Az Otthon Melege Program és
a ma megjelent MFB Lakossági Hitelprogramok egymástól teljesen független támogatási konstrukciók – mondta el Dr. Nyikos Györgyi, az MFB Zrt. EU Kompetencia Központ igazgatója a Portfolionak. Az Otthon Melege Program hazai forrásból ad vissza nem térítendő támogatást, az MFB Hitelprogramjai pedig EU forrásból hitelt nyújtanak a lakosságnak. A hitelprogram keretében megvalósuló projektek finanszírozása utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással történhet. A ma megjelent lakossági pályázatokról árulunk el további részleteket cikkünkben.
Ma megjelentek a családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére fókuszáló 115 milliárdos keretösszegű lakossági pályázatok (GINOP-8.4.1/A-16, VEKOP-5.2.1-16), melyekről reggeli cikkünkben számoltunk be részletesen. Mostani cikkünkben Dr. Nyikos Györgyit, az MFB Zrt. EU Kompetencia Központ igazgatóját kérdeztük a hitelprogramok fontosabb részleteiről, illetve kitértünk az Otthon Melege Program és a ma megjelent hiteltermékek közötti különbségre is.
Portfolio: Mik voltak a fő szempontok a termék kialakításánál?
Dr. Nyikos Györgyi: A célok között szerepelt a kormány azon törekvéseinek a megvalósítása, hogy hatékony segítséget nyújtson a lakosságnak abban, hogy csökkenteni tudja a rezsiszámláit az energiahatékonysági beruházások megvalósításával.
A hitel lehetőséget teremt többek között a korszerűtlen szigetelési illetve fűtési technológiával épült lakások, családi házak energetikai megújítására. A nulla százalékos kamat megteremti a feltételeit annak is, hogy a beruházások eredményeként létrejövő költségmegtakarítás részben fedezetet nyújtson a törlesztő részletek fizetésére, és a háztartásoknak ne jelentsen komoly terhet a beruházási költségek kigazdálkodása. Másrészről a korszerűsítés értéknövelő hatással is jár, ami ugyancsak pozitív a fejlesztést megvalósítónak.
A Hitelprogramot nagyon sokan összekeverik az Otthon Melege Programmal. Mi a különbség a két lehetőség között?
Az Otthon Melege Program (OM) és az MFB Lakossági Hitelprogramja egymástól teljesen független támogatási konstrukciók, melyeknek csak a végső célja egyezik meg, miszerint lakossági energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását teszik lehetővé.
A két program eltér egymástól forrásban, annak típusában, valamint eljárási rendjében és a támogatási intenzitásában egyaránt. Az Otthon Melege Program hazai forrásból ad vissza nem térítendő támogatást, az MFB Hitelprogramja EU forrásból hitelt nyújt az igénylőknek.
A két program forrásainak együttes felhasználására azonban lehetőség van, azok kombinálhatók egymással: a hitelprogram keretében nyújtott kölcsön az Otthon Melege Program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás önerejeként felhasználható, amennyiben a projekt mindkét program feltételeinek megfelel. A hitelprogram önerejének legalább 10%-os arányára vonatkozó előírást azonban ebben az esetben is be kell tartani. Fontos kitétel még az is, hogy az Otthon Melege Program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás a hitelprogramok keretében nyújtott kölcsön önerejeként nem számolható el.
Hogyan történik a beruházások finanszírozása a most megjelent hitelprogramoknál?
A projektek finanszírozása utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással történhet.
Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a folyósítás utólag, a számla és annak kifizetését igazoló dokumentumok beküldését követően, a hitelfelvevő számlájára történik. A számlák elszámolására – a számlák egy csomagban történő benyújtásával – legfeljebb két alkalommal lesz lehetőség, legfeljebb összesen a kölcsön 50%-a erejéig. Készpénzfizetési számla csak kisösszegű (nettó 300 ezer Ft alatti) kifizetések esetén, utófinanszírozás keretében szolgálhat a folyósítás alapjául.
A finanszírozás másik formája a szállítói finanszírozás. Ebben az esetben a folyósítás, a számla benyújtását követően, közvetlenül a szállító számlájára történik. Így a hitelfelvevőnek nem kell előre kifizetnie a számlákat.
Családi házak, társasházak esetén a már meglévő lakás-előtakarékossági szerződéseket (LTP-ket) be lehet-e számítani önerőként?
Bizonyos feltételekkel. Önerőként felhasználhatók azok a lakás-takarékpénztári megtakarítások, melyek az első folyósításig kiutalási fázisba kerülnek, vagyis az ügyfél a kiutalási feltételeket teljesítette és kérelmezte a kiutalást. A kölcsön törlesztésénél azonban nem vehetők figyelembe a lakástakarék-pénztári megtakarítások.
Lehetnek olyan hiteligénylők is, akiknek már most is van jelzálog bejegyzés az ingatlanukon, pl. lakáshitel, személyi kölcsön miatt. Kizáró ok lehet-e ez a hitelfelvételnél?
Természetes személy hitelfelvevő esetén, amennyiben a kölcsön összege 2 millió forint alatt marad, nem kér ingatlan fedezetet a bank. A 2 millió forintot elérő és azt meghaladó hitelösszeg esetén szükség van a beruházással érintett ingatlanra fedezetként.
Megkötésekkel ugyan, de van lehetőség a jelzáloggal terhelt ingatlan bevonására is. Az MFB ebben az esetben olyan első ranghelyen terhelt ingatlant is elfogad fedezetként, amelyen másodhelyi jelzálogjogot tud alapítani, ha az ingatlan fedezeti értéke megfelel az eljárási rendben foglalt fedezeti elvárásoknak, azaz természetes személy hiteligénylése esetén a tőkekitettség legalább 70%-a a szükséges fedezet, míg társasház és lakásszövetkezet esetén tőkekitettség legalább 20%-a.
Nyugdíjasok is igényelhetik a hitelt, vannak-e az esetükben speciális szabályok?
Amennyiben a hitelfelvevő a futamidő lejártakor már betöltötte a 75. életévét, szükséges adóstársat bevonni az igénylési folyamatba, aki nem töltheti be a 75. életévet a futamidő lejáratakor.
A nyugdíj illetve az igazolt havi jövedelem összegét illetően nincs minimum elvárás, azonban az MFB Zrt. figyelembe veszi a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletben meghatározott jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM).
Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM)
A JTM-et a havi adósságszolgálat és az igazolt havi nettó jövedelem hányadosaként kell kiszámítani.
Azon hitelfelvevő esetében, akinek az összesített havi nettó jövedelme nem éri el a 400 ezer forintot, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató nem lehet magasabb 50 százaléknál. A mutató kiszámítása úgy történik, hogy a havi törlesztő részletet el kell osztani a hitelfelvevő és adóstársak havi összesített nettó jövedelmével. Pl. ha az összesített havi nettó jövedelem 200 ezer forint, akkor a hiteltörlesztő részlete nem haladhatja meg a havi 100 ezer forintot. A hiteligénylő fizetőképességét javító adóstárs bevonása lehetséges.
Finanszírozható a hitelprogramból a hitelkérelem benyújtásának napját megelőzően megkezdett projekt? Ha igen milyen feltételei vannak?
A projekt megkezdettsége nem kizáró feltétel a hitelprogramban, ugyanakkor tekintettel az energetikai és műszaki előírásokra, javasoljuk a feltételek pontos áttekintését, annak érdekében, hogy a projekt megkezdése később ne vezessen egyéb kizáró feltételek miatti meghiúsuláshoz. A hitelkérelem benyújtását megelőzően kiállított számla csak akkor fogadható el, ha azt a hitelkérelem benyújtását legfeljebb 180 nappal megelőzően, és a projekt előkészítésével kapcsolatban állították ki, és az annak alapját képező tevékenység keretében keletkezett dokumentum (pl. energetikai tanúsítvány, szakértői nyilatkozat) érvényességi ideje még nem járt le.
Hol lehet érdeklődni a hitelprogram részleteiről, illetve meddig nyújthatók be a pályázatok?
Az országszerte megtalálható, összesen 442 MFB Ponton kérhető részletes tájékoztatás. A hitelkérelmeket várhatóan 2017. április 24-től nyújthatják be az ügyfelek.
Az energetikai hitelprogramok
A pályázati hivatalos oldalon található közlemények alapján január végén összegyűjtöttük az energetikai korszerűsítést célzó összes pályázati felhívást, így azokat, amelyek még csak társadalmi egyeztetési szakaszban vannak és azokat is, amelyek már megjelentek. Összesítésünk szerint a felhívások keretösszege 285,94 milliárd forint.
A lakosságnak és a vállalatoknak szóló energetikai pályázatok benyújtásához több csatolandó dokumentum mellett a leglényegesebb az energetikai tanúsítvány, melynek beszerzéséről itt írtuk le a tudnivalókat.
A ma megjelent lakossági pályázatok kifejezetten családi házak és társasházak energetikai korszerűsítésére fókuszál.