A beazonosítható számlák
54%-át, mintegy 3700 milliárd forintnyit, borsod-megyei székhelyű cégek állították ki az előző uniós ciklusban, de ezek mögött nagyrészt budapesti közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek húzódtak
meg – derül ki az érdekes összefüggés egy minap nyilvánosságra hozott átfogó elemzésből. A 3700 milliárd forint a megye 7 évi együttes GDP-jének mintegy harmada, de ebből a hatalmas kiszámlázott volumenből vajmi keveset éreztek meg a megye lakói.
A borsodi székhelyű kedvezményezettek összesen bő 300 milliárd forintnyi EU-támogatást nyertek el, azaz kevesebb mint tizede az elnyert támogatás annak, mint amennyit a területén székhelyet választó cégek egyébként kiszámláztak országos szinten. Éppen ezért mondhatjuk: az ott kiállított hatalmas számlamennyiségből a térség lakossága tényegesen csak nagyon keveset érzékelhetett.
Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit. Amint kiemeltük: a borsodi székhelyű szállító cégek 2404 milliárd forintnyi számlát állítottak ki a Budapesten megvalósult fejlesztésekre, így a székhelyválasztást nem a környékben megvalósuló projektek, hanem feltehetően az iparűzési adó és egyéb megfontolások motiválhatták.