hvg.hu: Mi igaz
azokból a magyar, szovjet és német dokumentumokban egyaránt felbukkanó állításokból, hogy a magyar katonák még a németeknél is kegyetlenebbek voltak?
F. Á.: Elöljáróban annyit, hogy a Magyar Megszálló Csoportot 1941 őszén hozták létre, csapatai Ukrajnában és Fehéroroszországban tevékenykedtek. Feladatuk az volt, hogy német alárendeltségben „pacifikálják” az elfoglalt területeket, felügyeljék a katonai közigazgatás rendjét, őrizzék a vasútvonalak zavartalan közlekedését, s nem utolsósorban törjék le a partizánok fegyveres ellenállását. Miután a magyar 2. hadsereget a Don-kanyarnál, 1943 januárjában elszenvedett vereségét követően hazarendelték, ellentételezésképpen további hadosztályokat vezényeltek a megszálló erőkhöz, így 1943-ban azok létszáma elérte a 90 ezer főt, ellenőrzött területeik nagysága pedig a félmillió négyzetkilométert. Hogy milyen volt a magyar megszállás, ki volt a kegyetlenebb? Nem könnyű erre általánosságban válaszolni, mivel a szemtanúk tapasztalatai nagyon eltérőek. Arról azonban szovjet, német és magyar forrásból egyaránt maradtak dokumentumok, hogy a honvédség alakulatai is a terror részesei voltak. Részt vettek a lakosság elleni büntetőakciókban, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és az ukrajnai zsidóság elpusztításában. Így például a Vinnyicától délkeletre fekvő Gajszinban és a környező településeken biztosító erőként körbekerítették a helyi gettókat, ők kísérték a halálra ítélt zsidókat a tömeggyilkosságok helyszínéig. Tudunk arról, hogy partizánharc címén falvak tucatjait gyújtották fel, gyilkoltak, erőszakoskodtak a lakossággal, túszokat végeztek ki, s arról is vannak adatok, hogy civilekkel végeztették az utak aknamentesítését. Teljes cikk itt. http://hvg.hu/kultura/20170702_magyar_megszallo_csapatok_szovjetunio_nemetorszag_vilaghaboruban