A strasbourgi per két bangladesi férfiről szólt, a 30-as éveiben járó Iliasz Iliaszról és Ali Ahmedről. Pakisztánon, Iránon, Törökországon, Macedónián és Szerbián keresztül jutottak el Röszkére, ahol 2015. szeptember 15-én menekültjogot kértek a magyar hatóságoktól.
Ez volt az első nap, hogy a kerítéssel hivatalosan is lezárták a déli határt, és bevezették, hogy csak a zónában lehet menedékjogot kérni.
Iliaszt és Ahmedet az elsők között zárták a tranzitzónába, ahol egy 13 négyzetméteres, 5 ágyas konténerbe helyezték el őket. Már érkezésük napján elutasították a menedékkérelmüket, ami ellen a Helsinki Bizottság ügyvédei segítségével fellebbeztek. Ezt a bíróságon elutasították, és végül 2015. október 8-án visszaküldték őket Szerbiába.
Kerítés a tranzitzóna mellett.
A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy Szerbiából nem lehet elmenekülni, mert az biztonságos ország. Hogy Szerbia biztonságos ország, azt onnan lehet tudni, hogy a magyar kormány határozatot hozott ennek kimondásáról.
A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a genfi menekültügyi egyezménnyel és az EU 2013-as menekültügyi irányelvével is szembe ment, hogy a magyar hatóságok érdemben nem vizsgálták személyre szabva a két menekült kérelmét, illetve az is, hogy a tranzitzónában őrizetben tartották őket, és hogy automatikusan mondták ki, Szerbia biztonságos a számukra. Erre nemzetközi szabályok szerint csak különleges esetben lett volna lehetőség, ha valamilyen kockázatot jelentettek volna.
A bíróság 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg mindkét menekültnek.
Strasbourg szerint ez bizony őrizet. 444.hu