A programja alapján
kétsebességessé tenné az EU-t. Ez az, ami Orbán Viktor szerint „a legellenszenvesebb gondolatok közé tartozik számunkra”. Emmanuel Macron külön költségvetést, parlamentet és pénzügyminisztert adna a közös valuta használóinak.
Az EU most elég tudathasadásosan kezeli az euróövezetet. Az Európai Parlament melletti másik döntéshozó testületben, a miniszteri Tanácsban, valamint az állam- és kormányfői Európai Tanácsban is rendszeresen külön is összeülnek az eurót használó országok. Azaz valahol máris elkezdődött a különálló intézmények kialakítása. Macron terve ezt beteljesítené.
Csakhogy a kilépő briteket leszámítva egyedül Dánia kapott felmentést az euró bevezetése alól. A svédek sem vezetik be a közös pénzt, de ők azért, mert ügyesen kijátsszák a szabályt, de elvileg nekik és a többieknek is kötelező előbb-utóbb átállni rá. Az alapszerződések is egyértelműen kimondják: az egész EU egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euró. A brexittel sokkal egységesebbé vált az EU, mert az a tag, Nagy-Britannia távozik, amelyik a legtöbb kivételt élvezte az uniós kötelezettségek alól. Elég furcsa lenne, ha épp most válna ketté az uniós országok útja (bár több téren nem is két-, hanem többsebességes, elég például a schengeni övezetre gondolni, amelyből kimaradt több EU-tag és bekerült több EU-n kívüli is).
Emmanuel Macron az euróövezeti tervei mellett gründolna egy új, start-upokat támogató közös pénzügyi alapot, új garanciákat vezetne be az uniós gazdaság védelmére, és katonai védelmi uniót is szeretne. Ezek az ötletek a magyar kormánynak is bejöhetnek, főleg a katonai integráció.
A németeknek udvarol
Kérdés, hogy mi lenne a tervekből, ha az elnöki verseny favoritja tényleg nyerne. A kezére játszhat, hogy az európai integrációt mozgató francia-német „tengelyt” is megerősítené, így a legnagyobb szavazati erejű és legbefolyásosabb tagállammal, Németországgal állna össze.
Emmanuel Macron már 2015-ben gazdasági miniszterként is a német kollégájával közösen állt ki az euróövezet reformja mellett. A mostani elnökjelölti programjának a javaslataiból sok már abban a közös cikkben is visszaköszönt.
Az ötletei egy része valószínűleg nem menne át egyszerűen a német kormányon, amelynek októberben szintén választáson kell megmérettetnie magát. A költségvetési szigor híve, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter például aligha pártolná, hogy legyen még egy külön euróövezeti költségvetés vagy közösen adjanak ki kötvényeket, felelősséget vállalva egymás adósságaiért. Ennek ellenére Angela Merkel kancellár egy német lapnak az MTI szerint azt mondta, hogy örülne Emmanuel Macron győzelmének, mert következetesen Európa-párti politikát képvisel, és az EU-barát választási kampánya „a jó német-francia kapcsolatok szempontjából is pozitív jelzés”.
A két országnak együtt sincs annyi szavazati ereje, hogy a többiek nélkül bármit is átpréseljen az uniós döntéshozatali rendszeren. Ha viszont Angela Merkel marad Németország élén a szeptemberi választásokon – amit most komolyan semmi nem veszélyeztet – és tényleg beindul a német-francia tengely, akkor kialakulhat körülöttük az a mag, amely együtt, szűkebb körben léphet tovább, a nemzeti érdekekkel erősködő magyar és a lengyel kormánnyal szemben.