Legtöbbször együtt

szokás emlegetni az Y és a Z generációkat, bár sokszor különbözik a munkamoráljuk, azonban mindkét generációra jellemző, hogy egyszerre több dologgal képesek párhuzamosan foglalkozni (multitasking). Az X generációhoz viszonyítva gyorsabban reagálnak, és képesek könnyedén egyik feladatból a másikba átállni, ami persze személyes attitűd kérdése is, viszont megtanulható, elsajátítható. Mindezek jól követhetők a világon egyedülálló MOTIMENT módszertannal, ami hasznos és pontos „tanácsokkal”, mérésekkel segíti a döntéshozókat akár még az okostelefonok okos munkahelyi használatában vagy a munkaerőhiány leküzdésében is. A módszertannal tervezhetővé válnak a irodai számítógépes folyamatok, automatizálással idő takarítható meg, illetve kimutathatók a legnagyobb problémák, ezáltal képes lesz a vizsgált vállalat intenzív fejlődési pályára állni. Napjainkra jellemző a menedzsment hozzáállásának pozitív változása, egyre többen ismerik fel, hogy fontos az odafigyelés, a kommunikáció, és így az egyén előtérbe kerülésével hatékonyabbá tehetők a munkafolyamatok.
A személyiség nagyban befolyásolja a csoport munkavégzését, időgazdálkodását. Az Y, Z generációktól rendkívül sokat lehet tanulni, tulajdonképpen görbe tükröt tartanak az X generáció elé. Személyiségfüggő, hogy mennyire kell elmélyüljön valaki egy adott munkában, de akinek könnyebben megy az átállás egyik feladatból egy másikba, az segíthet másoknak ennek az elsajátításában. A fiatalabb generációnál tapasztalható az okostelefonok állandó jelenléte és használata, ami a „lemaradok valamiről” érzéssel párosul. Nagy arányban látni egy-egy MOTIMENT mérés során, hogy hullámzik a teljesítmény ilyen impulzusok mentén. A munkahelyi mobiltelefon használatának tiltása helyett szembesítsük őket a fáradási görbéikkel – különös figyelemmel a hibás időgazdálkodásra visszavezethető okozókra –, így könnyebben megtaníthatók, hogyan menedzseljék jól az idejüket. Miután az Y és Z generációnak a kezdetektől rendelkezésére áll az informatika, készségszinten megtanulták kezelni a különböző eszközöket használni. Ez hozott egy olyan fejlődést az életükbe, ami során rendkívül gyors lett számukra az információhozzáférés, ezért a mélyebb információ nem érdekes nekik, ellentétben az X generációval, akik viszont nehezebben engedik el a berögzült szokásokat.
Az Y és Z generációk által rutinszerűen alkalmazott fogások, amelyek megtanulhatók:
– 10 ujjas vakon gépelés
– a chat alkalmazások részévé váltak a napi munkavégzési rutinnak
– mozaik szavak és rövidítések használata munkahelyi környezetben is (hasonlóan, mint a magánéletben pl.: Facebook használata során)
– digitális bennszülöttek, nem ragaszkodnak a papírhasználathoz, alig használnak nyomtatót
– gyorsabb az információáramlás, köszönhetően a különböző okostelefon applikációknak
– gyorsabban elsajátítanak számítógépes ismereteket – ezért lerövidül az új munkába álló betanulási ideje
A fiatalabb generációknál jobban összemosódik a munka és a magánélet, ezek a fiatalok általában már a munkahelyen keresnek és találnak barátokat, közös programokat szerveznek és együtt járnak szórakozni. Nem jellemző rájuk a tipikus „8-tól 5-ig” munkarend, így sokszor előfordul, hogy a leghatékonyabb időszak, nem ebbe az idősávba esik, ez a MOTIMENT méréseivel jól kimutatható.
Az X generáció pozitív jellemzői a munkafolyamatokban:
– nagyobb a munkafegyelmük és türelmesebbek
– tapasztalatukból adódóan megfontoltabbak (bár ezáltal akár lassabbak) a döntéshozatalban
– nem a leggyorsabb hanem a legjobb megoldásra törekednek
– jobban terveznek, alaposabbak, kevesebb hibával dolgoznak
– jobban tudják a cég érdekeit képviselni (bár ez nagyon személy függő), mert lojálisabbak egy munkahelyhez, náluk jellemzőbb a tulajdonosi szemlélet
– gyorsabban átlátják az összefüggéseket és az esetleges mögöttes adatokat
– hatékonyabb az időgazdálkodásuk, mert jobban ki tudnak zárni külső tényezőket
– hatékony kommunikáció – lehet, hogy nem chatelnek olyan gyorsan, de telefonon hamarabbelintéznek dolgokat
– jobban kizárják a külső, zavaró tényezőket
Mire figyeljen a munkaadó?
Egy banki adatfeldolgozás területen alapvető elvárás a monotonitás eltűrése, mégis egyre nagyobb az igény a „multifunkcionális” munkatársakra. Munkaidőveszteségeket okozhatnak, ha például valakit a sorozatosan érkező érdeklődő telefonok vagy folyton bevillanó e-mailek megzavarnak az épp zajló munkafázisában. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy folyamatmérés segítségével megállapítsák elsősorban azt, hogy kinél, melyik munkafolyamat, mennyi időt vesz igénybe, ehhez a munkatárs attitűdjét is tanácsos figyelembe venni. Szerencsére a vezetők részéről egyre gyakrabban tapasztalható, hogy rájöttek, az egyén előtérbe kerülésével hatékonyabbá tehető minden munkafolyamat, fontos a figyelem és a kommunikáció. Nem érdemes túlóráztatni a fáradt dolgozót, hanem a munkafolyamatokat kell optimalizálni, a munkakör betöltésére szükséges időt kell harmonizálni a dolgozó személyiségével. A adott feladatra kijelölt munkatársak különböző folyamatok közötti rotálásával változatosság vihető a munkába. A MOTIMENT méréssel kimutatható az is, hogy melyik munkavállalónak „mi fekszik jobban”, ki tud például ebéd után is ugyanolyan ritmussal dolgozni, ki az, akinél a legkisebb a helyzetbeilleszkedési veszteség.
Az elmélyülést igénylő munkákat lehetőleg ne közvetlenül ebéd előttre vagy utánra időzítsük. A közel 3700 főt vizsgáló mérések eredménye alapján elmondható, hogy látványosan csökken a dolgozók aktivitása ebéd előtt, mert ilyenkor sokan már az ebédre gondolnak az éhség miatt, utána pedig jóllakottan egy ideig még kevésbé képesek odafigyelni.