Szaggasd szét a szürke,
sáros város kómáját! Vegyél két kiló friss paprikát és készíts lecsót januárban! Merjél lépni! Hányjál fittyet a naptárnak, a támolygó, zilált, bánatos embereknek, az elfásult, megcsömörlött, émelygő utaknak, és lépj ki a hóba fürdőruhában! Told le a térképről
az ottfeledteket, állj ki az utcára énekelni és hidd el, hogy színpaddá válik rivaldafénnyel! Felkel a nap, ha színes virággal kéred, és a zene szavára kötelékben hányják a havat az utcaseprők, kerek szemű lesz a világ, nemcsak a rizs az óriásplakáton.
Fogadj el mindent, kivéve a keserűséget, a beletörődést, a szorongást! Ismerd föl az ajándékot és vedd tudomásul a többit, keresd a lehetetlen kézfogását, a képtelen fuvallatát és meglásd, elmenekül a halál…