„Nap mint nap találkozom én is ugyanazokkal a márkákkal és termékekkel a polcokon” – mondta lapunknak Horváth András. A szakember annak idején éves szinten 750-800 milliárd forintra saccolta az elcsalt adó nagyságát. Szerinte ez mára csökkenhetett, hiszen a hús esetében bevezették a fordított áfát, elindult az Elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, azaz az Ekáer, illetve több termék esetében csökkent az áfa kulcsa. Horváth szerint érthetetlen, hogy miért csak a nyers tej áfáját csökkentették öt százalékra, és az áfacsalásokban leginkább érintett uht-tej adókulcsát nem mérsékelte a kormány. Azt is elmondta, hogy miután kiállt a nyilvánosság elé, több cégre is lecsapott a NAV, azt persze nem verték nagydobra, hogy az általa felfedezett vállalkozásokat ellenőrizték.
Mint ismeretes, Horváth 2013 novemberében állt a nyilvánosság elé, azt követően, hogy tizennégy év munkaviszony után távozott az adóhatóságtól. Korábban már számos alkalommal jelezte a főnökeinek és a politikusoknak, hogy milyen csalások nyomaira bukkant. A technika rém egyszerű: addig utaztatják papíron az árut tucatnyi külföldi ás belföldi cég között, amíg az áfa el nem tűnik a termékek árából. A határokon átnyúló adócsaló hálózatok alapját azok a valós gazdasági tevékenységet nem folytató kereskedők adják, amelyeket szervezett bűnözői hálózatok kifejezetten csalárd ügyletek lebonyolítása céljából működtetnek. Leginkább Szlovákia, Magyarország és Románia között „vándorolnak” a termékek, miközben a csalásról tudó nagy áruházláncok valószínűleg igen nagy nyereségre tesznek szert.
A kormányt, úgy tűnik, nem zavarja a kiterjedt csalássorozat, hiszen semmilyen reformot nem indított azért, hogy a NAV munkatársai hatékonyan léphessenek fel az áfacsalók ellen. Sőt, a magyar rendőrség cinikus módon – három évvel a szakember kitálalása után – éppen Horváth András ellen indított eljárást. A vád szerint Horváth jogtalanul jutott a csaló cégek adataihoz. Teljes cikk itt. http://mno.hu/gazdasag/nem-tuntek-el-a-gyanus-aruk-az-uzletekbol-1382153