Jean-Marie Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front alapítója és tiszteletbeli elnöke „részletkérdésként” emlegette a gázkamrákat.
Az igazságszolgáltatás emberiesség elleni bűntett megkérdőjelezésében mondta ki bűnösnek a 88 éves szélsőséges politikust. Ügyvédje, Francois Wagner jelezte: a semmítőszéknél fellebbeznek a döntés ellen. A bíróság kiegészítő büntetésként előírta, hogy az ítéletet három újságban publikálni kell. Jean-Marie Le Pen 10 001 euró kártérítés megfizetésére is kötelezték a felpereseknek. A politikust korábban már két alkalommal – először 1987-ben – polgári peres eljárásban elítélték a francia bíróságok hasonló kijelentései miatt.
Nem bánta meg
Az újabb bírósági ítéletet az idézte elő, hogy 2015. április 2-án egy újságíró megkérdezte az idős politikust, megbánta-e, hogy „részletkérdésnek” minősítette a gázkamrákat. Egyáltalán nem. Az, amit mondtam, összhangban áll azzal az elképzelésemmel, miszerint a gázkamrák a háború történetének egy részletét jelentik, és nem a háború volt a gázkamrák egyik részlete. A Nemzeti Front alapítóját az 1990-es évek kezdete óta nyolc alkalommal ítélték el rasszista vagy holokauszttagadó kijelentései miatt. Lánya, Marine Le Pen, aki 2011-ben vette át a párt irányítását, tartózkodik a hasonló nyilatkozatoktól, s tudatosan próbálja meg a pártját szalonképesebbé tenni. Apját a gázkamrákról tett kijelentésének megismétlése miatt 2015-ben ki is zárta a Nemzeti Frontból. A döntést Jean-Marie Le Pen megtámadta a bíróságon, amely visszahelyezte a tiszteletbeli elnöki pozícióba. Hétfőn azért ítélték el ötezer eurós pénzbüntetésre a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban Jean-Marie Le Pent, mert 2013-ban becsmérlően beszélt a kelet-európai romákról.