Ezt kellene tenni a kórházi fertőzések ellen
InfoRádió / Gál Ildikó 2016.11.28. 06:45

A kórházi fertőzések csökkentésére vár javaslatot a kormánytól a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete. Az érdekképviselet segítségül maga is elkészítette öt pontos cselekvési tervét. Ennek része, hogy 2017 júliusáig legyen minden kórházi folyosón kézfertőtlenítő, amelyet az orvosok, betegek és hozzátartozók egyaránt használhatnak. Egyetért a kórházi fertőzések csökkentését célzó rezidensi tervezettel a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője is, aki szerint több kórházi infektológusra, epidemiológusra és mikrobiológusra lenne szükség, valamint gyors laboreredményekre a cél érdekében.
„A kórházi fertőzések komoly problémát jelentenek mindenhol a világon. Nemcsak Magyarországon van kórházi fertőzés, hanem Angliában, Svájcban, Németországban is” – emlékeztetett a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás.
„Kórházi fertőzés volt, van és lesz, viszont nagyon sok emberéletet követel. Egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy a szív-érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek után a kórházi fertőzések szedik a legtöbb áldozatot. Volt egy olyan összehasonlítás, amely szerint többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben” – közölte a szakember.
Ennek visszaszorítására a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete kidolgozott egy ötpontos cselekvési tervet a kórházi fertőzések számának csökkentésére.
„Az egyik leglényegesebb feladat, hogy alkoholos kézfertőtlenítő gél legyen minden folyosón, minden betegágy mellett, illetve minden ellátási pontnál, vagyis mindenhol, ahol beteghez nyúlunk. Emellett a kórház bejáratánál is lenne rá szükség, hiszen nemcsak az egészségügyi dolgozóknak kell fertőtleníteniük a kezüket, hanem a bejövő betegeknek és a hozzátartozóknak is. Jelenleg ez nem áll rendelkezésre” – mondta Dénes Tamás.
„Azt szeretnénk, ha a kormány is letenne az asztalra egy ilyen akciótervet. Nyilván mi segítünk” – emelte ki a szervezet elnöke.
A cselekvési tervben benne van az is, hogy ennek költsége ne az amúgy is sok tízmilliárdos adóssággal sújtott kórházrendszer gyógyszerkeretéből történjen, hanem erre legyen külön forrás. Csak ezután jön az egészségügyben dolgozók és a betegek hozzáállásának formálása.
„Szintén a cselekvési terv része, hogy már az orvosképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre, hiszen a kórházi fertőzések elterjedésében szerepet játszanak a nem megfelelő antibiotikum-használatok is. Nagyon szigorú protokollt kellene követni” – folytatta Dénes Tamás.
„Szeretnénk azt is, hogy még részletesebb adatbázis legyen a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. Az akciótervnek nagyon fontos része az is, hogy a magasabb kockázatú betegeket is ellenőrizzük az osztályokon, mert ha erre nem figyelünk, akkor az egyik beteg átviszi a fertőzést a másik betegre” – mondta a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke.
Hangsúlyozta: nem kérdés, hogy mennyibe kerül az, hogy minden kórházi ágy felett legyen egy kézfertőtlenítő készülék, ezt meg kell tenni.
Szakemberekre is nagy szükség van
Egyetért a kórházi fertőzések csökkentését célzó rezidensi tervezettel a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője. Barcs István szerint ugyanakkor nyilvánossá kell tenni a bejelentéseket rögzítő rendszer adatait, amelyhez elsőként pontos adatokra lenne szükség. Emellett több kórházi infektológusra, epidemiológusra és mikrobiológusra lenne szükség, valamint gyors laboreredményekre a cél érdekében.
„A rezidensek által javasoltak mind igazak, azzal a kiegészítéssel, hogy ez önmagában nem oldja meg a problémát, ez csak egy része. Biztosítani kell a pénzt, a szakembereket, és elegendő létszámot” – vélekedik Barcs István.
„A kórházakban legyenek aktív, főállású infektológus szakemberek, akik azt tanulták meg az egyetemen és az egyetem utáni képzésben is, hogy a fertőző betegségeket ismerjék fel. Egy általános orvosnak ez nem területe. A fertőzés diagnosztizálásához kell mikrobiológiai laboratórium, elérhető, közelben lévő és olyan mikrobiológus vezetésével, aki nem leletgyártásra hivatott, hanem ha kell odamegy a betegágy mellé, konzultál az orvosokkal, tudja, hogy milyen fertőzés esetén milyen vizsgálatokat kell elvégezni, hogy az ahhoz tartozó kórokozót megtalálja. És kell hozzá olyan járványügyi szakember, epidemiológus, aki szintén klinikai, vagyis betegközeli szemléletű, és együtt dolgozik a másik két szakemberrel” – mondta az Epidemiológiai Tanszék vezetője.
Barcs István szerint ha mindez nincs meg, akkor ennek az egész dolognak a figyelő-felismerő-követő rendszere nem működhet tökéletesen.
A tanszékvezető elmondta, hogy két évvel ezelőtt egy új kórházi bejelentő rendszert vezettek be, aminek a feltöltését folyamatosan tanítják.
„De addig, amíg Magyarországon a mikrobiológiai laborhálózatot olyan brutális módon visszaminősítették, leépítették – főleg a 2005-ös utolsó nagy privatizációs hullám során –, hogy gyakorlatilag elérhetetlenné tették, nem lehet csodálkozni azon, hogy a körülbelül 240 magyarországi kórház közül talán 70-80 jelent rendszeresen, és azok között is van olyan, amelyik évente egyet-kettőt – ami messze nem igaz” – hívta fel a figyelmet a problémára Barcs István.
„A bejelentett fertőzéseknek 60 százaléka mögött van mikrobiológiai tenyésztés. A többit mi alapján állapították meg?”- tette fel a kérdést a tanszékvezető.
Azért nem jelentenek kórházak adatokat, mert ha nyilvánosságra hozzák ezeket, akkor a beteg oda szeretne menni, ahol azt mondják, hogy 0,1 százalék a fertőzés gyakorisága.
Barcs István felidézte: korábban volt olyan gyakorlat, hogy ha valahol fertőzést jelentettek, büntetésre kellett számítani.
„Nem tudták, hogy a fertőzés nem egyenértékű a műhibával, hanem az előfordulhat a legjobb ellátás mellett is” – mondta.
„Büntetni nem szabad. A világ egyetlen országában sem büntetik azt, aki igazat mond, hanem megpróbálnak utánajárni, megkeresni az okokat” – véli a vezető.
„Ám amíg az emberek nincsenek informálva a valós helyzetről, addig manipulálhatók. Ezt kell elkerülni. Fontos lenne, hogy az információk nyilvánosságra kerüljenek, csak először a valós információkat kell nekünk tudnunk” – emelte ki a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője.