jön ki az összevetésből Erdős Renée és Tormay Cécile, vagy Erdős és Ady? Mi az a „kemény férfiparancs” és mi az a „nagy sikoly”? Igaz-e, hogy a gyönyör eldurvítja az embert? Mit ér az úri paraszt (vagyontalan patrícius) a plebejus (vidéki zsidó kispolgár) nővel szemben? Jöhet-e zongorajáték hallatán az orgazmus? Mit mondott az öngyilkossága után lábadozó Bródy Sándor ágya mellett Hatvany Lajos? Többet akart-e Molnár Ferenc Erdős Renée-től, mint amit várhatott? El akarjuk-e képzelni, amint Jászi Oszkár erekcióra ébred, vagy hogy Szabó Ervin az elefánt — azaz a titkos kapcsolatot lehetővé tevő konspirátor? Fúrta-e egymást Kaffka és Erdős?
Vagyis a terveink szerint oldott, közérthető, informatív beszélgetés tanúi lehetnek mindazok, akik eljönnek a
SZABÓ LŐRINC IDEGENNYELVI KÖNYVTÁRBA (Miskolc, Mindszent tér 2. I.em.)
A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
A Műút szerkesztősége nevében,
Jenei László, szerkesztő
A rendezvény támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és a Szépírók Társasága!