Már tízezer magyar
diák tanul külföldön, a számuk pedig egyre csak nő. A külföldi továbbtanulást az anyagi okok mellett a nyitott gondolkodásmód és a megszerezhető kapcsolati tőke motiválja.
„Az a szomorú tény, hogy a Fazekasban, ahová két gyerekünk jár, az osztály háromnegyede külföldre készül” – Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora fogalmazott így a HVG-nek a közelmúltban adott portréinterjújában. A jelenség nem egyedülálló. Ma már mindennapos, hogy az „elit” gimnáziumok diákjainak egy része külföldi felsőoktatási intézményt céloz meg. A budapesti Radnótiból például a tavaly végzettek 38 százaléka jelentkezett külföldre, s fel is vették őket. 2015-ben több mint három és fél ezer magyar diák felvételizett brit intézményekbe, és közülük általában minden ötödik sikerrel jár.
„Szomorúan tapasztaljuk, hogy évről évre emelkedik a külföldön továbbtanulók száma, akik közvetlenül az érettségi után mennek külföldi egyetemre. A 38 százalék borzasztó magas arány, ennek nem lenne szabad így lennie” – fogalmazott Molnár Katalin, a Radnóti igazgatója a HVG középiskolai különszámának adott interjúban. Úgy vélte, a gyerekek nyilván egymást is befolyásolják, de az is közrejátszik a döntésükben, hogy a magyar felsőoktatásnak korszerűbbnek kellene lennie, másféle kínálatot kellene nyújtania. „Bizonyos szakokra itthon is nagyon nehéz bejutni úgy, hogy ne költségtérítéses képzésen vegyenek részt. Akkor már inkább azt mondják, hogy a külföldi diploma többet ér, több kapcsolatot, nagyobb karrierlehetőséget jelent, s a tandíjkonstrukciók is olyan kedvezőek, hogy azt vállalni tudják” – tette hozzá.
Osztrák egyetem. Felvevőpiac
Ezt a tendenciát támasztja alá az Új Nemzedék Központ felmérése is. Leginkább a diplomás fiatalokra jellemző, hogy tanultak már Magyarországon kívül (9 százalék), ami a felsőoktatási intézmények által kínált részképzéses lehetőségekkel lehet összefüggésben. A felmérésből azonban az is kiderül, hogy a középfokú külföldi tanulás is közel annyira gyakori a fiatalok között, mint a felsőfokú: a külföldön tanult fiatalok 37 százaléka már középiskolába (is) járt a határokon kívül.
Az ifjúságkutatás szerint a külföldi tanulási lehetőségeket alapvetően meghatározzák a pénzügyi keretek és lehetőségek. A rendelkezésre álló ösztöndíj-lehetőségek elérhetőségét jól mutatják az egyes iskolaszintek közötti különbségek is. Míg a középfokú tanulmányaikat külföldön végzőknek a 33 százaléka, az egyetemistáknak-főiskolásoknak a 91 százaléka vett igénybe valamilyen ösztöndíjat, azaz kapott formális külső pénzügyi támogatást.
A Radnótiból elsősorban Nagy-Britanniába mennek a tanulók, és általában interdiszciplináris területekre, vagyis olyan szakokat választanak, amilyenek itthon nincsenek. Magyarországon jó képzést adnak például az orvosi szakok, ilyenre nem is jelentkeznek külföldre a diákok – más kérdés, hogy a diploma megszerzése után viszont sokan elhagyják az országot.
A „kibocsátó” gimnáziumok igazgatói szerint egyelőre nincs Brexit-frász a diákok körében. Az angol hivatalosságok mindenesetre próbálják megnyugtatni az ottani egyetemet megcélzó diákokat. A rektorok például közös levélben fordultak a londoni kormányhoz, hogy a kilépési tárgyalásokon próbálják megőrizni az uniós diákok mobilitási lehetőségét. A londoni kormány pedig gondol a jövőre, már olyan nyilatkozatot is kiadott, hogy 2018-ban nem lesz változás a jelenlegi felvételi rendszerben; igaz, a későbbiekre már nem kötelezte el magát emellett.
Magyarország nyugati felének elit gimnáziumaiból viszont sokkal inkább Ausztria és Németország a cél. A győri Révaiból például az érettségizettek mintegy tizede megy külföldre továbbtanulni, alapvetően német nyelvterületre. A soproni Széchenyiben hasonló a helyzet, s ott akár az is járható út, hogy otthonról ingáznak a diákok az osztrák intézménybe. Nyilvánvalóan sokat segít Ausztria népszerűségében, hogy ott nincs tandíj, és sok helyen felvételi sem.
„Aki az érettségi után közvetlenül külföldi intézménybe felvételizik, az nagy valószínűséggel kint is építi fel a szakmai karrierjét” – véli a radnótis diákok életpályája alapján Molnár Katalin. Kevésbé borúlátóak a magyar diákok felkészítésére, két fiatal közgazdász által alapított Milestone Institute-nál. „Már nagyon nagy arányban lehetne visszatéríteni Magyarországra a külföldön tanuló diákokat” – mondja az egyik alapító igazgató, Léderer Dániel. Ők ugyanis a cégek oldaláról is érzik a nyomást: egyre több jól felkészült frissdiplomás hiányzik a magyar munkahelyekről. A hazacsábításukhoz pedig már nem is feltétlenül a versenyképes fizetés kell, sokkal inkább a tiszta jogviszony és a megbecsültség. hvg.hu