A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi
Kara, valamint az intézmény nonprofit, közhasznú Kft-je az Uni-Flexys kutatói közös munkájának eredményeként a világ szmog problémájára egy esetleges megoldás mutatkozik. A berendezés nem más, mint egy kémény, amelyben a természeti folyamatoknak köszönhetően levegő áramlik.
– A kémény belsejében olyan légmozgás jön létre, amely a szennyezett levegőt magasabb légrétegekbe injektálja, ezzel a lokális szennyezettségi problémákat meg tudja oldani. A cső egyik végét pl. héliummal töltött ballonok emelhetik a magasabb hideg légrétegbe, alul pedig, a másik vége a szennyezett meleg levegőt szívja be. Természetesen a berendezést lehetőleg a város legszennyezettebb helyén kell felállítani. A Miskolci Egyetem területén végeztük az első kísérleteinket – mondja el a kémény működéséről Dr. Palotás Árpád Bence tanszékvezető professzor, dékán-helyettes.
ŐSZRE VÁRJÁK A NAGY ÁTTÖRÉST
Pekingi köhögés: Pekingbe érkezett külföldiek körében már az 1990-es években meghonosodott és elterjedt ez a kifejezés, amely arra utal, hogy a városi szmognak köszönhetően a lakosok és a turisták légútjait állandóan irritálják a füstköd apró részecskéi. Kína fővárosában több mint ötmillió autó van forgalomban, 180 ezer régi gépjárműtől szándékoznak még az idén megszabadulni.
Az első kísérletek sikeresek voltak, ezek célja a szerkezet stabilitásának, szerelhetőségének vizsgálata volt. Most a cél egy olyan modell megalkotása, amely még pontosabb képet ad az eszköz működéséről. – Az első kísérletek 2 m átmérőjű, 50 m magas kéménnyel történtek, következő lépésként előbb hat, majd akár húsz méter átmérőjű csővel tervezzük a vizsgálatokat. Az átmérő növelése mellett a lényegesen nagyobb magasságra is szükség lehet. Érdemi hatás ugyanis csak akkor várható, ha mindkét méretet többszörösére sikerül növelnünk. A kísérletekhez összesen 5 darab, egyenként 10 m-es szegmenst használtunk. A kémény alján szélesedő csonka kúppalást (az ún. szoknya) szolgált injektorként. A szoknya alsó átmérője 6 m volt. A szegmensek és a szoknya rögzítése tépőzárral és rögzítő karabinerekkel történt. A kémény néhány méterrel a talaj felett lebegett, a tetejéhez emelőballonokat erősítettünk. Ezek az egyenként 5, illetve 3 m átmérőjű, héliummal töltött ballonok tartották a levegőben a kéményszerkezetet.
A kísérlet során a szmogot füstgyertyákkal szimuláltuk. Célunk volt a szennyezőanyagok terjedésének megfigyelése az áramlás beindulása esetén. A további kísérleteknek természetesen anyagi feltételei vannak, mert ilyen méretekben már a vászon csövet is, a szállítóballont is egyedileg kell legyártatni, sőt a szükséges hélium önmagában is milliós költség lehet. A megvalósításhoz a meglévő támogatóink mellé további szponzorokat keressük – tette hozzá a professzor. Mint fogalmazott, gyakorlatilag nem volt olyan megoldás ez idáig a szmog problémájára, amely – elsősorban a bevezetett forgalom és/vagy termeléskorlátozás révén – ne járna gazdasági hátránnyal. – Ezzel a készülékkel nem kell beavatkozni a város aktív életébe, akár egy órán belül felállítható és körülbelül ugyanennyi idő alatt lebontható a kémény. Nem kell korlátozni a nagyüzemek működését, autóstoppot bevezetni – mondta Dr. Palotás Árpád Bence. A rendszer után már érdeklődtek Kínából és Oroszországból is. Bejelentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába, így remélhetőleg néhány éven belül a szabadalmat is megkapják. Teljes cikk itt. http://www.mmmonline.hu/rovatok/mmm/kemenyek-haboruja