Ma Magyarországon nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány. „Míg korábban jellemzően a nyugati határszélen volt így, ma Szabolcsban és a Nyírségben is ugyanez a helyzet” – mondta a Figyelőnek Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
A munkaerőhiány leginkább az IT-szektort, az építőipart, az egészségügyet, az idegenforgalmat és a vendéglátást sújtja. Szakipari munkákra is lasszóval fogják a munkavállalókat.
Vendégmunkások nélkül nem megy
Májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt Magyarországon. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint drámai a helyzet. Ezért a szervezet kidolgozott egy cselekvési tervet, amelyet néhány hete a kormánynak is bemutatott.
A munkaerőhiány a szervezet szerint alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. S még ha ez a folyamat valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Az MGYOSZ szerint a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók.
A munkaadói érdekvédelmi szervezet számítása szerint első körben mintegy 40-50 ezer dolgozó érkezhetne külföldről. A nem EU-s országok esetében pedig könnyíteni kellene a munkavállalási vízum megszerzését.
Közmunkaprogramból a versenyszférába
Az MGYOSZ úgy látja, hogy betanított és segédmunkára alkalmas lehet a közmunkában foglalkoztatottak egy része is, ehhez azonban a kormánynak át kell csoportosítani a támogatásokat. Ily módon mintegy 40-50 ezer fős új munkaerő érkezhetne a gazdaságba.
A szervezet szerint fogyókúrára szorul a közszféra is. Az MGYOSZ alelnöke úgy fogalmazott, az állami szektorban jó munkakultúrájú foglalkoztatottak dolgoznak, akik könnyen átképezhetők, s emiatt a közszféra egy másik potenciális terület, ahonnan munkaerőt nyerhetne a gazdaság.
Választhat az állam, melyik ujjába harapjon
„Kínszenvedés, ahogyan a foglalkoztatók erőlködnek, s próbálják a kvalifikált munkaerőt megtartani, küzdenek, hogy 15-20 százalékkal emeljék a béreket, ám nyilvánvalóan soha nem tudnak konkurálni a nyugati 3-4-szeres keresetekkel” – magyarázta Rolek Ferenc, aki szerint a munkaadók járulékterheinek csökkentése már rövidtávon is megérné az államnak.
A magasabb foglalkoztatottság és a bérek növekedése folytán nagyobb lenne az adóbevétel, tehát a központi büdzsé is a haszonélvezője lenne. A járulékcsökkentés az MGYOSZ kalkulációja szerint éves szinten mintegy 100 milliárd forint bevételcsökkenést eredményezne a költségvetésnek, ám ez busásan megtérülne. Ha visszaesnek a beruházások, azon sokkal többet veszítene az ország.
„Vagy most mond le 100 milliárd forintról az állam, vagy később fog évenként 200 milliárdot veszíteni” – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.
– Veres Dóra | abcug.hu –