Ròbert Cila Tòth Egy úr,aki évek
óta a Csanyikban él remeteként(1 a Csanyikban elhagyatott büfé illemhelységében berendezett ‘lakásban’)!A sztorit nem írom le,de egy biztos,hogy a közel 1 órán át tartó beszélgetésünk során kavarogtak bennem az érzések!A szemem nem maradt szárazon!Ami fura volt számomra és mélységesen megérintett az a következő; Mit hozhatok önnek István?! -Nézze kedves uram.Napok óta azt eszem,amit a vadaspark végén található büfében találtam a kukában maradékot!Önre bízom mit hoz,de mielőtt bármit gondol,ALKOHOLT NEM ISZOM,azt kérem ne hozzon,majd mutatja az ő saját maga által készített karácsonyfáját amitől majdnem térdre estem!!Megkérdeztem tőle,mit kívánna így karácsonykor!-Fiatalember!Boldogok a lelki szegények!Azt,hogy akit annak idején a családomnak hittem,legyenek boldogok,és szeressék egymást az utolsó óráig,és az édesanyámat,akit a sors elvett tőlem az égiek vigyázzák,(itt aztán ömlött a könnye)…