Töredékére csökkentette a

kormány a kábítószer-függőség megelőzésére szánt forrásokat – a drasztikus megszorítás 2010-ben volt, amikor az országot elárasztották a dizájnerdrogok. Pedig az volt az ígéret, hogy Magyarországon 2020-ra nem lesz droghelyzet.
Miskolc. A hírhedt számozott utcák környéke. Sok házat már ledózeroltak, a fiatalok máshonnan is idejárnak, ahogy ők mondják „sztondulni”. Kísérőnk Serrano, a rapper, aki szövegeiben sokszor foglalkozik a droggal és a borsodi mélynyomorral.

, az arcát nem mutathatjuk, mert még nincs 18 éves.

– Te mennyi idős vagy?
– 17.
– És mikor kezdted?
– 12-13 éves koromban.
– Ez jellemző egyébként?
– Aha. Pont az, hogy a legkisebb kortól kezdődik, mert ugye ebben nőnek fel.
A droglabirintusban pár hete egy hajléktalan nő égett halálra, mert elaludt dohányzás közben.

A református egyház által működtetett ráckeresztúri drogrehabilitációs központban kezelik Bencét, aki a biofű miatt került ide. Többéves drogkarrier áll mögötte, pedig épphogy nagykorú. Példája azt mutatja, hogy a biofű nem csak a mélyszegény családok kallódó gyermekeit ejti rabul.

Mindig volt pénz és egy hónap után már nem találtam semmi örömforrást, jött a kábítószer.
A budapesti VIII. kerületi dzsumbujban, ahol pár éve leállították a tűcsere programot, talán az egész országban a legszínesebb a drogtérkép. A Diószeghy Sámuel utcáról már herbált is elneveztek, aki itt vásárol, az diószegizik. Az Alternatíva Alapítvány saját zsebből folytatja a munkát. Iroda helyett először volt kisbusz, most marad a hátizsák.

„A hátunkra veszünk egy zsákot, amelyben vannak különböző ártalomcsökkentő eszközök, fecskendő, sebtapasz, óvszer, stb. Ezekkel fix pontokon megállunk és oda tudnak jönni a kliensek” – mondta Perbál Gergely, az Alternatíva Alapítvány munkatársa.

Így viszont jóval kevesebb embert érnek el, mert az emberek nagy része inkább otthon marad és nem steril tűket használ. Ezzel elúszik az a lehetőség is, hogy kapcsolatban maradjanak velük. A Diószeghy drogkorzóra érve Perbál Gergely mutatja az idézőjeles bevásárlóházakat.

„Várakoznak a dílerre. Mondjuk, szokott állni kint a hesszelő, aki figyeli, hogy jön-e a rendőr, ami abból a szempontból érdekes itt, hogy ugye itt van a hátam mögött a rendőrbódé. És akkor megvan a háromszög, hogy a tűcserések itt, a dílerek ott, a rendőrök amott” – meséli Perbál Gergely.

2003-ban több mint 2,5 milliárd forint jutott állami drogmegelőzésre, tavaly a csak erre költhető összeg is legfeljebb összesen 700 millió volt. A legdrasztikusabban pedig éppen akkor vágták meg a büdzsét, amikor 2010-ben az országot elárasztották a dizájnerdrogok. Pedig a kormány azt ígérte, 2020-ra nem lesz droghelyzet.

„Nem a dílereknél kell megfogni a problémát” – Ezt már a szakember mondja, aki szerint a pénz most elsősorban a bűnüldözésre megy, ami nem jó irány.

„Az energiaforrásainak és a pénzforrásainak töredékét fordítja ehhez képest a világ és Magyarország is a prevencióra vagy kezelésre, ártalomcsökkentésre” – mutatott rá Demetrovics Zsolt, az ELTE addiktológusa. hirtv.hu